Véget ért a nyugdíjkorhatár emelése

2022. január 01. 10:35

Megemelkedett a nyugdíjkorhatár, így az már 65 év az 1957-ben születetteknél. Ezzel lezárult a 2009-ben elfogadott, 2014 óta lefolyó sávos nyugdíjkorhatár-emelés.

2022. január 01. 10:35
null

A Portfolio beszámol arról: lezárult a nyugdíjkorhatár 2014 óta tartó emelkedése.

A 2009-ben elfogadott, 2014 óta zajló fokozatos korhatáremelés alapján az egyes születési évjáratok küszöbértékei évről-évre sávosan emelkedtek. A nyugdíjba vonulás feltétele:

1952. január 1-je előtt született, a betöltött 62. életév;

1952-ben született, a 62. életév betöltését követő 183. nap;

1953-ban született, a betöltött 63. életév;

1954-ben született, a 63. életév betöltését követő 183. nap;

1955-ben született, a betöltött 64. életév;

1956-ban született, a 64. életév betöltését követő 183. nap;

1957-ben vagy azt követően született, a betöltött 65. életév.

A férfiak nyugdíjkorhatára 65 év. A nők nyugdíjkorhatára szintén 65 év,

azonban a nők esetében öregségi nyugdíj kiszámítása már 40 év szolgálati idő után is megtörténhet,

függetlenül attól, hogy hány évesek. Ebbe legfeljebb 8 évet lehet gyermeknevelési időként beszámítani, vagyis legalább 32 évi szolgálati időt keresőtevékenységgel, munkával kell megszerezniük – emlékeztet a Portfolio.

Az idei év mást is hoz a nyugdíjasoknak: a nyugdíjak és nyugdíjszerű ellátások a várható infláció magasabb szintje miatt 2022. január 1-jén a költségvetésben tervezett 3% helyett 5%-kal emelkednek.

Az eredeti 3%-os emelésen felüli 2 százalékpont a költségvetésnek 80 milliárd forintjába kerül, valamint a 13. havi nyugdíj egyhavi kifizetése további 160 milliárd forintnyi plusz kiadást jelent. Ezzel összesen

év elején 240 milliárd forinttal javul a nyugdíjasok helyzete

az elfogadott költségvetéshez képest. Közel 2,5 millió embert érint ez a lépés – írja a lap.

(Nyitófotó: MTI)

Összesen 173 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Senki Alfonz
2022. január 01. 19:30
A nyugdíjasok miért nem mehetnek el nyugdíj mellett közszolgának??? Miért nem kaphat egy ember egyszerre nyugdíjat és munkabért az államtól? Nem kellene eltörölni ezt a baromságot? Sok orvos, tanár, több közszolgálatis örömmel menne vissza dolgozni, de ez a hülye jogszabály megakadályozza! Nem kellenek az egészségügybe a jól szakképzett nyugdíjasok?????
Senki Alfonz
2022. január 01. 19:24
A korhatár után lehet a nyugdíj összegét is emelni, de legalább a svájci rendszert visszaállítani!!!!! Mindegy ki vette el, alakította át, adják, állítsák vissza!!
bölcsbagoly
2022. január 01. 19:18
Kár vitatkozni, ahány ember annyi eset. A 65 éves kor egy keretszám, számos kivétellel. Ezek szabályozva vannak munkakörönként. Amúgy meg embere válogatja, hogy ki mit és meddig bír. Ugyanazt a munkát egyik vidáman elvégzi, a másik meg nem bírja már. Sok országban lehetőség van résznyugdíjt szerezni a ledolgozott évek arányában s így több ny.biztosítótól is kaphat nyugdíjat valaki. Ez létezett nálunk is a rendőrök, , katonák, tűzoltók, stb. esetében, a korengedményes nyugdíjazásnál. Ami alapból nem volt rossz ötlet, csak a megvalósítása volt az, t.i. 20 év után a teljes nyugdíjat megkapták, akár 40 évesen, ami igazságtalan volt és társadalmi feszültséget okozott. Résznyugdíjként viszont elfogadható megoldás lehetne. A nők 40 éves munkaviszonnyal való nyugdíjazása esetén ebből gyerekenként levonható egy-egy év, de még az így kijövő 32-ből is még 7, 11 gyerekig (tehát ténylegesen 25 évet kell ledolgozniuk). De kötve hiszem, hogy egy férfi cserélne velük! Szellemi tevékenységnél is rugalmasabb lehetne a rendszer, mert van aki bírna tovább is dolgozni, más még 65 éves korig sem.
Nyugati Ádám
2022. január 01. 17:48
Én csak azt a rendszert tartom igazságosnak és egyben a lehető legbiztonságosabbnak is, amelyben az aktív, munkában töltött idő és a jövő érdekében végzett tevékenység (gyermeknevelés) és hozott áldozat (gyermekek felnevelése) szerepel. A megtakarítás jellegű nyugdíj rendszer sérülékeny és magas kockázatú, egyik kommentelő helyesen hasonlította a biztosítási üzlethez. A nyugdíjpénztárak rendszerint az inflációnak és a pénzügyi válságoknak a legnagyobb vesztesei. (negatív reálkamat; értékpapír árfolyam hektikus mozgása, hibás állami ellenőrzés vagy intézkedés, stb.) Minden olyan nyugdíjrendszer, amely nem a jövőbeni jövedelmeken, azaz értékelőállító tevékenységeken alapul, két nemzedéknyi időn belül bukásra van ítélve.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!