Aki Milošević elnökkel is szembeszállt a délvidéki magyarság védelméért
2023. január 21. 15:36
Lakatosként indult, magyar nemzetiségi aktivista lett, aki a teljhatalmú Milošević elnökkel is szembeszállt a háborús behívóparancsnak ellenszegülő magyarok védelméért: Csuleba Ferencről született kötet.
2023. január 21. 15:36
p
25
2
4
Mentés
A délvidéki magyarság érdekképviseletének több jeles alakja volt az elmúlt egy évszázadban. A politikusok közül a két világháború közötti időszakból Streliczky Dénes és Várady Imre, a nyolcvanas és kilencvenes évek fordulójáról pedig Csubela Ferenc említhető. Utóbbiról A rebellis Csubela Ferenc címmel egy ifjú történész, Német Klaudió készített hiánypótló életrajzot.
A lakatos végzettségű Csubela igazi reneszánsz embernek számított,
a közéleti szerepvállalásán túl aktívan sportolt, helytörténettel foglalkozott, amatőr filmeket rendezett, műkedvelő régészként tevékenykedett, és önkéntes tűzoltóként is szolgált.
Politikai pályája a hatvanas évek első felében indult Topolyán, s már akkoriban szót emelt azért, hogy a helyi lakosság háromnegyedét kitevő magyarság minél nagyobb arányban töltsön be vezető tisztségeket a városban. Mindezen felül kiállt amellett is, hogy a Jugoszlávia 1963-as alkotmányában rögzített, az egyéni kulturális fejlődésre, továbbá az anyanyelv szabad használatára vonatkozó jogok a magyar kisebbség tekintetében érvényesüljenek.
Határozott fellépését a helyi szerb elitek nem nézték jó szemmel,
így Csubela a hetvenes évek elejétől egyre inkább közéleti parkolópályára került, 1988-ban még a Jugoszláv Kommunisták Szövetségéből is kizárták.
Politikai szempontból 1990-től vált ismét tevékennyé, amikor a szövetségi állam szerbiai tagköztársaságában is lehetővé tették a többpártrendszert, amivel együtt járt, hogy a magyar kisebbség is megkezdte saját, független érdekvédelme megszervezését. A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége alakuló közgyűlésén ő is részt vett, mi több, az 1990-es választáson a párt színeiben a topolyai kerületből bejutott a szerbiai képviselőházba.
Parlamenti képviselőként kérlelhetetlen háborúellenes nézeteket képviselt az 1991-ben kitörő délszláv háborúban, amely végül Jugoszlávia széteséséhez vezetett. Részt vett több tiltakozó megmozduláson, és mindinkább a délvidéki magyarság egyik jelképévé vált, hiszen a magyarok nem érezték magukénak a konfliktust, sokan elmenekültek közülük a kegyetlen harcok és a katonai szolgálat elől. 1992 májusában Oromhegyesen például 200 magyar szegült ellen a behívóparancsnak, mire Slobodan Milošević szerb elnök tankokkal körülzáratta a települést.
A feszült helyzet azután oldódott meg, hogy magyar kisebbségi képviselők egy csoportja felkereste Miloševićet, s Csubela addig verte az asztalt, amíg az államfő vissza nem vonta a harckocsikat.
Német Klaudió szerint ez
a megalkuvás nélküli magyar érdekképviselet volt a legnagyobb erénye.
A politikus 1994-ben alapító elnöke lett a Vajdasági Magyar Szövetségnek, és a magyar autonómiatörekvések következetes szószólója volt. A történész szerző meglátása alapján minden kisebbségi magyar politikusnak követendő példa lehet Csubela Ferenc folytonos tenni akarása és azon, államférfiakat idéző jellemvonása, hogy „nem nézte ölbe tett kézzel az igazságtalanságot, hanem aktívan felszólalt és tett ellene”.
Német Klaudió: A rebellis Csubela Ferenc – A politikus kisebbségi jogvédelme és magyar víziója a széteső Jugoszláviában. Monográfia Helytörténeti Egyesület, 2021
A szerző az MCC Társadalom- és Történelemtudományi Iskolájának kutatótanára
Oroszországnak ki kell vonulnia a megszállt területekről, és mindent meg kell tennünk azért, hogy Ukrajna a nyugati országok családjában maradjon – mondja Mateusz Morawiecki. A volt lengyel kormányfő az orosz–ukrán háború mellett uniós zsarolásról és a júniusi EP-választás tétjéről is beszélt exkluzív interjúnkban.
Az elmúlt évtizedben a gazdasági integrációt célzó együttműködésből egy a tagállamait ideológiai alapon szankcionáló, saját hatásköreit a végletekig bővíteni kívánó intézményrendszer alakult ki.
A magyar válogatott támadója a Nemzeti Sportnak adott interjút, amelyben beszélt a szövetségi kapitány bírálatáról, a klubrekordot jelentő góljáról, céljairól, és természetesen az Európa-bajnokságról is, amelyen nagyon szeretne ott lenni.
Böröcz László felszólította V. Naszályi Mártát, hogy tegyen rendet az aktivistái között.
p
1
9
17
Hírlevél-feliratkozás
Ne maradjon le a Mandiner cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit.
Összesen 4 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Igazszó
2023. január 22. 22:11
Olyan sikeres volt ő is, meg a vmszóes kollaboráns haverjai is, hogy mára a Délvidéken a magyarok helyzete még reménytelenebbé vált, mint valaha is volt.
Köszönöm a beszámolót erről a valóban hiánypótló könyvről! A határontúli magyarság továbbra is csak úgy maradhat fenn, ha tudatában van a kiemelkedő személyeiségek törekvéseinek, eredményeinek!
Ő pedig a tolvaj, korrupt, zabráló politikusok ellen állt ki:
"Nagy nehezen, de megtudtam: még mindig nyomoznak Schadl-ügy legsúlyosabb szálának ügyében. Miközben Schadl és Völner ellen, az egyszerű, végrehajtói vesztegetés miatt már vádat emeltek, a jelek szerint a Nyomozó Főügyészség még mindig nem tudja, ki lehet Tóni, Barbara és Ádám."
Ki ő?