A Homo sapiens történetére évszázadok óta fejlődésként tekintünk. Mi van, ha valójában már a prehistorikus korban megtaláltuk a közösségszervezés ideális formáját, amihez képest a modern civilizáció inkább hanyatlás? Extrém, de kreatív baloldaliak kísérlik meg újraírni az ember történetét.
2022. május 04. 20:38
p
1
0
0
Mentés
Ezen a héten a politikai spektrum baloldali perifériájára kirándulunk, ami intellektuális értelemben hagyományosan annak legtermékenyebb része. David Graeber, a közelmúltban elhunyt anarchista filozófus az utóbbi évtizedek egyik legbefolyásosabb egyetemi ideológusa, az Occupy Wall Street mozgalom megálmodója. Szerzőtársa, David Wengrow régészprofesszor az afrikai és a közel-keleti kultúrák szakértője. Ők ketten arra vállalkoztak, hogy megírják az emberiség „új történetét”.
A történetírás nagy alakjai, mint Hobbes, Rousseau, napjainkban pedig Yuval Noah Harari – a közöttük fellelhető markáns ideológiai különbözőség dacára – évszázadok óta egységes narratíva mentén kalauzolnak végig bennünket az emberiség sorsán. A Homo sapiens eszerint kis vadászó-gyűjtögető csoportokban kezdte, majd kifejlesztette az agrárius életmódot, ami a magántulajdon elterjedéséhez és népességrobbanáshoz vezetett. A növekvő számosság hierarchiát követelt, eljutottunk a társadalmi csoportok, a mesterségek és az államiság megjelenéséhez. A közmegegyezés szerint világszerte egységes folyamatról beszélünk, s főként egyirányú utcáról, ahonnan nincs visszaút. A folyamatot fejlődésnek, eredményét civilizációnak hívjuk. Mi van, ha ez a konstrukció alapjaiban téves? Graeber és Wengrow így látják. Ötszáz oldalas könyvük célja, hogy átírják az elmúlt harmincezer évről alkotott képünket. Kutatásaik alapján az emberi faj nem egyetlen helyen, az észak-afrikai szavannákon, hanem egyszerre több, egymástól távoli helyszínen párhuzamosan fejlődött ki. Szerintük az sem igaz, hogy korai közösségeink primitívek voltak: a Homo sapiens kezdettől komplex és kifinomult belső szabályok és elvárások szerint élt – már i. e. 9000-ből találtak olyan ékszereket, épületmaradványokat, sőt művészeti alkotásokat, amelyekhez sok ezer órányi módszeres mestermunkára volt szükség. Az ember a ma elfogadottnál sokkal korábban eljutott az önszerveződés összetett szintjére, és már a vadászó-gyűjtögető korszakban is metropoliszokban élt, a városok valójában megelőzték a mezőgazdaságot. Miért nem tudtunk ezekről? Mert az emlékek többsége megsemmisült, a maradékot pedig évszázadokon át tendenciózusan dolgoztuk fel.
Június 9-én arról döntünk, kiket küldünk az Európai Parlamentbe. Vajon milyen esélyei vannak a jobboldali pártoknak, hogy leváltsák az Európának ártó baloldali többséget?
Finisbe fordul az európai parlamenti és az önkormányzati választás kampánya, egymásnak feszülnek az oldalak, néha már úgy tűnik, nem lehet tovább feszíteni a húrt. Kacsoh Dániel írása.
Tizenkét éve tartották az első békemenetet, a rendszerváltás utáni Magyarország legnagyobb tömeget megmozgató civil kezdeményezését. Magyarország maradjon a béke szigete! mottóval különös aktualitással bír a június 1-jén újra megrendezendő esemény.
Deák Dániel politikai elemző szerint a belgák a háborúpárti erők részeként el szeretnék elhallgattatni a békepárti Magyarországot, s ennek az erőfeszítésnek lett a része Magyar Péter és az általa vezetett Tisza Párt is.
„A budapestiek nem azért választanak főpolgármestert, hogy az Gyurcsány embereit parkoltassa a zsíros kifizetőhelyeken” – mondta a Fidesz-KDNP főpolgármester-jelöltje.
p
0
0
1
Hírlevél-feliratkozás
Ne maradjon le a Mandiner cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit.
Összesen 0 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!