„Csak a megvalósítás volt rossz” – megszólalt az NDK exelnöke
2019. november 09. 20:22
A berlini falnál voltak ám szabályok, a német újraegyesítés kudarc lett, az NDK problémái pedig nem ideológiai természetűek voltak, csak a megvalósítás volt rossz – legalábbis Egon Krenz szerint. Az NDK még mindig élő egykori államfője a Politicónak adott interjút a Fal leomlásának harmincadik évfordulóján.
2019. november 09. 20:22
p
0
0
159
Mentés
Azt tudták, hogy Egon Krenz még él?
Az idősebb nemzedékek még emlékezhetnek a figurára, vagy legalább a nevére: Honecker jobbkezeként és trónörököseként végül ő lett az NDK dicstelen, de legalább békés végjátékának éjjeliőre, akinek uralma alatt a kommunista Kelet-Németország a Fallal együtt lebomlott.
Az 1937-es születésű Krenz végigélte az egyesült Németország elmúlt harminc évét, javarészt a Balti-tengernél fekvő házában tölti idejét, és most megszólalt. Elárulja: máshogy látja a német újraegyesülést. Krenznek, aki 1989 októberében került a Német Szocialista Egységpárt (SED) élére, egyszerű üzenete van a harminc évvel ezelőtti eseményekkel kapcsolatban: „Én megmondtam” – derül ki az interjúból, amit a Politico készített az egykori keletnémet vezetővel.
„Először is: a Fal nem omlott le” – jelenti ki kezdésként az amúgy tanári végzettségű Krenz. Miután Erich Honecker távozott az állampárt éléről, Krenz Mihail Gorbacsovhoz fordult. Gorbacsov megígérte Krenznek, hogy nem lesz újraegyesítés, de ezt a történelem megcáfolta. „Honeckernek igaza volt Gorbacsovval kapcsolatban. Túl sokáig hittem benne. Azért ment tönkre a kapcsolatom Honeckerrel, mert látta, mennyire felnézek Gorbacsovra” – összegez az egykori keletnémet vezető.
Honecker és Krenz
Akárhogy is, 1989. november 9-ére az SED vezetése kidolgozta az utazási korlátozások feloldásának terveit, amelyek eredetileg csak másnap léptek volna életbe. Csakhogy Günter Schabowski az erről szóló sajtótájékoztatón hibásan azt nyilatkozta, hogy a régi szabályok azonnali hatállyal érvényüket vesztik, amire válaszul a berliniek a határátkelőkhöz tódultak.
„Valójában az történt, hogy a határt egy NDK-s politikus javaslatára nyitották meg”
– magyarázza most Krenz.
Az SED egykori első embere a mai napig meggyőződéssel vallja, hogy a keletnémetek akkoriban nem akartak egyesülni a nyugatnémetekkel, inkább csak átfogó reformokat szerettek volna. „A falat nagyon fegyelmezett emberek rohamozták meg” – mondja tréfásan Egon Krenz: abból a hatvanezer emberből, aki az éjszaka folyamán átkelt a határon, másnap negyvenötezer megjelent a munkahelyén.
Egon Krenz azt mondja: a berlini fal leomlását sokan tévesen azokkal a – jóval november 9-e után készült – képekkel azonosítják, amelyeken a berliniek csákányokkal verik szét a falat, pedig éppen ő és az SED Politbürója taposta ki az utat a békés átmenetet azzal, hogy felfüggesztették az utazási korlátozásokat és a tűzparancsot.
Szerinte a keletnémetek amúgy sem akartak nyugati típusú demokráciát, csak utazni, autókat meg elektronikai eszközöket vásárolni. „Ha ezt gazdasági oldalon elértük volna, minden máshogy alakult volna” – teszi hozzá.
„Az újraegyesítés kudarcot vallott”
– jelenti ki most Krenz, akire még mindig sokan felnéznek.
Egon Krenz a rendszerváltás után börtönbe is került. 1997-ben hat és fél év szabadságvesztésre ítélték, miután egy bíróság felelősnek találta a fal mellett lelőtt emberek haláláért. „Abszurd” – kommentálja az ítéletet Krenz. „Az NDK jogszabályainak megfelelően jártam el.”
Krenz rámutat: sok keletnémet érzi magát másodrendű állampolgárnak a mai Németországban. Vallja: „Amire szükségünk van, hogy újra közelebb kerüljünk Oroszországhoz. Németországnak akkor volt a legjobb, amikor közel volt Oroszországhoz”.
Az egykori pártfőtitkár a mai napig azt vallja: az NDK problémái sem ideológiai természetűek voltak, a megvalósítás volt rossz.„1989-ig senki se panaszkodott a körülmények miatt” – jegyzi meg a hírhedt keletnémet börtönökkel kapcsolatban. A Stasi felelősségére úgy replikázik: „A CIA háborúkat szervezett”. A berlini fal mentén érvényes tűzparancshoz csak annyit fűz hozzá: „Sajnálom a haláleseteket, de az egy katonai övezet volt, ott voltak szabályok”.
Egy török bevándorló ellen tilos a negatív diszkrimináció, de egy keletnémetet nyugodtan kirekeszthetsz – mondja Katja Hoyer német történész, aki nagy sikerű könyvet írt az NDK történetéről.
Ránk mutogatnak, hogy túl sokat falatozunk a kínai kajáldában. Tessenek már odapillantani a vendégekre: Scholz kancellár például nem is tányérral, hanem egy komplett ételhordószettel érkezett. És tülekszik.
Mark Galeotti szerint az Orosz Föderáció államfője megváltoztatta kormányát, egyesítette az ország védelmi és polgári gazdaságát, hogy állandóan mozgósított állammá váljon.
Leonore Gewessler energiaügyi miniszter a történelmi kudarcokról és a Gazprommal kötött átláthatatlan ügyletekről is beszélt a Zeit Online-nak.
p
0
2
203
Hírlevél-feliratkozás
Ne maradjon le a Mandiner cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit.
Összesen 159 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Akitlosz
2019. november 27. 20:04
Nem is az a baj, hogy valaki feltalálja a fából vaskarikát.
Az kitűnő ötlet.
Csak az a sok béna mérnök meg iparos, akik rosszul valósítják meg a fenomenális ötletet.
A kommunizmus utópiának gyönyörű, de ha a valóságba próbálják átültetni, akkor abból törvényszerűen katasztrófa lesz, mert működésképtelen utópia.
De ezt a kommunisták nem látják be, ezért erőltetik újra és újra, hiszen csak a megvalósítás rossz, a módszereken kell csak változtatni szerintük.
Ettől is annyira veszélyesek.
Mert ha a hülyeség kitartással párosul ...
Érdekes lett volna akkor megnézni az NDK-t, hogy mire ment volna, ha nincsen az NSZK-nak a szívó hatása, és ha nem kell a legjobban képzett lakosait, szakembereit fallal az átszökéstől visszatartania.