Idén több mint 220 ezer forintra nőhet az átlagos öregségi nyugdíj összege.
A fizetést is meghaladó mértékben nőtt tavaly a nyugdíjak vásárlóereje Magyarországon. A többszöri emeléssel és a 13. havi nyugdíjjal összesen 18,2 százalékkal nőtt az ellátás összege, míg az idősek fogyasztói kosarának drágulása 15,2 százalék volt 2022-ben – írta a napi.hu.
A lapnak Szalai Piroska munkaerőpiaci szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézetének munkatársa azt nyilatkozta, hogy „rosszul számolnak, akik azt állítják, hogy a nyugdíj az infláció alatti mértékben, 14 százalékkal nőtt 2022-ben.
Az átlagos saját jogú öregségi nyugdíj összesen 18,2 százalékkal emelkedett tavaly, 193 ezer forintra.”
A szakértő felidézte, hogy egy évvel ezelőtt 164 102 forint volt a sajátjogú átlagnyugdíj a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint. Ez az összeg már tartalmazta a januári 5 százalékos emelést, ezen felül 2022-ben a nyugdíj
Mindezek mellett februárban folyósították a januárival megegyező 13. havi nyugdíjat, novemberben pedig a nyugdíjprémiumot.
A nyugdíjemelés tehát valóban 14 százalékos volt tavaly azoknál, akiknek a nyugdíját 2022 előtt állapították meg. Az időskorúak ellátása így tavaly is jóval az éves átlagos infláció feletti nőtt, sőt meghaladta a keresetek reálértékének növekedésénél is – húzta alá Szalai Piroska.
A lap emlékeztetett, hogy idén januártól 15 százalékkal tovább emelkedett az ellátás összege, így jelenleg
A szakértő hozzátette, ha csak a januári 15 százalékos nyugdíjemeléssel, és a februárban folyósított, a januári emelt összeggel azonos 13. havi nyugdíjjal számolunk, 2023 végére legalább 222 ezer forintra nőhet az átlagnyugdíj.
Ehhez még hozzájön a novemberben várható nyugdíjprémium, valamint az esetleges évközi korrekciók is, vagyis ennél is magasabb lehet az összeg decemberre – ismertette a napi.hu-vak Szalai Piroska.
Nyitókép illusztráció. Fotó: MTI/Illyés Tibor
„A német feldolgozóipar zsugorodik, eközben a hozzá kapcsolódó magyar bővül – ez élesen mutatja, hogy a magyar konnektivitási stratégia működik” – mondja lapunknak az ír közgazdász, a Magyar Külügyi Intézet vendégkutatója. Kifizetődő közvetítő államnak lenni a Kelet és a Nyugat között? Milyen mozgástere lesz Magyarországnak a multipoláris világrendben? Interjúnk.
Megbecsülésre méltó, világszerte irigyelt regionális integráció részei lettünk, de van még mit elfoglalni. Brüsszelt, vagy legalább a méltó helyünket benne. Kohán Mátyás írása.
Nem lettünk még szegényebbek náluk, bármit is ír vagy sugall a balos sajtó. Nézzük, mi maradt ki az elemzésükből!
Suppan Gergely, a Nemzetgazdasági Minisztérium vezető közgazdásza kijelentette, „gyorsulhat a gazdasági növekedés”.
Márciusban ismét növekedett a vendégéjszakák száma Magyarország minden régiójában. A turizmust jellemzően az Európából érkező vendégek hajtották, de érdemben nőtt a belföldi vendégéjszakák száma is. Ezek a tendenciák hozzájárulnak a magyar gazdaság növekedéséhez.
Matolcsy György után a kamarai elnöknél járt a gazdasági miniszter, aki szerint változhat a vállalkozások besorolása.
Összevarrt EU-s és magyar zászlót lógattak ki az Országház egyik ablakán a párt politikusai.
A vandáloknak május közepéig meg kell jelenniük a bíróságon.
