Kósa szerint az integráció kudarcát mutatja az orlandói lövöldözés

Kósa Lajos fideszes képviselő a hétvégi orlandói lövöldözés kapcsán azt mondta, hogy a történtek rámutatnak: a migrációs hullám – amelynek során ellenőrizetlenül nagy számú tömegek áramlanak be – együtt jár a terrorveszély és az erőszak növekedésével. Kitérve arra, hogy Orlandóban egy afgán származású férfi volt az elkövető, elmondta, a bevándorlók integrációja rendkívül nehéz, majdhogynem megoldhatatlan. Szerinte ezért óriási veszélyeket rejt a kényszerbetelepítés Magyarországra. A határok védelme mellett ennek véget kell vetni – közölte. Úgy fogalmazott, még nem volt elég halott, hogy „a nagyon trendinek számító liberálbaloldali megközelítés” ebben a kérdésben megváltozzon.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára részvétét kifejezve az áldozatok hozzátartozóinak azt mondta, a vasárnapi terrortámadás komoly kérdéseket vet fel a bevándorlók beilleszkedésével és a biztonsággal kapcsolatban. Szerinte a migrációs hullám folytatódni fog, és egyre több erőszakos cselekmény történik az európai, így a magyar menekülttáborokban is. Közölte, Brüsszel továbbra is életképtelen javaslatokat tesz le az asztalhoz, a magyar kormány pedig továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy az itt élők dönthessék el, kivel akarnak együttélni.

KDNP: a legtöbb kérdésben javulás történt

Harrach Péter (KDNP) értékelve a parlament tavaszi ülésszakát azt mondta, ez a félév úgy telt el, hogy a legtöbb kérdésben javulás történt, olyan úton vannak, ami jó irányba vezet. A „migránsáradatról” azt mondta: segíteni kell azon, aki rászorul, de fontos az önvédelem is. Az oktatásügy kapcsán azt hangsúlyozta, a gyermekek érdekét kell nézni, és nincs helye az iskolákban pártkatonáknak. Kitért a gazdasági mutatók és a szociális helyzet javulására. Beszélt arról, hogy a szabad vasárnap eltörlésével a profitéhség kapott lehetőséget, a dolgozók körülményeinek javításáért azonban mindent megtesznek.

Rétvári Bence elmondta, olyan többletbevétele van a kormányzatnak, amelynek egy részét a gazdaság további élénkítésére, a másik részét béremelésekre fordítja. Hozzátette: 167 milliárd forint pluszforrást kap jövőre az egészségügy, a következő négy évben 65 százalékkal emelkedik az ápolók fizetése. Jelezte, az oktatás területén a formai változások befejeződnek, és végre a tartalmi kérdésekre tudnak majd koncentrálni. Az átalakítások a gyermekek érdekét szolgálják – mondta. 

Jobbik: templom, iskola és közösségi tér kell

Szávay István (Jobbik) szerint minden évben öt városnyi magyar távozik Nyugat-Európába és a tengerentúlra, a magyar nemzetpolitika azonban nem tud mit kezdeni ezzel a kihívással. Közölte, a nemzetpolitikának segíteni kellene, hogy meg tudják őrizni a magyarságukat. Templomra, iskolára és közösségi térre van szükség – mondta, kezdeményezve, hogy a kormány tárgyaljon a történelmi egyházakkal, és támogassa, hogy Nyugat-Európába lelkészeket küldjenek. Javasolta a külföldi magyar iskolák tapasztalatainak összegyűjtését, közösségi házak létrehozását és a választójog gyakorlása kérdésének rendezését.

Potápi Árpád nemzetpolitikáért felelős államtitkár szerint 2010 óta azon munkálkodnak, hogy a diaszpórában élők megkapják a szükséges figyelmet. Elmondta, hogy 2013 óta működik a Kőrösi Csoma Sándor-program, amely a külföldi magyar közösségek identitásának megőrzéséhez, a közösségek életének szervezéséhez nyújt segítséget. Szerinte a Kőrösihez hasonló program kell a lelkészeknek és a papoknak. Jelezte azt is, hogy hétvégi iskolákat is működtetnek, például Németországban. 

MSZP: a kormány folytatta a társadalom kettészakítását

Tóbiás József (MSZP) a kormány félidős tevékenységét értékelve azt mondta, tényleg folytatta a kabinet azt, amit 2010-ben megkezdett: folytatódott a társadalom kettészakítása, az oktatás, az egészségügy, a szociális ellátórendszer züllesztése, a korrupció pedig intézményesített. Szerinte az oktatásban nem a gyermekek jövőjét nézik; az egészségügyből évente 200 milliárd forintot vontak ki és szétszakították a szociális ellátórendszert. Hozzátette: stadionok helyett kórházakra, műszerekre és fizetésemelésre van szükség. 

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára szerint nem ezeken a területeken van pánikhelyzet, hanem az MSZP-ben, mert tisztújítás előtt állnak. Szóvá tette, hogy az ellenzéki politikus kifogásolja, hogy az állam kivonul a jóléti ellátórendszerekből, miközben ellenzi, hogy az állam nagyobb szerepet vállaljon az oktatásban, az egészségügyben. Szólt arról, hogy a szocialista kormányok voltak azok, amelyek több milliárdot kivontak az oktatásból és átadták azt az liberálisoknak, akik üzletet láttak abban. Jelezte, a kormány jövőre többletforrásokat biztosít az egészségügynek és az oktatásnak. 

A parlament megemlékezett Szlovénia 1991-es állammá válásáról is, melynek 25. évfordulóját június 25-én ünneplik.