Ezért igazságtalan a transznők korengedményes nyugdíja

A Háttér Társaság nevű LMBTQ-embereket támogató civil szervezet nagy csinnadrattával jelentette be a Veszprémi Törvényszék döntését, miszerint a transz nőknek is jár a „Nők 40” elnevezésű kedvezményes nyugdíjazási lehetőség.

A Háttér Társaság egyik ügyfelének, Elvirának intézte el, hogy hamarabb mehessen nyugdíjba. Az illető 2020-at megelőzően kérelmezte a nemváltoztatást, 2013 óta a hivatalos irataiban is, mint nő szerepel. Így aztán, mint a társaság írja, „igencsak meglepődött”, amikor 2021-ben kiderült: a nyugdíjfolyósító továbbra is férfiként tartja nyilván, így nem vonatkoznak rá a nők 40 év munkaviszony utáni kedvezményes nyugdíjazására vonatkozó szabályok – írtuk korábban.

A civil szervezet a döntést a bíróságon támadta meg, a kormányhivatal azzal érvelt az ügyben, hogy a Nők 40 kedvezmény célja a nők kompenzálása a gyermekneveléssel és a családi élet fenntartásával összefüggő szerepvállalásukért. A bíróság az ítélet után azt közölte, hogy a kormányhivatal jogellenesen szűkítette le a jogszabályban szereplő „nem” fogalmát a születési nemre. Ennek értelmében két év múlva, 40 év munka után a transznő nyugdíjba mehet.

Selmeczi Gab­riella, a Fidesz frakcióvezető-helyettese a Magyar Nemzetnek az ügyben úgy nyilatkozott, hogy a kormánypártok a Nők 40 szabályainak a szigorítását tervezik a Veszprémi Törvényszék döntése után. A politikus kijelentette, az ügyet durva provokációnak tartja, szavai szerint az arculcsapása a jogrendszernek.

A képviselő felidézte, hogy a második Orbán-kormány idején azért javasolták a nők negyven év utáni nyugdíjazásának lehetőségét, hogy így becsüljék meg őket. Szavai szerint évről évre egyre több nő él a Nők 40 lehetőségével, azonban a transzneműek korai nyugdíja azonban nem szerepelt a céljaik között.

A portál kereste a Háttér Társaságot is, amely az Európai Unió Bíróságának 2006-os ítéletére hivatkozva közölte, hogy a Veszprémi Törvényszék ennek a döntésének szerzett érvényt.

Fel van adva a lecke

A Magyar Távirati Iroda csütörtökön délelőtt adta hírül, hogy a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény módosítását kezdeményezi Semjén Zsolt és Gulyás Gergely: a kormánypárti politikusok rögzítenék, hogy kizárólag azokat illeti meg a nők 40 kedvezményes nyugdíjjogosultság, akik 40 évig nőként dolgoztak. A javaslat indoklásában azt is kiemelték: az Alaptörvény egyértelműen rögzíti, hogy Magyarország a születési nemet tartja számon.

Mit mond a szakértő?

A Mandiner érdeklődésére, miszerint vajon Alaptörvénybe ütközik-e a Veszprémi Törvényszék döntése, Párkányi Eszter, az Alapjogokért Központ elemzője elmondta, hogy az Alaptörvény XV. cikk (5) bekezdése külön intézkedésekkel védi más csoportok – családok, gyermekek, idősek – mellett a nőket is. Az Alaptörvény XIX. cikk (4) bekezdése pedig kifejezetten tartalmazza, a „törvény az állami nyugdíjra való jogosultság feltételeit a nők fokozott védelmének követelményére tekintettel is megállapíthatja”, ez jelenti a Nők 40 korkedvezményes nyugdíj alapját, tette hozzá.

„Az alkotmány szerint a bíróságoknak a jogalkalmazás során a jogszabályok szövegét elsősorban azok céljával és az Alaptörvénnyel összhangban kell értelmezniük. Ebből kiindulva,

a gyermekek vonatkozásában pedig a születéskori nem védelmét fekteti le” – mondta az elemző.

Hungarikum a magyar szabályozás

Párkányi Eszter szerint ez alapján nemcsak minden jogász, de minden józan ésszel gondolkodó laikus számára is egyértelmű kell legyen, ami a veszprémi bíró számára nem volt az: 

Az Alapjogokért Központ elemzője szerint a hazai szabályozás igazi hungarikumnak számít: a világon máshol nincsen olyan, hogy a nők teljes összegű nyugdíjat kapjanak a korhatár betöltése előtt.

„Más országokban, ha valaki korkedvezménnyel vonul nyugdíjba, akkor az öregségi ellátását minden, a korhatár eléréséig hátra levő évért cserébe 3-6 százalékkal csökkentik. Az ok, amiért a nőknek kedvezőbb feltételeket biztosít az állam, az, hogy egy nő élete során számos fronton helyt kell álljon: elismerése annak, hogyha valaki a munka mellett a háztartás vezetésével is foglalkozik, sőt, további könnyítéseket kap az, aki gyermeket is nevel. Ha egy transznemű nő, azaz biológiai férfi – aki jelen ügyben mindössze 10 éve él „nőként” – azonos elbírálásban részesül, mint egy született nő, azzal utóbbi csoport jogai csorbulhatnak” – jelezte.

„Nőnek lenni nem olyasmi, amit a férfiak is megélhetnek, ha magas sarkú cipőt húznak és kirúzsozzák magukat. A női lét, a nőiesség nem egy jelmez, amit felvehetnek. Ezért is veszélyes a genderideológia: arra a hazugságra épül, hogy meg lehet változtatni a biológiát, ami ezért a valódi, biológiai nőket igazságtalanságoknak teheti ki. 

– fogalmazott.

Párkányi Eszter elmondta, a visszaélések megelőzése érdekében be kell zárni a jogi kiskapukat. Szavai szerint mivel a Veszprémi Törvényszék bírója döntésében arra hivatkozott, hogy a kormányhivatal jogszerűtlenül hivatkozott a születési nemre, mert ilyen a törvényben nem szerepel, világos, hogy min kell változtatni. 

Ahogyan az Alaptörvényben is szükséges volt rögzíteni egy olyan triviális dolgot, mint hogy az anya nő, az apa férfi, ezek szerint minden jogszabályban, ahol a „nem” szó szerepel, hozzá kell tenni, hogy a biológiai, születési nemről van szó – szögezte le.

„Persze, két dologra érdemes felkészülni, ha ilyen irányú jogalkotásba kezdene a magyar törvényhozás. Az egyik, hogy még előtte keresni fogják a lehetőséget a genderlobbihoz tartozó szervezetek, hogy hol lehet kijátszani a szabályozást, és feltehetően stratégiai pereskedésbe kezdenek.

– fogalmazott Párkányi Eszter. 

Nyitókép: YouTube