Átadták a Vasvári-díjakat: ebben az elismerésben részesült Szijjártó Péter és Szörényi Levente. A zenészlegenda viccesen meg is jegyezte, nem hitte, hogy ennyien lesznek az eseményen.
2023-ban Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, valamint Szörényi Levente, a hazai rockzene egyik megalapítója, az Illés együttes zeneszerzője, énekes-gitárosa vehette át a Vasvári-díjat.
A 2011. november 2-án alakult Vasvári Pál Polgári Egyesület 2014-ben alapította a Vasvári-díjat, melyet olyan személyek részére ítél oda, akik sokat tettek az Egyesület céljainak eléréséért, Vasvári Pál életének megismertetéséért, a nemzetért, illetve a határon túli magyarsággal való kapcsolatok ápolásáért.
Vasvári Pál az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc kevésbé ismert ifja. Csakhogy Vasvári Pál volt a pesti forradalom egyik legmarkánsabb résztvevője volt. Majd egy évvel a március 15-i események után Debrecenbe utazott, ahol megkezdte a „Rákóczi-csapat” szervezését, amelynek parancsnoka lett. Szabadcsapatával az Erdélyi Érchegységben ügyködő román népfelkelők ellen küzdött, eleinte sikerrel, de a még csak 22 esztendős Vasvári maga is elesett a döntő csatában, amelyet 1849. július 6-án vívtak a Kolozs megyei Havasnagyfalu mellett.
Több neves közéleti személyiség, politikus részesült már korábban a Vasvári-díjban. Például a nemrég elhunyt Bajkai István országgyűlési képviselő, Dévai Nagy Kamilla énekművész, Kásler Miklós korábbi tárcavezető, Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, de e kitüntetést vehette át Beke István és Szőcs Zoltán is, akiket a székelyföldi terrorvád miatt, politikai okokból, a sokak által koncepciós pernek tartott eljárás nyomán öt-öt év börtönbüntetésre ítélték, majd szabadlábra helyezték őket.
Idén december 15-én, a Magyar Nemzeti Múzeumban adták át a Vasvári-díjakat. Szijjártó Péter a határon inneni s túli magyarságért végzett fáradhatatlan munkájáért, kiemelkedő teljesítményéért, Magyarország érdekeinek képviseletében és a nemzeti öntudat erősítéséért kapta ezt az elismerést; Szörényi Levente a határon inneni s túli magyarságért végzett fáradhatatlan munkájáért, művészeti tevékenységéért és a nemzeti eszme ápolásáért.
A Vasvári-díjakat Bauer Ferenc és Tóth Kálmán, a Vasvári Pál Polgári Egyesület társelnökei adták át. Az ünnepségen beszédet mondott Hammerstein Judit, a Magyar Nemzeti Múzeum megbízott főigazgatója is.
Szijjártó Péter köszöntőjében úgy fogalmazott, az év vége mindig a számvetés, a zárszámadás időszaka. Ilyenkor szoktunk mérleget vonni. De mi keresztények pontosan tudjuk, hogy ez az időszak egybeesik a készület idejével. „Készülünk, hogy a csodát újra és újra átéljük” – mondta, megjegyezve: a számvetés ilyenkor kicsit csendesebb, nyugodtabb, megalapozottabb.
A tárcavezető arról is beszélt, a világ sajnos veszélyesebb hely lett, mint egy esztendővel korábban. Úgy vélekedett, Magyarország, a magyar külpolitika nagyon komoly kihívás előtt áll, ezért kell megbecsülni azokat az eredményeket, amit az elmúlt egy évben elértünk.
Szijjártó hangsúlyozta, Magyarország külpolitikája magyar és szuverén, azért, mert a mozgatórugó nem lehet más, mint a nemzeti érdek védelme.
Bárki úgy dönt, hogy egy ezeréves államot bokszzsáknak tekint, a nap végére megnézheti magát.”
Emlékeztetett, bő másfél éve élünk a háború szomszédságában, s Magyarország egyszer sem hozott olyan döntést, amely meghosszabbíthatta volna ezt a szörnyűséget. Magyarország úgy navigál a közel-keleti konfliktus kapcsán is, hogy a stratégiai érdekeit szem előtt tudja tartani, nem beszélve arról, hogy az elsők között mentettük ki állampolgárainkat, tette hozzá. Szót ejtett a nyolc éve zajló migrációs válságról is, hiszen Magyarország folyamatosan védi, őrzi nem csupán saját, de az Európai Unió határait is. „A szuverén és magyar külpolitika hozzásegített minket ahhoz, hogy minden válságból erősebben jöttünk ki. Erre azért volt lehetőség, mert mi magyarok összefogtuk. Kelet és Nyugat találkozási pontjává válhattunk.”
Szijjártó Péter beszéde végén megköszönte a kitüntetést. Mint fogalmazott, ilyenkor kell igazán megérteni egy klasszikust: „Ne gondold, hogy tiéd a világ.” A külgazdasági és külügyminiszter szerint a Vasvári-díj újabb bizonyítéka annak, hogy Magyarország kivételes hely a világban, hiszen azért itt azért is kaphat elismerést, ha szereti a hazáját, nyíltan, őszintén beszél családról, kereszténységről. Ezt sok helyen ma már nem lehet megtenni megbélyegzés nélkül. Megjegyezte,
továbbra is mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy e kitüntetést ne kelljen visszavenni tőle.
Szörényi Levente köszöntőjében viccesen szintén megjegyezte: „Nem gondoltam volna, hogy ennyien összejöttünk. Köszönöm.”
Nyitókép: Mandiner
Ezt is ajánljuk a témában
Volt-e háttéralku az Európai Bizottság és a magyar kormány között a jogállamisági döntés és az ukrán csatlakozási határozat összefüggésében? Mi a viszonyunk a három geopolitikai válsággóc nagy játékosaihoz: az Egyesült Államokhoz, Oroszországhoz, Kínához és Izraelhez? A Világrend podcast vendége volt a külgazdasági és külügyminiszter.
Ezt is ajánljuk a témában
Hogyan igyekszik az orosz partnereket a béke irányába mozdítani? Milyen a kapcsolata lengyel, német és ukrán kollégájával? Mi kerül több millió forintba egy repülőúton? Interjú a külgazdasági és külügyminiszterrel.
Ezt is ajánljuk a témában
Interjú a hazánk iránti gyűlöletről, idegenszívű magyarokról és Orbán Viktor sáljáról.
Az MCC főigazgatója szerint a vita megszűnése rossz hatással lesz a tudományra, a gondolkodásra és az intellektuális fejlődésre is.
„Hát, ez nagyon fog tetszeni otthon a gyerekeknek” – mondta a külügyminiszter.
A nyolcmilliárd forintos befektetéssel nagyjából 150 új munkahelyet teremtenek.
Sencsen városa is fölkerül a magyar gazdaság térképére. Szijjártó Péter komoly bejelentést tett.
Erre Szijjártó Péter azt a mondást idézte, hogy „a magyaroknak nem igazuk van, hanem igazuk lesz”.
A külügyminiszter szerint a háború kezdete óta „vetélkedési, megfelelési kényszer” van Brüsszelben.
Már az első félidő végére kialakult a 2–1-es végeredmény.
Az elmúlt hetekben a leghevesebb harcok Donyeck és Harkiv régiókban dúltak.
