Index: Paks leszerelési pénzéből csökkentene rezsit a kormány

2015. október 27. 18:15

Egy, az Indexhez került miniszterelnökségi anyag szerint a kormány leállítaná a paksi atomerőmű befizetéseit abba a nukleáris pénzügyi alapba, amiből az erőmű leszerelését finanszíroznák, így csökkenhetne a paksi áram ára, ami egy újabb, szerény mértékű rezsicsökkentésre adna lehetőséget. Kérdés, a jövőben hogyan finanszíroznánk az erőmű leszerelését.

2015. október 27. 18:15

Egy, az Index birtokába került, a Miniszterelnökségen készült belső anyag szerint az állam megcsapolná azt a nukleáris pénzügyi alapot, amibe a Paksi Atomerőmű 1998 óta azért fizetett pénzt, hogy a radioaktív hulladékok tárolásának, végleges elhelyezésének, illetve az egész paksi erőmű leszerelésének jövőbeli költségeit ne az elkövetkező generációknak kelljen egyszerre megfizetni.

Paks 17 év alatt összesen 324 milliárdot fizetett be, tavaly év végén összesen 243 milliárd forint volt a pénzügyi alapban, amelyet a későbbi leszerelésre és tárolásra fordítanának. Az erőmű számításai szerint az alapba még 540 milliárdot kellene befizetni a 2037-ben illetve 2039-ben várható leállásig, majd leszerelésig, ami nagyjából évi 21-24 milliárd forintot jelentene. A kormány most ennek a jövőben felhalmozandó 540 milliárdnak a megcsapolásával juttatna pénzt az állami közműholding megerősítésére, esetleg ebből a pénzből finanszírozna egy újabb rezsicsökkentést is 2017-ben. Az anyagot Németh Lászlóné államtitkársága készítette.

A belső anyag szerint nem kellene Paksnak félretennie az évi 20 milliárd forintot, így kWh-ként 1,43 forinttal olcsóbban tudná adni az áramot. Emellett a Magyar Villamos Művek kereskedőcége, az MVMP nem számítana fel Paks felé 0,27 forint/kWh eredmény- és 0,16 Ft/kWh menedzsmentszolgáltatási díjat, ami azt jelentené, hogy 1,86 Ft/kWh-tal, 9,56 Ft/kWh-ra csökkenne a paksi áram előállítási ára a mostani 11,42 Ft/kWh forintról. Az áramot Paks önköltségi áron adná tovább, amiből kb. 7,3 TWh-t használna el. Az önköltségi árra  már csak az állami szolgáltató költségeit és néhány egyéb tételt tennének rá, így a lakosság olcsó paksi áramot használna.

Az anyag szerint mindenki jól járna, mivel az MVMP a szabadpiacon kereskedhetne a paksi áram másik részével, nagyjából 8,3 TWh-val, amitől a Miniszterelnökség számításai szerint az állami kereskedőcégnél 1,1 milliárd forinttal nagyobb profit landolhat. Az anyag szerint összesen évente 16,6 milliárd forintot spórolhatnának meg rendszer szinten az átstrukturálással, amivel az is elérhető lenne, hogy életképesnek tűnne az állami közműszolgáltató.

De miért van erre szükség?

Korábban az Európai Unió kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen annak érdekében, hogy a multiktól megvett áram- és gázcégeket hagyják kicsit többet keresni. Brüsszel, miután a kormány korábban rezsicsökkentés címén présbe fogta a multik által uralt energiapiacot eljárást indított, és egyebek mellett előírta azt is, hogy a rendszer-üzemeltetők költségeit be kell építeni az árba. Miután a veszteséges külföldi energiacégek elhagyják a piacot, és már csak az állam marad, a kormány helyreállíthatja az eljárásnak megfelelően a rendszert, ekkor azonban a rezsicsökkentés eredményei nehezen lennének tarthatóak beavatkozás nélkül, így a kormány az áremelés elkerülésére használná ezt az 540 milliárdot.

Kérdés azonban, hogyha most leállítanák a paksi befizetéseket, akkor a későbbiek folyamán hogyan pótolnák azt, mivel az nehezen elképzelhető, hogy a későbbiekben ne lenne szükség arra a pénzre, amit most rezsicsökkentésre költhetnek. Az eddig befizetett összeg egy részét a radioaktív hulladékokat kezelő állami szervezet (RHK Kft.) költötte el év közben felmerülő feladatokra, így lehet az, hogy 81 milliárddal kevesebb van a kasszában, mint amennyit Paks befizetett. 

Válaszok nélkül

Az Index-nél megkérdezték a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot, hogy eredetileg milyen szerepet szántak a nukleáris alapban gyűlő összegnek, és károsnak tartanák-e, ha Paks leállna a fizetéssel. A lap azt is megkérdezte, hogy az alapban lévő 243 milliárd fizikailag gyűlik-e, vagy a központi költségvetés részeként az állam tartozik-e ennyivel saját magának. Az NFM egyelőre nem válaszolt arra, hogy mi lenne akkor, ha Paks nem fizetné be a leszerelésre szánt 540 milliárd forintot.

A lap megkérdezte a Miniszterelnökséget is, hogy valóban tervezik-e a paksi befizetések leállítását, ha pedig nem, hogyan szeretnék „fenntartani a rezsicsökkentés eredményeit”. A Miniszterelnökségtől egyelőre az NFM-hez hasonlóan nem érkezett válasz.

Összesen 109 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
liberálzöld.
2015. október 28. 19:15
Orbánnak ciklusonként 3 ezer milliárd elherdálható pénzre van szüksége. Mármit azon felül, amit az ország ez idő alatt megtermel.
khomeini
2015. október 28. 11:04
Lehet, hogy sokaknak új információ, de a Nukleáris Alap pénzeihez rengetegszer hozzányúltak már, kormányfüggetlenül. Legfeljebb csak most háborognak rajta a szigorúan pártsemleges újságírók.
Berecskereki
2015. október 28. 09:32
"Az atomerőművek kiégett fűtőelemeinek biztonságos kezelésére jelenleg több megközelítés létezik. Az egyik a nyitott fűtőelem ciklus, amikor a kiégett kazettákat feldolgozás nélkül, közvetlenül helyezik el mélységi geológiai tárolóban. Egy másik megközelítési mód a részben vagy teljesen zárt fűtőelem ciklus, amely az elhasznált fűtőelem újrafeldolgozását, és az így kinyert plutónium és urán újrahasznosítását jelenti. A harmadik lehetőség az, hogy a kiégett üzemanyagot hosszabb időre átmeneti tárolókban helyezik el, amíg döntés születik az újrafeldolgozásukról vagy a végleges elhelyezésükről. Az átmeneti tárolás azonban elkerülhetetlen lépés, bármely kiégett fűtőelem kezelési stratégiáról legyen is szó. Műszaki okok miatt a kiégett üzemanyaggal kapcsolatos tevékenységek kezdeti időszakában mindig szükség van átmeneti tárolásra. Ezen idő alatt jelentősen lecsökken a kiégett kazetták sugárzása és hőtermelése, ami megkönnyíti a későbbi műveletek elvégzését." http://www.rhk.hu/letesitmenyeink/kkat/
Berecskereki
2015. október 28. 09:22
A "Kiderült, miből fizetnék ki az újabb rezsicsökkentést" pedig valótlan állítás. A cím legfeljebb az lehetne; Kiderült, hogy az ujabb rezsicsökkentésnek mi lenne a forrása. Erre az első megközelítés az lenne: A végfogyasztó által befizetett ár egy része. Ezt lehetne komplexen kibontani a termelői árképzés részletes tételei alapján.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!