Ady Endre kézírását őrző portré került elő

2019. május 09. 15:14

A fényképet a költő 1909-ben Beretvás Hugó zeneszerzőnek dedikálta, aki verseinek megzenésítésére vállalkozott.

2019. május 09. 15:14

A költő aláírását is őrző Ady Endre-portrét árvereznek el május 16-án a Múzeum Antikvárium aukcióján, a fővárosi Kossuth Klubban – közölték a szervezők az MTI-vel csütörtökön.

A 365 tételből álló aukciós anyag igen sokrétű, számos irodalmi első kiadás dedikált példánya, például Kosztolányi Dezső Szent Imre himnuszok műfordítása, valamint több 18. és 19. századi magyar nyelvű irodalmi, művészeti, történelmi és természettudományos kiadvány is megtalálható köztük – olvasható a közleményben.

Az árverés különlegessége a dedikált Ady Endre-portré, amelyet Székely Aladár készített. A fényképet a költő 1909-ben Beretvás Hugó zeneszerzőnek dedikálta, aki verseinek megzenésítésére vállalkozott. Mint a közlemény írja, bár Ady Endre szeretett dedikált könyveket adományozni, ritkák a keze írását őrző dokumentumok, és utóbbi több mint két évtizedben egyetlen alkalommal bukkantak rá Ady Endre által szignált képre. Néhány héttel ezelőtt egy árverésen a Balázs Bélának ajánlott könyve kétmillió forintért kelt el.

„Kedves, jó Beretvás Hugómnak, verseim muzsikába röptetőjének, Bpest 1909 nov. 17 Ady Endre” – olvasható a közlemény szerint a mára már kissé megsárgult fotográfián. A fényképek szerelmesei az Ady Endre-portrén túl Lucien Hervé a Le Corbusier épületéről készített fotójára vagy Kossuth Lajos utolsó napjaira Turinba érkezettekről készült csoportképre, míg a metszetek gyűjtői Albrecht Dürer 1510 körül készült Agónia a kertben című eredeti metszetének nyomatára, illetve Leonhard Beck 1517-ben Szent Lászóról készült fametszetére licitálhatnak az árverésen.

Az aukción olyan ritka kiadványok is fognak szerepelni, mint például egy 1880-ból származó Fegyintézeti értesítő, valamint a Magyar Zsidó Szemle 1942 és 1945 közötti lapszámai. A kéziratok gyűjtőinek figyelmét Seress Rezső dedikált kottái, Bernáth Aurél 1956-os kiállításának vendégkönyve, Fekete István Macskavásár című elbeszélésének teljes kézirata, valamint Gróf Erdődy Tamás horvát bán 1607-ben kelt levele kelthetik fel.

A könyvek között az egyik legritkább darab Bolyai Farkas 1843-ban Marosvásárhelyen nyomtatott Arithmetikájának javított kiadása, amely a matematika-történet egyik fontos mérföldköve volt; de különleges tétel a gasztronómiai tárgyú kiadványok között Zelena Ferenc tetemesen kibővített Nemzeti Szakácskönyve, amelyet 1846-ban adtak ki, és irodalomtörténeti források szerint Petőfi Sándor könyvtárában is megtalálható volt – olvasható a közleményben.

(MTI)

                                                                          

(A kép forrása: Magyar Nemzet)

Összesen 8 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
tevevanegypupu
2019. május 10. 08:18
Babits írtaKosztolányak, hogy Adynak volt kb. 20-25 jó verse..
annamanna
2019. május 09. 18:29
"A Beretvás-Ady barátságnak mindazonáltal lehetett némi anyagi vetülete is, mert Ady Beretvás Hugóhoz írt, 1909. november 5-én kelt levelének utóiratában ez áll: „P.S. Édes öregem, végtelen szégyenkezéssel, de kérlek még valamire. Utolsószor ti. egy előleg-előleget. Jobban mondva: egy betudandó baráti kölcsönt. Kérlek, küldj még nekem ötven forintot. De kérlek, ez igazán maradjon csak kettőnk tudott dolga. Ady.”" http://www.momus.hu/forum.php?act=thread&forumcat=485&follow=1142
annamanna
2019. május 09. 18:28
Beretvás Hugó (1872 Budapest): Szeretnék szántani. Szövegét írta: vitéz Dr. József Ferenc királyi herceg. (ezt megismétlem: vitéz Dr. József Ferenc királyi herceg.) Szeretnék szántani Magyar tarlókat, Szeretnék felrázni Magyar alvókat. Szeretnék széttörni Sok rossz kötést, Szeretnék megölni Üres időtöltést. Szeretném dúlva törni A sok meddő irtást; Mind azt sírba tenni, Mi gyáva vakondmódra, Titkon elhúzódva Jövendőknek sírt ás. Szeretnék haladni, Nektek jövőt adni, Szegény vesztegállók, Rabkörben járók. Szeretnék kiáltva, Nagy térre kiállva Tokból zászlót tépni, A holnapra lépni. Szeretnék élő magyar lenni, Élő magyarokkal menni Cél felé, Ledöntendők felé! Szeretnék terelni, Szeretnék nevelni! Szóval: lenni veletek jövő! Érő akaratmező! Szeretnék szántani nagy mélyig, Magyar alvókat éberré bántani, Magyar tarlókat mélyig szántani, Szántani: a várva várt, Csodás nagy ébredésig. Elgondolkodtató, hogy a beérkezett pályaművek közül miért éppen Beretvás Hugó szerzeménye lett a második helyezett, megelőzve a Hollósy Kornél, Polgár Tibor, Ábrányi Emil és Szenkár Dezső által benyújtottakat. Ennek két oka lehetett: Vagy valóban olyan sikerült volt Beretvás Hugó kompozíciója, hogy megérdemelten kapott előkelő helyezést, vagy némelyek úgy vélték, hogy az irodalom- és zenetörténetben mindenképpen helyet kell szorítani Dr. József Ferenc királyi herceg „izzó, lelkes hangú”, hazafias (!?) költeményének, amelynek tartalma egy Habsburg tollából - különösen az Osztrák-Magyar Monarchia bukása után - nem hangzik túl hitelesen. Sőt, némely strófája vérforralóan igaztalan és álságos, műfajában pedig fölöttébb gyenge produktum. Persze, a mű bemutatóján a királyi herceg is megjelent. Nem kisebbítve a zeneszerző érdemeit, feltehető a kérdés: Elképzelhető, hogy Beretvás Hugó kompozíciójának a sikerében ez a körülmény is szerepet játszott? …. (Más hangú kritika: Dr. József Ferenc királyi herceg izzó, lelkes hangú, lendületes költeményét Beretvás szerencsés inspirációval, nagy dologi készséggel öntötte hangokba. A strófikus formát választotta, közbeékelt trióval, ezzel formában is kitűnő keretet adott művének. Pompásan sikerült a trió indulószerű felfokozása, a da capo előtti elhalkulás, majd az utolsó strófa látomásszerű hatalmas nekilendülése, valamint a himnusz-szerű záradék. Beretvás hatásos dala kétségkívül hálás repertoárdarabja lesz dalénekeseinknek. Beretvás Hugó egész fiatalon került Bécsbe, Hans Richter mellé, mint a Nagyopera korrepetitora. Tanulmányait félbeszakítva, kereskedői pályára lépett, de Budapesten letelepedve, Siklós Albertnál fejezte be zenei képesítését. Ady Endrének csaknem félszáz dalát zenésítette meg és a nagy poétával szoros barátságot tartott fenn. Lányi Viktor szövegére Assisi Szent Ferenc c. oratóriumot írt, melyet 1926-ban mutatott be a M. kir. Opera. E hatalmas arányú műve Salzburgban, Bécsben és Északolaszország több városában is előadásra került, átütő sikerrel. Számos egyházi művet írt, közöttük legismertebbek : Ave Maria-ja, Stabat Mater-e és Szent Ferenc Naphimnusa, […]”) És íme a további, egymásnak ellentmondó kritikák: NAPKELET, 1926.11.01.: „[…] A katholikus egyház legpoétikusabb szentje: Assisi Szent Ferenc. Halálának hétszázadik évfordulóját az Operaház is megünnepelte. Előadta Beretvás Hugónak és Lányi Viktornak erre az alkalomra írt Assisi Szent Ferenc című oratóriumát. A mű nem jelentős alkotás, nagyon érzik rajta az alkalomszerűség. Nem más, mint előrelátó, ügyes emberek könnyű térhódítása, melyet készen tartott számukra az ünnepi esemény s amelyről a katholikus egyházi zene régi és elismert művelői elmaradtak. Az oratórium szövegét Lányi Viktor nem sok lélekkel írta […] Hogy a mű csupán alkalmi készítmény maradt, annak inkább a zeneszerző, mint a szövegíró az oka. Beretvás Hugó partitúrája zeneiskolailag nem rossz munka (használható moduláció-példatár), de zeneköltészetileg: lapos, unalmas. Az oratóriumhoz emelkedett zenei lélek kell és stílus. Főként stílus. Egyenetlen értékű melódiákkal nem lehet zenei falfestményt alkotni. […] Beretvás melódiái nem meggyőzőek, nem pregnánsak. Még a motívumai sem. A hitbeli meggyőződés ereje hiányzik a tollából. Nagy fogyatékossága a partitúrának, hogy az emberi szó értelmét semmibe sem veszi. A művet Operaházunk legjobb szövegmondó énekesei adták elő és a helytelen zenei dinamikától alig lehetett érteni, mit énekeltek. Úgyhogy szövegkönyv olvasása nélkül az oratórium: élvezhetetlen. […] http://www.momus.hu/forum.php?act=thread&forumcat=485&follow=1142
annamanna
2019. május 09. 18:04
"Beretvás Hugó (Reinitz Hugó) Rövid leírás Első, C-dúr miséjét 1892-ben a ferencvárosi plébániatemplomban, Assisi Szent Ferenc c. oratóriumát 1926-ban a budapesti Operaházban, utóbb a müncheni Operában és a salzburgi Festspielhausban mutatták be. Szimfonikus szvitet (Szeretnék szántani, 1932), balladákat, dalokat, kórusműveket, vallásos szövegű oratóriumokat, miséket írt. Az elsők között zenésítette meg Ady Endre verseit; 1909-ben a költő verseire komponált dalokkal működött közre Ady nyilvános fellépésén." http://intezet.nori.gov.hu/national-tombs/budapest/farkasreti-temeto/beretvas-hugo-reinitz-hugo/
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!