Merre tovább Magyarország?

Kovács Árpád szerint trendfordulót kellene elérni a magyar gazdaságban, mert a mostaninál nagyobb növekedési ráta szükséges az államadósság lényeges csökkenéséhez. A Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) és a Költségvetési Tanács elnöke az MKT által az Óbudai Egyetemen pénteken tartott Utak és irányok – merre tovább Magyarország? című konferencián kifejtette: várhatóan csak 2016-ban érhet el Magyarország 2 százalék körüli növekedést. 

A Költségvetési Tanács elnöke bár pozitív döntésnek értékelte a jegybank csütörtökön bejelentett hitelprogramját, de úgy vélte: valamit ugyan biztosan lendít a gazdaságon, de alapvetően csak a hitelkereslet növekedése, és ezzel párhuzamosan a hitelkínálat erősödése idézheti elő a tényleges gazdasági bővülést. Az MKT elnöke szerint azt, hogy a közép-kelet-európai régióban sereghajtók vagyunk a gazdasági növekedést tekintve, elsősorban strukturális problémák idézték elő. Ide sorolta Kovács Árpád a beruházási ráta alacsony szintjét, az államadósság magas arányát a GDP-hez viszonyítva, illetve azt, hogy a magyar költségvetési kiadások kiugróan magasak a régiós összevetésben.  

Botos Katalin, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem professzora a problémák közé sorolta, hogy alacsony a foglalkoztatás, a megtakarítások szintje, és a beruházási ráta. Nagy gondnak nevezte azt is, hogy egyre inkább elöregedik a magyar társadalom, a kelleténél alacsonyabb népességnövekedés miatt egyre nő az eltartottak száma Magyarországon. Botos Katalin hozzáfűzte: az elöregedő társadalomban az is nagy kérdés lehet egy idő után, hogy „ki fizeti itt vissza a nagy államadósságot.” A professzor szerint a rendszerváltás az egész közép-kelet-európai térségben azzal a negatív következménnyel is járt, hogy lényegesen csökkent a születések száma.  

Bod Péter Ákos, a jegybank egykori elnöke, a Budapesti Corvinus Egyetem professzora kiemelte: az utóbbi években elakadt a magyar konvergencia, a felzárkózás folyamata, ami erősíti Magyarországon az unióellenes hangulatot. A professzor úgy ítélte meg: hosszabb távon Közép-Kelet-Európa kilátásai sokkal jobbak, mint a dél-európai térségé. Ebből a szempontból Magyarország „komoly bajban van”, mert a növekedési rátája elmarad a térségi átlagtól. 

A volt jegybankelnök elmondta: sokan azt mondják, a hazai bankrendszer túl nagy mértékben van külföldi tulajdonosok kezében, pedig a magyarországi arány, vagyis a külföldi tulajdon 80-90 százalék közötti hányada nem egyedi a közép-kelet-európai országok gyakorlatában. Példaként Észtországot, az eurót a közelmúltban bevezető államot hozta fel, az ottani bankszektor 99 százalékban a külföldiek kezében van. Szerinte a jegybank devizatartaléka megfelelő szinten van, az több, mint az ország 3 havi importjának összege. Az MNB hitelprogramját kedvezőnek mondta, de úgy vélte, kétséges, hogy a kis- és közepes cégek hitelezésének bővítésére felkínált keretet a kereskedelmi bankok „elviszik-e”, a 2 százalékos kamatprémium nem biztos, hogy vonzó számukra.

Vértes András, a GKI elnöke szerint az utóbbi tíz évet elvesztegette Magyarország: az idei GDP a 8 évvel ezelőtti szinten áll majd, a beruházások mértéke pedig az 1999-es szintre zuhant vissza. Vértes András úgy fogalmazott: a bankrendszer az elmúlt években mintegy 2500 milliárd forint céltartalékot tett félre a veszteségekre, ezért nem csoda, hogy ezek a pénzintézetek „zombi bankok” lettek, ahol nincs se lakossági, sem vállalati hitelezés.