Felavatták az 1956. október 25-i sortűz áldozatainak emlékhelyét a Kossuth téren. Az avatáson Boross Péter elmondta, hogy a magyar nemzet akkor tarthatja meg önmagát, ha megjegyzi: a haza minden előtt.
Felavatták szombaton az 1956. október 25-i Kossuth téri sortűz áldozatainak emlékhelyét, az eseményen Boross Péter volt miniszterelnök azt mondta: a halottak emléke nemcsak kegyeletre kötelez, hanem a tanulságok levonására is.
Boross Péter beszédében hangsúlyozta: a hősi áldozatok, amelyeket a szabadságért hozott a nemzet, kötelezi az utókort, hogy lásson világosan napjainkban is. E nemzet történelme úgy folytatódhat, e nemzet úgy tarthatja meg önmagát, ha „tudati világában elmélyül mindaz, ami érték, ami fontos, és az a parancs, hogy a haza minden előtt” – fogalmazott.
Az ünnepség végén Kövér László, az Országgyűlés elnöke és Boross Péter megkoszorúzta az emlékhelyet. Az 1956. október 25-i Kossuth téri sortűz áldozatainak emlékhelyet egy egykori szellőző alagútban alakították ki, a tér déli részén.
A polgárok vagy megelégszenek az üres ígéretekkel és látványtervek tömkelegével, vagy pedig végre a fejlődés pályájára állítják a fővárost – mutatott rá a miniszter.
A főpolgármester inkább átnevezi a gaztengert.
„Ami engem legjobban zavarba hoz, az, hogy engem apunak hívnak a Tiktokon az én követőim” – mondta Budapest főpolgármestere.
A Jobbik, az LMP és a Momentum számára nagy nehézséget okoz az ajánlások összegyűjtése.
Dömötör Csaba szerint a baloldal nagy bajban lehet a fővárosban, ha Szabó Tímeának ilyeneket kell mondania.
„Ami most van, az tarthatatlan, Budapesten változás kell” – hangzott el a megbeszélésen.
Sem Niedermüller Péter, sem a veje, Horn Gábor nem tudott magyarázatot adni a történtekre.
Tizenegy éves kor előtt egyetlen gyereknek sem lenne szabad telefont birtokolnia.
