A radiocafén futó Fintech Világa – Zöld Pénzügyi Percek legújabb részében Bátorfi Botond, a Peak tanácsadója és Nyul Zsuzsa műsorvezető arról beszélgettek, hogy mekkora a jelentősége a plasztikkártyák cseréjének a fenntarthatóság szempontjából. A beszélgetőtársak a fenntartható bankkártya alternatíváját is felvázolják.
Évek óta egymás után jelennek meg a világ legnagyobb bankjainak újrahasznosított PVC-ből készült bankkártyái. Ezek a kártyák képesek alternatívát kínálni az ügyfeleknek a környezetkárosító plasztik darabokkal szemben. Ugyan egy bankkártya az alacsony súlya miatt minimális műanyaghulladék keletkezésével jár, ha hozzátesszük, hogy a világon évente összesen nagyjából 6 milliárd műanyag bankkártyát bocsátanak ki a pénzintézetek, máris értelmet nyer a fenntartható megoldások terjedése.
Decemberben a Santander, januárban pedig a NatWest jelentette be, hogy bankkártyákat újrahasznosító automatákat vezet be a brit piacon. Az ügyfelek bedobhatják az automatákba a lejárt kártyákat, így azok nem fognak évtizedekig környezeti károkat okozni műanyaghulladék formájában.
A NatWest becslései szerint a szigetországban 2017 óta 380 tonna hulladék termelését idézték elő a műanyag bankkártyák. Ez a mennyiség nagyjából 21 elefánt súlyával egyezik meg. A cél, hogy az automaták segítségével csökkentsék ezt a mennyiséget. Hasonló újrahasznosítással készült kártyamegoldása van már a Mastercardnak, a Danske Banknak és a Bank of Americának is. Magyarországon az OTP és a Gránit Bank is kínál fenntartható bankkártyákat.
Ezért a szakértők szerint hatékonyabb lenne, ha átugranánk egy felhasználói fejlődési lépcsőfokot, és fenntartható plasztik helyett egyből a virtuális kártyákra és digitális pénztárcákra váltanánk. Az újrahasznosított műanyaggyártás és a ráépülő fenntarthatósági marketing helyett, szerintük inkább a mobilfizetés terjesztésért lenne érdemes kampányolni.
A magyar gazdaságpolitikai stratégia hangsúlyos eleme a középosztály folyamatos bővítése. Ennek jelentőségéről és a magyar modell filozófiai hátteréről is beszélgettünk György László gazdaságstratégiai feladatokban való szakmai közreműködésért felelős kormánybiztossal a napokban megjelent könyve kapcsán.
A 2025-2027-es időszakra az S&P Global Ratings azzal számol, hogy a magyar gazdaság 2,8 százalékos reálnövekedést ér el éves átlagban – értékelte a Makronóm Intézet elemzője a péntek esti döntést.
A KSH friss adatai szerint a 30 év alattiak, valamint az 55 év felettiek körében emelkedett elsősorban az aktivitás az utóbbi időszakban – derül ki a Makronóm Intézet elemzőjének értékeléséből. A munkanélküliség továbbra is alacsony, főleg nemzetközi, uniós összehasonlításban.
Nem járnak jó idők a Sparra: veszteséget termel, és a vezetés ezt azzal leplezné, hogy több fronton támadja a kormányt. A nemzetközi cég kulturálatlan magatartással vádolja a kabinetet a meghirdetett patrióta gazdaságpolitika miatt.
Januárban 77 ezer forinttal emelkedett a bruttó átlagkereset, ami így már 605,1 ezer forintra rúg. Ennek nettó értéke 400 ezer forint felett van, miközben a reálkereset értéke ismét 10,4 százalékkal nőtt, derült ki a KSH friss kereseti adataiból.
Kitűnő eredményeket ért el a turizmus februárban is, az előző évhez képest 18,9 százalékkal több vendégéjszakát töltöttek el a helyi szálláshelyeken. Ebben nagy szerepet játszott Magyarország pozitív nemzetközi imázsa, ami hozzájárult ahhoz, hogy Európából 28,3 százalékkal több vendég érkezett, valamint az Észak- és Dél-Amerikából származó látogatók száma is emelkedett.
Michael Douglas Oscar-díjas amerikai-zsidó színész támogató látogatáson vesz részt Izraelben.
Dél-Bajorországban kritikus áradások miatt hat körzetben rendkívüli állapotot hirdettek.
