„Ahhoz, hogy bonyolult eseményeket megértsünk, szerintem első munkahipotézisként érdemes abból kiindulni, hogy a dolgok igen gyakran pontosan azok, aminek látszanak. Nem mindig persze, a nagypolitika szívesen alkalmaz megtévesztő játszmákat, mégis azt tapasztalom, hogy a külső szemlélő rendre összetettebb gondolkodást tételez föl a politikai szereplőkről, mint ami a jelenségek mögött húzódik.
Hajlok rá, hogy az egynapos Prigozsin-lázadást is annak tartsam, aminek látszik: pancserpuccsnak, egy kisstílű bűnözőből lett vendéglátósból lett zsoldosvezér akciójának, aki tökéletesen félreértette a saját pozícióját és a közvélemény érzéseit. Aki azt hitte, hogy Moszkvában virágszőnyeg fogadja majd, mint a nép igazságtevő fiát, Putyin a Vörös téren tűzi a mellére az Oroszország Hőse nagycsillagot, miközben Sojgu és Geraszimov kegyelemért könyörög a lábainál.
Ha így van, az orosz állam gyengeségét nem a pancserpuccs mutatja, inkább az, hogy egy ilyen alak ilyen helyzetbe juthatott, éveken át egy kisebb hadseregnek parancsolhatott.
De lehet, hogy tévedek, és a CIA szervezte az egészet, hogy megbuktassa Putyint, és az is lehet, hogy Putyin szervezte az egészet, hogy megbuktassa a CIA-t, de az sincs kizárva, hogy a háttérhatalom csinálta, hogy megbuktassa a CIA-t és Putyint is. Kizárni egyiket sem lehet.”
Nyitókép: Facebook