Növekszik a teljes felsőoktatási oktatói–kutatói kör bére

2015. november 05. 11:30

A felsőoktatásban különösen igaz, hogy a magyar reformok működnek. 2018–ig 27 százalékos bérnövekedésre számíthatnak a felsőoktatásban dolgozó oktatók, kutatók – jelentette be Balog Zoltán emberi erőforrások minisztere csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján. Első lépésként jövő januártól lesz egy 15 százalékos béremelés.

2015. november 05. 11:30

A teljes felsőoktatási oktatói–kutatói kör bére nőni fog három lépésben, első lépésként jövő januártól 15 százalékkal – jelentette be Balog Zoltán emberi erőforrások minisztere csütörtöki budapesti sajtótájékoztatón. 

A tárca vezetője a kormány előző napi döntését ismertetve elmondta: a 2016. januári 15 százalékos növelést 2017–ben és 2018–ban is 5–5 százalékos béremelés követi. Összességében – a korábbi emelést alapul véve – így 27 százalékos növekedésre számíthatnak a felsőoktatásban dolgozó oktatók–kutatók. 

Balog Zoltán értékelése szerint a felsőoktatásban különösen igaz, hogy a magyar reformok működnek. A három éve megkezdett átalakítások mára olyan eredményeket hoztak, amelynek köszönhetően eljutottak egy komoly béremelésig – mutatott rá.

2015 októberi adatok szerint közel 15 ezer oktatót és ezen belül 1800 kutatót érint a bérek rendezése. Ismertetése szerint az egyetemi tanárok bére 2015–ben 437 300 forint, ami jövő januárban 503 ezer forintra, 2017 januárjában 528 ezerre nő, és a 2018–as emeléssel eléri az 554 ezer forintot. Adjunktusok esetében a mostani 218 ezer forintos bér, 251 ezerre, majd 257 ezerre nő. A tanársegédeknél a 174 900 forint 201 ezerre majd 221 ezer forintra emelkedik. 

Hozzátette: a nem oktatói kör számára 150 ezer forintos bérminimumot határoztak meg, amelyet az intézmények gazdálkodnak ki. Ez a teljes rendszer szintjén 5 milliárdot jelent, ami a felsőoktatási költségvetés 1 százaléka. Kitért a doktoranduszokat érintő változtatásokra is. A tudományos utánpótlás érdekében a doktori képzés átalakításra szorul – rögzítette az államtitkár, hozzátéve: a fokozatot szerzett hallgatók száma nem kielégítő. A hároméves finanszírozott időt négyre növelik, az első két év után komplex vizsgát tesz a hallgató.

A doktoranduszok ösztöndíja az első két évben 140 ezer forintra, majd 180 ezer forintra nő majd. Ez az adjunktusi nettó jövedelmeknek is megfelelő összeg – jelezte, hozzátéve: 1300 hallgatóval számolva a költségvetési igénye mintegy 8 milliárd forint körüli összeg. Sándorné Kriszt Éva, a Magyar Rektori Konferencia társelnöke azt mondta: üdvözlik az általános bérrendezést a felsőoktatásban, amelyre szerinte utolsó előtti pillanatban kerül erre sor – fogalmazott. 

Keresztes Gábor, a Doktoranduszok Országos Szövetsége elnöke köszönetet mondott a kormánynak, hogy „a doktoranduszok hangját meghallotta”, és ügyüket fontosnak tartotta, hogy a képzés reformját előkészítse. A képzés tervezett átalakítása érdekében minden lényeges elemet tartalmaz a törvényjavaslat. A reform hozzájárul majd az tudományos utánpótlás biztosítása, a képzés színvonalának növeléséhez. Távlati cél a fokozatot szerzett doktoranduszok arányának növelése – jelezte a DOSZ elnöke, aki a jövőbeni célok között említette, hogy a doktori képzés évei a későbbi nyugdíjelszámolásba is számítsanak bele.

 

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!