Latorcai: Az Európát fenyegető veszélyek egyike az antiszemitizmus megerősödése

Legyen bátorságunk megálljt parancsolni a kirekesztésnek, a megbélyegzésnek és a megkülönböztetésnek! – szólított fel Latorcai Csaba pénteken, a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapja alkalmából tartott budapesti megemlékezésen, a Holokauszt Dokumentációs Központban. A Miniszterelnökség kiemelt társadalmi ügyekért felelős helyettes államtitkára arra is felhívta a figyelmet, hogy az Európát fenyegető veszélyek egyike az antiszemitizmus és a rasszizmus újbóli megerősödése. 

A holokauszt áldozataira emlékezés ezért „arra is kell sarkalljon mindannyiunkat, hogy erőteljesen hallassuk hangunkat közösségeinkben, iskoláinkban, a társadalom minden szintjén” a kirekesztés ellen – hangoztatta.

A helyettes államtitkár kitért arra, hogy az újkori népvándorlással megérkezett a kontinensre a vallási türelmetlenség is. A politikailag korrektnek hazudott beszéd ugyanakkor tétlenségbe, bénultságba és tehetetlenségbe sodorja az európai zsidó-keresztény civilizációt – fogalmazott. Latorcai Csaba rámutatott arra is, Európa és benne Magyarország közös felelőssége, hogy a „ma élő és az utánunk jövő nemzedékek tanuljanak a múlt bűneiből, megértsék azoknak hátterét és elgondolkozzanak a következményeken”.

A helyettes államtitkár közlése szerint ebben kiemelt szerepe van az oktatásnak. Mint elmondta, 2000 óta évről évre április 16-án minden általános és középiskolában megemlékeznek a holokauszt magyarországi áldozatairól. Az emléknap pedig nemcsak a diákok történelmi ismereteit hivatott bővíteni, hanem arra is szolgál, hogy a fiatalokban „elegendő lelki és szellemi ellenállás fejlődjön ki az antiszemitizmussal, a rasszizmussal és mindenfajta gyűlölködéssel szemben” – mondta Latorcai Csaba.

Ács Tamás, a Budapesti Zsidó Hitközség elnöke kiemelte: joggal nevezik Auschwitzot Magyarország legnagyobb temetőjének, hiszen minden harmadik áldozat magyar állampolgár volt. A német megszállást követően a „Horthy-adminisztráció aktív részvételével és segítségével” a vidéki Magyarországról hat hét leforgása alatt több mint 400 000 magyar állampolgárt hurcoltak haláltáborokba – mondta. Kiemelte, hogy nem lehet különbséget tenni az áldozatok között, akik között voltak „cigányok, másként gondolkodók, a náci fajelmélet szerint torzszülöttnek bélyegzett homoszexuálisok” is. Rámutatott: a lelki sebek begyógyulásához szükség van a történelem hiteles és tárgyilagos feldolgozására.

Szita Szabolcs, a HDK igazgatója elmondta: az intézet kiemelt feladata az emlékőrzés, amelynek részeként elkészült a holokauszt magyarországi áldozatainak második emlékkönyve. Abban a Somogy megyei mártírok neveit gyűjtötték össze az intézmény munkatársai, és elkezdték összeírni a Győr-Moson-Sopron megyéből elhurcoltak neveit is. A megemlékezés végén a résztvevők kaddist mondtak, majd mécseseket és köveket helyeztek el az áldozatok emlékfalánál.

Január 27-ét, az auschwitzi haláltábor 1945-ös felszabadításának napját 2005. november 1-jén nyilvánította a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapjává az ENSZ-közgyűlés. Az egyhangúlag elfogadott határozat hangsúlyozza „az emlékezés és a tanítás kötelességét”, hogy a jövő nemzedékei megismerjék a hatmillió, túlnyomórészt zsidó áldozatot követelő náci tömeggyilkosságok történetét.

(MTI, MTI Fotó: Illyés Tibor)