Üzenet a történelmi hűség miatt okoskodóknak

2024. március 20. 09:49

Szögezzük le a legelején: a Most vagy soha! egy kalandfilm, amely ezzel a felirattal kezdődik: „Ahogy történt és ahogy történhetett volna”.

2024. március 20. 09:49
Rákay Philip
Rákay Philip
Facebook

Nyitókép: Rákay Philip Facebook-oldala

„Üzenet a történelmi hűség miatt okoskodóknak,

akik között Széchenyi-díjas történész éppúgy akad, mint balos filmkritikus és önjelölt hobbitudós...

Szögezzük le a legelején: a Most vagy soha! egy kalandfilm, amely ezzel a felirattal kezdődik: »Ahogy történt és ahogy történhetett volna«. Itt már be is fejezhetnénk ezt a tréfás párbeszédet, de folytatom.

Az persze önmagában tragikomikus, amikor a patriotizmussal nehezen vádolható haladár sajtó felkent kritikusai aggódnak bármiféle történeti hűség és a magyar történelem »lábbal tiprása« miatt. Azok, akik máskor fennhangon hirdetik a művészi szabadság megkérdőjelezhetetlenségét, fekete Kleopátrákat és fehér Othellokat ünnepelve. De ők azok is, akik szerint teljesen korhű és tetsző a Bridgerton című Netflix-borzalom is, amely – az eltörléskultúra szent zászlaja alatt vonulva – Sarolta angol királyné udvarát úgy ábrázolja, hogy abban szinte minden angol arisztokrata távol-keleti vagy fekete. Na ezek handabandáznak most átszellemülten a Most vagy soha! fiktív szereplőiről és kitalált történetszáláról – sommás véleményt sziszegve.

Ha lehet, még náluk is eggyel rosszabbak a hangosan kesergő valódi történészek, akik együgyű szakbarbárként képtelenek felfogni, hogy egy kétórás film írásakor, készítésekor millió egyéb szempontot is figyelembe kell vennünk, s bizony élnünk kell a történetmesélés folyamán a sűrítés, a leegyszerűsítés vagy épp a felnagyítás filmnyelvi eszközeivel. 

Ettől válik ugyanis izgalmassá, érthetővé, átélhetővé és szerethetővé egy történet, vagy épp egy történelmi hős karaktere. 

Nem arról van szó tehát, hogy a forgatókönyv írásakor megspóroltuk volna az időt, s ne olvastunk volna el egy fél könyvtárnyi történeti munkát, s hogy ne tudnánk tűpontosan válaszolni a történész urak felvetéseinek jelentős részére, csak hát a történelem ismeretéből még nem következik egyenesen egy nézhető film. Alig merem magam elé képzelni, mit szólhattak a tudós és kritikus urak az alábbi arcátlan skandalumokhoz, kérem, legyenek most erősek.

Az Egri csillagok gonosz Jumurdzsákja nem is létezett, ahogy Bornemissza Gergely feleségét sem Cecey Évának hívták.

A Kőszívű ember fiaiból megismert Baradlay család Jókai kitalációja csupán, állítólag Irányi Dániel ihlette Ödön alakját.

A Gladiátor című filmben szereplő Commodus római császár a valóságban nem ölte meg az apját Marcus Aureliust, ahogy a Maximus nevű gladiátor sem létezett.

A Titanic szerelmespárja: Rose és Jack is kitaláció csupán.

Napestig lehetne sorolni a példákat, és mégis: ezek a filmek mindannyiunk lelkéhez közel állnak, s bizony szegényebbek lennénk nélkülük.”

Ezt is ajánljuk a témában

 

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 229 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
manitowoc
2024. március 21. 11:14
salátás 2024. március 21. 08:02 NEM IGAZ, hogy dokumentumfilm a kritizálók elvárása! Hányadszorra dugják az orrotok alá, hogy a többször idézett Hermann Róbert történész SEM a dokumentumfilmes megvalósítást hiányolta? A fikciós KALANDFILM formában való megvalósítást is (figyelsz?) ugyanúgy MEGFELELŐNEK tartja, DE, DE, DE csak akkor, ha abban nincsenek olyan baromságok, mint amiket példaként felsorolt: - németellenes hangulat a félig német Pesten és Budán - hivatalos magyar nyelv követelése 1845-ben, pedig az már 1844-ben teljesült - olasz vezényszavak a német vezényleti nyelvű osztrák seregben - lovas katonák gyalogsági egyenruhában - elöltöltős puska megtöltése rossz sorrendben - 1845-ben még nem létező államrendőrségre hivatkozás - igazoltatás 1845-ben, amikor még nem volt személyi igazoló okmány Ennyi baromság mellett mit csodálkoztok, hogy azokat kifogásolják?
lauderstenonis-2
2024. március 20. 22:36
OK. Akkor nincs más hátra Kálmán, mint bevallani, hogy segghülye vagy a történelemhez és egy fantasy-t forgattál. De akkor sokkal menőbb lett volna, ha Szenderi Júlia nem nindzsaként harcol, hanem tűzgolyókkal dobálózik. A gonosz Farkasch meg nekromanciával támaszt fel holtakat és küldi a márciusi ifjakra. Így legalább nem kellett volna fordítva tölteni a fegyvert...
Málaga21
2024. március 20. 21:22
Csak egy példa híres filmek "történelmi hitelességére": A halál 50 órája 1. A film készítői 50 órába, azaz kevesebb mint három napba sűrítették bele a Németország, Belgium és Luxemburg területén zajló ardenneki ütközetet, ám az a valóságban egy hónapon át tartott. 2. A történet egyes helyszínei például még csak nem hasonlítottak az ardenneki ütközet valódi helyszíneire: a filmet ugyanis Spanyolországban a Sierra de Guadarrama hegységben és Madridban forgatták. Így történhetett meg, hogy a vásznon a tankcsaták itt sík és kopár vidéken zajlottak, holott az Ardennek egy igen jellegzetes, erdővel borított hegyvidék. A kezdeti német áttörés ábrázolásának kivételével a filmben egyáltalán nem látszik a hideg téli időjárás és a hó, valamint azok a rideg körülmények, amelyek között a csata igazából zajlott. 3. A halál ötven órája szereplőinek túlnyomó többsége kitalált figura – noha egy részüket valóságos személyekről mintázták.
Málaga21
2024. március 20. 21:11
A történelmi hűség miatt károgók ne nézzenek meg egy ókori, vagy középkori filmet sem, mert mindegyikben kiállnak a halottakból meg a sebesültekből a nyílvesszők, pedig a valóságban ilyen nincs. A nyílvessző ugyanúgy áthatol a testen, mint a golyó, csak a filmipar találta ki a testből kiálló nyílvesszőt, mert az látványosabb.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!