Senki nem mert ellentmondani az állambiztonságnak?

Bárándy György, a legidősebb aktív büntetőügyvéd részletesen beszámolt az állambiztonsági szervekkel fenntartott kapcsolatáról, reagálva az 1956-os Intézet ügynökvádjára. A Magyar Hírlapnak elismerte, hogy 1949-ben az Államvédelmi Hatóság jogelődjének számító Katonapolitikai Osztály segítségével jutott ki az ausztriai Salzburgba, ám azt mondta, ott olyan fenyegetés érte, hogy inkább hazajött. Az ügyvéd internálása, majd rehabilitálása után több, ellenségesnek számító nyugati ország nagykövetségének jogtanácsosa lett, és akkoriban – mint mondta – egyszer-egyszer felkeresték, és beszámoltatták azokról a beszélgetésekről, amelyeket a diplomatákkal folytatott.

A Kádár-rezsim III-as Csoportfőnökségével az 1956-os forradalom leverése után tartott kapcsolatáról az ügyvéd úgy fogalmazott: sok emberről, köztük ügyvédekről is tudja, hogy hozzá hasonlóan felkereste őket az állambiztonsági hatóság, de még 1988-ban sem merte megtenni senki, hogy elzavarja őket. Állítása szerint azért volt együttműködő, mert félt, de soha sem mondott olyat, amivel bárkinek is ártott volna.

Bárándy beszámol (MH)