Ne a gyerek előtt!

2012. december 10. 15:59

Csillag Zoltán
Branding blog
Az önszabályozás hatékonyságát is számos elemzés és kutatás vitatta: a cégek lobbitevékenysége gyakran fellazítja, módosítja a szabályozást, sokszor pedig egyszerűen nem tartják azt be.

„Immár Magyarországon is hivatalosan vállalta nyolc élelmiszeripari nagyvállalat, hogy önmérsékletet tanúsít termékeik 12 éven aluliaknak történő reklámozásában – kivéve a speciálisan az ő igényeikre szabott árucikkeket. A tájékoztatás egyúttal arra is kitér, hogy a 2005-ben tető alá hozott EU Vállalás eredményeképpen jelentős mértékben csökkent a gyerekek kitettsége a vonatkozó reklámoknak. (Amerikában meg ismét hatóságilag tiltották le az American Apparel reklámfotóit, a gyerekek számára is hozzáférhető szexuális tartalom miatt.) (...)

Hogy mi is az egészséges, az legalábbis vitatott. Bármely két dietetikus képes lenne szinte bármiről ellentétes véleményeket megfogalmazni, és az idővel is változnak a tudományos bizonyítékok és meggyőződések (lásd például a Tej: élet, erő, egészség-től a paleolit táplálkozásig ívelő vonalat, a tojás megítélésének változásait, a zsírok szerepéről vagy a lo-carb diétáról szóló vitákat, nem beszélve az E-számos adalékok körüli parákról). De rendben, hozzunk össze egy konszenzusos listát az elfogadhat anyagokról, összetételekről, mint ahogyan az egészségüzenetekkel kapcsolatban ezen az EU épp dolgozik is.

Az önszabályozás hatékonyságát is számos elemzés és kutatás vitatta: a cégek lobbitevékenysége gyakran fellazítja, módosítja a szabályozást, sokszor pedig egyszerűen nem tartják azt be. Egy amerikai kutatás például az erőszakos tartalmakra vonatkozó önszabályozás érvényesülését vizsgálva azt találta, hogy sokszor még magukban a marketingtervekben is dedikáltan megjelentek célcsoportként az egyébként tiltott gyerekek. De legyünk jóindulatúak, és feltételezzük, hogy ezúttal tényleg betartják és kikényszerítik, szankcionálják. A gyerekeket érő összes marketinghatás mennyiségét és szinergikus eredményét sem feltétlenül tudja kontrollálni az iparág. Ráadásul az élelmiszerek mellett kiemelten érintett terület még a játék- és a szórakoztatóipar is, amelyeket ez a megállapodás nem fed le.

Kérdés az is, hogyan definiáljuk a megfelelő csatornákat. Szeszipari korszakomból emlék, hogy a 30% körüli kiskorú-arány, mint kikötés médiumszinten nem túl erős szűrő: televízióban a gyerek- és zenei csatornák esnek jellemzően ez alá (ráadásul ott 18, nem 12 éves korhatárral számoltunk). Érdekesebb lehetne a műsorkörnyezet vizsgálata, de ott nehezebb a tervezés és a betartatás is. Nem beszélve az internetes, mobilos és egyéb csatornákról, bár ezekkel foglalkozik az EU Vállalás. (Amerikai megfigyelés egyébként, hogy a kábelcsatornákon – amelyeket javarészben ez a szabályozás is érint – eleve kevesebb volt a reklám az eltérő bevételi szerkezet és üzleti modell miatt. Igaz, az az erősen neoliberális elképzelés már nem igazolódott, hogy a túl sok reklámot sugárzó adóktól majd jól elfordulnak a nézők.)”

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés