Megnézték: csak 27 év felett költöznek el hazulról a magyar fiatalok
2023. augusztus 27. 10:40
A nemrég közzétett EU-s adatok szerint a fiatalok idehaza átlagosan 27,4 éves korukban költöznek el a szüleiktől, és kezdenek önálló életet valamilyen lakásmegoldással. Ez ugyan némileg több, mint az EU-s átlag, ám így is mindössze az európai középmezőnyben foglalunk helyet.
2023. augusztus 27. 10:40
3 p
0
1
11
Mentés
A Makronóm Intézet elemzőjének írása.
Az Eurostat, azaz az Európai Unió statisztikai hivatala közelmúltban közzétett adatait az Igylakunk.hu szakportál elemezte. E szerint leghamarabb a finn fiatalok hagyják el a családi házat (21,3 év), míg a legtovább a horvátok maradnak a szüleikkel (33,4 év). Az uniós átlag pedig 26,4 év. A magyar átlagot 27,4 évben határozta meg az európai statisztikai hivatal.
Mi a helyzet külföldön?
Az olasz, a máltai, a bolgár, a spanyol, a görög és a szlovák fiatalok is 30 éves koruk után költöznek el a szüleiktől. Az EU-s átlag alatti életkorban lesznek önállók például a svéd, a dán, az osztrák, a német, a francia, a cseh és a belga fiatalok.
A magyar fiúk tovább maradnak otthon
A nemek szerint is van különbség a különköltözésben: a magyar nők már 25,7, míg férfiak évekkel később, átlagosan 28,4 éves korukban hagyják el a mamahotelt. Egész Európában jellemző ez a különbség, bár kisebb mértékben: a nőknél 25,4, a férfiaknál 27,3 esztendő az átlag.
Hogyan alakult ez az arány az elmúlt években?
Az Eurostat adataiból az is kiderül, hogy az elmúlt évtizedben csökkent az átlagos életkor, amikor egy fiatal felnőtt elköltözik a szüleitől: 2013-ban még 27,8 év volt a magyar átlag, ez 2018-ra 27,1-re csökkent, 2020-ban megint 27,4 volt.
Június 9-én arról döntünk, kiket küldünk az Európai Parlamentbe. Vajon milyen esélyei vannak a jobboldali pártoknak, hogy leváltsák az egyre ideologikusabb, föderalistább, Európának ártó baloldali többséget? Áttekintettük az 1979 és 2019 közti negyven év választási trendjeit, és értékeltük a kilátásokat.
„Tíz év múlva valószínűleg úgy fognak tekinteni rájuk, mint azokra a választásokra, amelyek eldöntötték a békét vagy a háborút Európában” – mondta a magyar miniszterelnök.
Tizenkét éve tartották az első békemenetet, a rendszerváltás utáni Magyarország legnagyobb tömeget megmozgató civil kezdeményezését. Magyarország maradjon a béke szigete! mottóval különös aktualitással bír a június 1-jén újra megrendezendő esemény.
p
0
0
1
Hírlevél-feliratkozás
Ne maradjon le a Mandiner cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit.
Összesen 11 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Nyilván létezik a mama hotel jelensége, főleg egyke, egyszülős gyerekeknél. Szerintem.
De folyamatosan negatív színben feltüntetni azokat a családokat, ahol a felnőtt gyerek otthon lakik, míg saját családot nem alapít, sőt statisztikákkal bizonygatni, felesleges és káros.
Működhet ez egészségesen is:kölcsönös tisztelet és alkalmazkodás a szülők és a
gyerek között,önellátás és/vagy költség hozzájárulás, és az albérlet árának megtakarítása hasznosabb célokra. Aztán amikor eljön az ideje, család és otthonalapítás.
akkor most nézzük meg, hogy hány évesek akkor, amikor sikerül megvenni a saját lakásukat/házukat, és hogy abban hogy állunk európai viszonylatban.
aztán nézzük meg azt is, hogy hány évesek akkor, amikor kifizetik az otthonuk utolsó részletét, és hogy abban hogy állunk európai viszonylatban.
Nem kell a "mamahotel", de ha megbetegszik a gyerek, nem tud iskolába menni, akkor rögtön rohanás a "mamához". A többgenerációs együttélés a minták nem szájbarágós hanem természetes továbbadása révén a kultúra megőrzése is. Persze ehhez annak megfelelő méretű lakásra is szükség van.
Gyerekkoromban nálunk laktak anyám szülei is, olyan 8 éves lehettem, amikor hazajöttek a kitelepítésből. Én 25 évesen nősültem, és még 10 évig laktunk szüleimnél.