Olaszországban megkezdődött az olasz antifa, Ilaria Salis választási kampánya
Apja szerint azért jelölteti magát, hogy „senkivel ne történhessen meg többé Európában, ami vele történt”.
Legfrissebb felméréseik eredményeihez fűztek kommentárokat ismert közvélemény-kutatók és politikai elemzők a Mérők Klubja elnevezésű fórumon csütörtökön Budapesten. Az előadók egyetértettek abban, hogy továbbra is a Fidesz élvezi a legnagyobb támogatottságot, míg a bizonytalanok, illetve rejtőzködők körében a kormány kritikusai vannak többségben.
Molnár Csaba, a Nézőpont Intézet elemzője előadásában a különböző intézetek legfrissebb felméréseinek eredményeit vette sorra. Ezek alapján a biztos szavazók és pártválasztók körében a Fidesz a szavazatok 43-52 százalékára számíthat, míg az MSZP 20-26 százalékos, az Együtt–PM pedig 5-8 százalékos eredményt érne el egy feltételezett most vasárnapi választáson. A Nézőpont Intézet munkatársa a Jobbikra nem tért ki, ugyanakkor megjegyezte, az LMP-ről jelenleg csak ők feltételezik, hogy képes lesz bejutni a parlamentbe. Felméréseik szerint, míg az MSZP szimpatizánsai különbözőképpen ítélik meg az Együtt–PM-mel történt megállapodást, addig a Bajnai Gordon vezette szervezet szavazóinak több mint a fele optimistán értékeli a történteket. Hozzátette: a szocialisták táborának csak 40 százaléka lenne hajlandó átszavazni az Együtt–PM bármely jelöltjére, ugyanez az arány fordítva sokkal magasabb, 72 százalékos.
Bernáth Anikó, a Tárki kutatója egy áprilisi adatfelvétellel végzett, az átlagosnál mélyebb összefüggéseket kereső kutatást ismertetett, amelyben a pártot választani nem tudók vagy nem akarók beállítottságát vizsgálták. Emlékeztetett: 2002 és 2010 között a pártot meg nem nevezők körében jelentős jobbratolódás volt tapasztalható, ezzel szemben az elmúlt három évben az figyelhető meg, hogy a jobboldaliak aránya lényegében nem változott, a baloldali identitásúak száma nőtt. Bernáth Anikó szólt arról is, hogy 2010 óta jelentősen csökkent a magukat szélsőjobboldalinak vallók aránya is.
Hann Endre, a Medián vezetője felszólalásában a szerdán nyilvánosságra került mandátumbecslésüket idézte fel, ennek alapján a Fidesz ismét kétharmados többséget szerezne. Az elemző közös szakmájuk elleni megengedhetetlen és méltatlan támadásnak minősítette, hogy Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet igazgatója egy szerdai „kampánygyűlésen” baloldali körökből származó felvetésnek nevezte a hasonló jóslatokat. Hann Endre emlékeztetett, a Nézőpont Intézet korábban szintén kétharmados támogatottságot mért a Fidesznek.
Závecz Tibor, az Ipsos véleménykutatási igazgatója arról a nyolc százalékot kitevő rétegről beszélt, amely nem mondja meg a közvélemény-kutatóknak, melyik pártra szavazna. Kiemelte, hogy ez a kör az átlagosnál kevesebbre értékeli a kormány munkáját, és az ellenzékkel nem elégedettebb a többségnél. A rejtőzködők 55 százaléka mégis kormányváltást akar, és mindössze nyolc százalékuk tartaná helyén a jelenlegi kabinetet – fejtette ki. Hozzátette: míg összességében Orbán Viktor a legnépszerűbb politikus, a szóban forgó csoport körében Mesterházyi Attila vezet, és Bajnai Gordon követi. Závecz Tibor megjegyezte: a rejtőzködök fontos szavazói kört jelentenek, de most úgy látszik, nem lesz döntő befolyásuk a választások végkimenetelére.
Juhász Attila, a Political Capital vezető elemzője a választások esélyeit latolgatva arra hívta fel a figyelmet, hogy a jobboldal – az előző tizenöt évhez hasonlóan – várhatóan most is számíthat legalább két és fél millió szavazóra, vagyis a baloldalnak legalább ennyi támogatóra lenne szüksége, ha nyerni akar. Az elemző szerint a kormánypárt elsősorban stabil, alulról építkező bázisára számíthat, de a választási részvétel növekedése kedvezőtlen lehet neki, a bizonytalanok ugyanis 2002-höz hasonlóan ezúttal is könnyen nagy arányban szavazhatnak ellenük.