Háromhavonta fog egyeztetni a Miniszterelnökség a közpénzek átlátható felhasználásáról olyan civil szervezetekkel, mint az Amnesty International, vagy a Norvég Alap-ügyben is érintett Ökotárs Alapítvány. Az első, hétfői egyeztetés alkalmával parázs vita volt, de nem közeledtek számottevően az álláspontok.
Megkezdődtek az egyeztetések a közpénzek átlátható felhasználásáról a kormány és a civil szféra között – közölte a Miniszterelnökség hétfőn. Az erről szóló közlemény szerint Miniszterelnökség három havi rendszerességgel folytatni kívánja az informális egyeztetéseket.
Felidézték: az EBESZ novemberi budapesti konferenciáján ajánlotta fel a Miniszterelnökség, hogy kezdődjön párbeszéd a kormány és a civil szféra között a témában. A Miniszterelnökség az EBESZ konferenciáján részt vevő civil szervezeteket hívta meg a hétfő délutáni első egyeztetésre. A Miniszterelnökség úgy véli: a kezdeményezés fontosságát és időszerűségét bizonyítja, hogy a meghívott szervezetek mellett más, a kormánnyal több kérdésben vitában álló szervezet is megjelent az egyeztetésen.
A közlemény szerint az álláspontok a parázs vita után sem közeledtek számottevően, a Miniszterelnökség azonban már azt is eredménynek tekinti, hogy a megjelent szervezetek is elfogadták a civil szférának juttatott közpénzek elköltésének átláthatóbbá tételének fontosságát.
Az egyeztetés után Latorcai Csaba, a tárca kiemelt társadalmi ügyekért felelős helyettes államtitkára azt mondta: „Fontos, hogy mind a civil szervezetek képviselői, mind pedig a széles hazai közvélemény megértse, a kormány számára a közpénzek transzparens kezelése alapelvárás. Tartalmi kérdésekbe sem a Miniszterelnökség, sem pedig az egyes minisztériumok nem kívánnak beleszólni, sőt kifejezetten károsnak tartjuk, hogy hónapok óta több civil szervezet erre törekszik, ahelyett, hogy megteremtené a transzparens működés feltételeit”.
Megjegyezték továbbá, hogy mivel a hétfői egyeztetésen résztvevő tucatnyi szervezet – köztük az Amnesty International, Asimov Alapítvány, az Átlátszó, Autonómia Alapítvány, a Háttér Társaság, a Magyar Helsinki Bizottság, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda, az Ökotárs Alapítvány, a Roma Sajtóközpont, a Romédia Alapítvány és a Társaság a Szabadságjogokért – nem képviseli reprezentatív módon a teljes magyar civil szférát, a Miniszterelnökség bízik abban, hogy minél több szervezet csatlakozik a folyamathoz.
A politikus gyermekbántalmazásokkal kapcsolatos kijelentései annak fényében is érdekesek, hogy mit mondott róla korábbi felesége, Varga Judit volt igazságügyi tárcavezető.
A magyar családok egy liter üzemanyagért 60-80 forinttal többet fizetnek, mint egy éve.
Óriási a nyomás a magyar kormányon a politikus szerint.
A benzinárról, Magyar Péterről, az új gyermekvédelmi szigorításokról és a reptér megvételéről is szó esett. Gulyás elmondta: tanúként hallgatta meg múlt héten az ügyészség a Magyar-Varga ügyben.
A B kategóriás vezetői engedéllyel rendelkezők egyszerűbben szerezhetnének C és CE kategóriás jogosítványt.
A 2021-es tapasztalatok birtokában a kormány szerdán dönt arról, újra beavatkozik-e az árképzésbe a magyar fogyasztók érdekében. Elemzés született arról, mi lehet a döntés következménye.
A Kínában forgalomba helyezett elektromos gépkocsik kétharmada olcsóbb, mint hagyományos, robbanómotoros alternatíváik. Az olcsó gyártás miatt az ázsiai ország dominálja az európai EV-piacot is. Az öreg kontinensen lévő gyártóknak több támogatásra lenne szüksége, hogy felvehessék a versenyt.
Pénteken őrizetbe vették az ukrán mezőgazdasági minisztert, akit szervezett bűnözéssel vádolnak.
