Paul Lendvai az elmúlt 50 évben sosem érzékelte olyan komornak a hangulatot Magyarországon, mint a választás után

Gyászmunka Magyarországon címmel közölt cikket a választások utáni két hétről Paul Lendvai a Der Standard című osztrák lapban. Az írást a Klubrádió szemlézte.

De hová tűnt 753 ezer ellenzéki szavazat?

Orbán Viktor választási győzelme után, tekintettel a tudományos és a médiaintézmények csaknem teljes állami ellenőrzésére, a szellemtudományok és a politikai kommentárok független, liberális művelői számára nem maradt más hátra, mint hogy belső emigrációba vonuljanak – állítja rögtön az elején a magyar származású újságíró, aki az elmúlt ötven évben tett magyarországi látogatásai során a szerző egyszer sem érzékelte még olyan komornak a hangulatot, mint legutóbb, a Fidesz negyedik választási győzelme után. 

A cikkben szóba került az elveszett 753 ezer ellenzéki szavazat is. Az 1957-ben emigráló, egykori Szabad Nép-újságíró úgy látja, ez nem csupán annak tudható be, hogy „Orbán mesterien és hazug módon korbácsolta fel a félelmet az ukrajnai háború esetleges következményeitől, hanem mert az eltérő politikai irányzatú csoportosulások célirányos szövetségének nem volt meggyőző kormányzati programja és mély benyomást keltő közös kormánylistája.

Az ellenzék nem tudta megnyerni magának az Orbánékban csalódott választókat, és még Budapesten, valamint más urbánus központokban is kénytelen volt veszteségeket elkönyvelni – tájékoztatja az osztrák olvasókat Lendvai, aki ismerteti Lengyel László véleményét is. Lengyel  azzal a szemrehányással illeti a német, amerikai, és EU-s befektetőket, hogy „az autoriter rezsim” 12 éven át tartó előretörése során gyávaságból, illetve közönyösségből egyáltalán nem helyeztek el hirdetéseket a kevés független médiaintézménynél, így a Klubrádiónál, illetve más weboldalakon.

Azért, hogy az EU – leszámítva hatástalan határozatokat – 2010 óta nem lépett fel a jogállam lebontása ellen, elsősorban Angela Merkel volt német kancellár, de rajta kívül a szociáldemokrata volt koalíciós partner is felelős – írja lendvai Lengyel László álláspontját idézve.

Udvari bolondok és a Salazar-megfejtés

Most – folytatja a Der Standard szerzője – olyan, teljességgel hatástalan szimbolikus magatartásról vitáznak, hogy egyáltalán részt vegyenek-e az ellenzéki képviselők a parlament ünnepélyes megnyitásán és az eskütételen. Ungváry Krisztián történész egyenesen a parlament bojkottálását javasolta az egyébként udvari bolonddá leminősített ellenzéki politikusoknak.

Lendvai elképzelhetőnek tartja, hogy az Orbán által kitalált Nemzeti Együttműködés Rendszere hosszú távon olyan konzervatív, autoriter, személyhez kötött rendszerré fejlődhet, amely a Portugáliában 1932 és 1974 között, Antonio de Oliveira Salazar alatt fennállt állami berendezkedéshez hasonlatos. 

„Inotai András közgazdász viszont hamarosan nagy gazdasági válságra számít, aminek a számláját nem a korrupt Fidesz-közeli elit, és nem is Orbán Viktor miniszterelnök újgazdag családja, hanem a lakosság fogja kifizetni. A keserű ébredés következményei ellenben beláthatatlanok lesznek, még az önhittségtől elvakult és mindeddig sérthetetlen Orbán Viktor számára is” – zárul a cikk.

Nyitókép: MTI Fotó, Földi Imre