A magyar gazdaság további nehéz évek elé néz, és a növekedés beindításához reálgazdasági és gazdaságpolitikai fordulatra van szükség – mondták korábbi banki vezetők a Portfolio.hu Hitelezés 2013 című konferenciáján, szerdán Budapesten.
Karvalits Ferenc, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) korábbi alelnöke úgy fogalmazott: a reálgazdasági kilátásokat illetően kell pozitív fordulat a magyar gazdaság növekedéséhez. Emlékeztetett: a beruházási ráta 2005 óta jelentősen elmarad a régiós országokban tapasztalt szintektől. A korábbi 22-24 százalékos GDP-arányos beruházási ráta mára 16 százalék alá süllyedt, amely már az amortizációt is alig pótolja, így a termelési kapacitások is visszaesnek – tette hozzá.
A közgazdász, akinek március végén járt le hatéves alelnöki megbízatása a jegybanknál, elmondta: nagy tehertétel a magyar gazdaságnak a bankok portfolióleépítése is. Ez a folyamat már előrehaladott állapotban van, de van még némi tér az eszközleépítés, a negatív nettó hiteláramlás előtt – tette hozzá. Karvalits Ferenc szerint Magyarország régiós versenyképessége szempontjából jelentős probléma még az alacsony bér-versenyképesség is. A kétezres évek béremelése csökkentette Magyarország bér-versenyképességét, de 2010-re a reálbérek csökkenésének hatására enyhült a korábban felhalmozott feszültség. A tavalyi minimálbéremeléssel ugyanakkor újabb lökést kapott ez a probléma – tette hozzá.
Felcsuti Péter, a Bankszövetség korábbi elnöke szerint még jó pár év „kínlódó, izzadságos, nehéz időszak” előtt áll a bankszektor és a magyar gazdaság is. Mint mondta, gazdaságpolitikai fordulat nem, csak retorikai fordulat történt az elmúlt években, s valódi gazdaságpolitikai fordulat esetén is csak többéves kibontakozás eredményeként lehet jelentős fellendülésre számítani. A bankár szerint „rettenetes feszültség” van a bankok magyarországi leányai és központi vezetése között. Kifejtette: a magyar leánybankok szeretnének több kockázatot vállalni, többet hitelezni, hiszen a bevételtömeget így lehet növelni. Az anyabankok ezzel szemben több korláttal szembesülnek, nemcsak Magyarországon, a régióban, de a hazai piacokon is. „Az anyabankok prioritási listájának legalján szerepel Magyarország” – tette hozzá. Felcsuti Péter szerint a jegybank által bejelentett hitelélénkítési program, és az ehhez hasonló konstrukciók hatására még „nem lesz virágzó hitelpiac” Magyarországon.
Idén tovább csúszik a lejtőn Európa legnagyobb gazdasága. A tavalyi recesszió 2024-ben is folytatódik, ami rossz hír Magyarország számára, a hazai ipar ugyanis nagyban a német kereslettől függ.
A 2025-2027-es időszakra az S&P Global Ratings azzal számol, hogy a magyar gazdaság 2,8 százalékos reálnövekedést ér el éves átlagban – értékelte a Makronóm Intézet elemzője a péntek esti döntést.
Szakítanunk kell azzal a közkeletű tévedéssel, hogy a Balaton csupán üdülőhely.
Ötven bázisponttal, 7,75 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa keddi ülésen. A kamatfolyosó két szélét szintén ilyen mértékben mérsékelték. Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője kommentálta a döntést.
2010 óta sehol se javultak annyit az Unióban, mint hazánk.
A francia elnök szerint meg kell vizsgálni, hogy milyen megoldások adhatnak valódi védelmet a kontinensnek.
Az MCC főigazgatója szerint a vita megszűnése rossz hatással lesz a tudományra, a gondolkodásra és az intellektuális fejlődésre is.
