Radácsi: A CSR hozhatja el a szükséges új megállapodást

2012. augusztus 24. 15:57
Ignorancia, és az érdekek fel nem ismerése jellemzi az EU tagállamait, a szektorok új megállapodására lenne szükség – véli Radácsi László, aki a Tranzit Fesztiválon beszélt a CSR mai jelentőségéről. A szakember úgy látja: az elmúlt évtizedek magyar kormányzatai mind kihasználatlanul hagyták a kínálkozó lehetőségeket.

A válságnak az volt a lényege, hogy kisöpörte az illúziókat – mondta Radácsi László a Tranzit Fesztivál pénteki rendezvényén. Az üzlet több, mint profit – Van-e etikus gazdaság című kerekasztal-beszélgetésen a szakértő elmondta: a válság megmutatta, hogy létezik a piacgazdaság, és hogy nem lehet a jövőt felélve, mai vágyainkból kiindulva illúzióvilágot felépíteni. Az etika CSR vetületéről Radácsi azt mondta: egyre intelligensebb válaszokat kell adni a modern gazdaságban. „Erre nem személyek jönnek rá, hanem a rendszer diktálja ezt a logikát; nem lehet már kizárólag a rövid távú érdekeket, a profitmaximalizálást a figyelem középpontjában tartani. A CSR ennek belátása.” A Budapesti Corvinus Egyetem tankönyveivel is szembemegy ez a gondolat – mondta, hozzátéve: a CSR és kiterjesztett vállalatmodellje arról szól, hogy milyen eszközök vannak arra, és a vállalati szereplőknek milyen szerepük van abban, hogy érvényesülni tudjon a komplex szemlélet.

A Budapesti Gazdasági Főiskola tudományos főmunkatársa emlékeztetett: a nagy etikai botrányok amerikai főszereplői ugyanolyan, sőt néha a társaikénál részletesebb etikai kódexszel rendelkeztek, de ez nem óvta meg őket a ballépésektől. „A CSR tehát nem egyfajta lelkiismeret-furdalásból fakadó kiváltás, hanem az új világ vállalatvezetési modellje, amelyben több, a vállalattal kapcsolatba kerülő érintettnek kell hasznot termelnie a vállalatnak.” Radácsi úgy látja: a vállalatvezetés ettől bonyolultabbá válik, és politikai gépezetté lesz minden szervezet, hiszen egy összetett, sokrétű erőtérben kell boldogulniuk.

Radácsi szerint mindig is probléma volt, hogyan osszák fel a gazdaság szerepköreit az állam, a kormányzat, valamint a vállalatok között. „A vállalatokat egyre szorosabban fogja a kormányzat az unióban; egyre erősödő szabályrendszer csökkenti a vállalatok mozgásterét” – mondta. Ugyanakkor „attól működőképesek bizonyos kapitalista országok, hogy tisztázott, mely szereplőnek meddig terjednek a mozgáskörei – szögezte le a szakember, megjegyezve: a mi régiónkban ez még felvetés szintjén is pánikot okoz”.

A  BGF munkatársa úgy látja: Magyarországon a kormányzat olyan cégekkel statuálhatna példát, mint a MÁV, vagy a Szerencsejáték Zrt. – ezek által tudná megmutatni a piac szereplőinek, hogy milyen az etikus gazdaság. „Én nem hiszek abban, hogy az állam akár piaci, akár társadalmi-filozófiai célokat figyelembe véve hatékonyabban tudná megszervezni a gazdaságot, mint a természetes folyamatok. Abban sem hiszek, hogy előnyünkre szolgál, amikor egyenlőtlen tárgyalófelekként folytatunk kommunikációt. A kormányzati beavatkozásoknak a hosszú távú hatásokat kell figyelembe vennie; örülünk és aggódunk is most néhány ilyen, generációkon átívelő hatás miatt” – közölte.

„Ignorancia, és az érdekek fel nem ismerése jellemzi az EU tagállamait, a szektorok új megállapodására lenne szükség, és a CSR egy kiváló lehetőség erre. Az elmúlt évtizedek magyar kormányzatai ezt mind kihasználatlanul hagyták” – vélte Radácsi.

Összesen 2 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés