Az Európai Bizottság szerint a magyar kormány mégsem értesítette az EU-t Paks II. ügyében - közölte az Energiaklub, akik miután a Miniszterelnökség és a NEFMI nem válaszolt a kérdésükre, hogy a beruházásra mikor bólintott rá az unió, az adatigénylési kérelmükkel az Európai Bizottsághoz fordultak.
Az Energiaklub szerint a kormány – közlésével ellentétben – nem értesítette hivatalosan az Európai Bizottságot az új paksi erőmű-blokkok terveiről. Az Energiaklub Szakpolitikai Intézet és Módszertani Központ közleményében az írta, hogy a magyar kormány állítása szerint az új paksi blokkokról szóló államközi szerződés ügyében mindenről tájékoztatták előzetesen az Európai Bizottságot, azonban ezt most a bizottság az Energiaklub adatigénylésére válaszolva cáfolja. Az Energiaklub szerint a válaszban az szerepel, hogy a beruházásról a bizottságot még nem értesítették, és ebben az ügyben semmilyen hivatalos dokumentum nem született.
A szervezet közlése szerint korábban a Miniszterelnökség és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium is megtagadta a választ arra a kérdésre, hogy pontosan kivel és miről folytattak a bizottsággal tárgyalásokat, és nem küldték meg azt a hivatalos levelet sem, amelyben állítólag Brüsszel rábólint a beruházásra. Ezért fordult az Energiaklub február elején adatigénylésével az Európai Bizottsághoz.
Az Energiaklub közleményéhez csatolt egy, az Európai Bizottság energiaügyi főigazgatóságától kapott emailt is, amelyben a brüsszeli hivatal egyik munkatársa arról tájékoztatta a magyar civil szervezetet, hogy a befektetési projektről az Euratom szerződés 41-es paragrafusa szabályainak megfelelően nem kapott tájékoztatást, a bizottság birtokában nem található semmilyen, a kéréssel összefüggésbe hozható dokumentum. Az Euratom szerződés 41. – és ezzel összefüggő 42. – cikke szerint a nukleáris ipari tevékenységet végző cégeknek kell tájékoztatniuk a bizottságot az új beruházásokról, legkésőbb három hónappal az első szállítási szerződések megkötése előtt.
Az ügy azért is érdekes, mert korábban Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár korábban elmondta, hogy egy notifikációs jegyzéket küldtek az EU bizottságának, amely tartalmazta a megállapodás teljes szövegét, amivel kapcsolatban nem jeleztek problémát Brüsszelben, ezért köthették meg a megállapodást. Január 15-én az Európai Bizottság energiaügyekért felelős szóvivője január 15-én közölte: Magyarország eleget tett kötelezettségének, és időben eljuttatta Brüsszelbe az atomenergia békés felhasználása terén kötendő magyar-orosz együttműködési megállapodás tervezetét. Hozzátette: a testület nem foglalt állást abban a kérdésben, hogy kell-e tendereztetni vagy sem a paksi atomerőmű tervezett bővítésének ügyében. Majd február 6-án az Európai Bizottság egységes piacért és szolgáltatásokért felelős tagjának szóvivője bejelentette hogy a szakértők megkezdték a nukleáris energia békés célú felhasználása terén való együttműködésről kötött megállapodás közbeszerzési vonatkozásainak vizsgálatát. Hozzátette, hogy amint a vizsgálat lezárul, közölni fogják annak eredményét. Így nem egyértelmű, milyen hivatalos értesítést nem kapott meg az Európai Bizottság a beruházással kapcsolatban.
A polgárok vagy megelégszenek az üres ígéretekkel és látványtervek tömkelegével, vagy pedig végre a fejlődés pályájára állítják a fővárost – mutatott rá a miniszter.
Kedvezményes vállalati országbérletet igényelhetnek évente a MÁV-Volán dolgozókhoz hasonlóan.
Pedig nem volt könnyű dolga.
A Jelennek adott interjút az építési és közlekedési miniszter, aki szerint Novák Katalin a saját pecsenyéjét sütögette, az országnak pedig kevésbé polarizáló politikusokra volna szüksége.
Az Európai Bizottság nem csinált titkot belőle, hogy a jövőben „rövidebb pórázon” tartaná a tagállamokat.
Lázár János építési és közlekedési miniszter is rábólintott.
Ugyanezekért a mondatokért Orbán Viktort idegengyűlölőnek titulálták.
Kína arra számít, hogy Magyarország az EU soros elnökeként arra ösztönzi majd az EU-t, hogy racionálisabb és pragmatikusabb hozzáállást tanúsítson iránta.
