Berlinale: Teheránhoz fordul Panahi érdekében a német kormány

2013. február 12. 10:23
Felszólította az iráni vezetést a német kormány, hogy tegye lehetővé Dzsafár Panahi filmrendező részvételét a házi őrizetben lévő művész új filmjének világpremierjén a Berlinalén.

A német kormány felszólította az iráni vezetést, hogy tegye lehetővé Dzsafár Panahi filmrendező részvételét a házi őrizetben lévő művész új filmjének berlini világpremierjén – közölte hétfőn a német kormányszóvivő. A Parde (Zárt függöny) című alkotást kedden mutatják be a 63. Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon (Berlinale) a legjobb filmnek járó Arany Medvéért versenyző filmek mezőnyében. Steffen Seibert német kormányszóvivő hétindító tájékoztatóján kiemelte, hogy a Berlinale a filmkészítők és filmrajongók békés és toleráns találkozója. „Senkit sem szabad visszatartani attól, hogy részt vegyen a fesztiválon, a német kormány ezért kéri az iráni hatóságoktól, hogy adjanak kiutazási engedélyt Dzsafár Panahinak” – mondta.

A német kormány a háttérben vélhetően minden követ megmozgat azért, hogy az iráni filmrendező eljuthasson a premierre. Bernd Neumann kulturális államminiszter a fesztivál előző heti megnyitóján elmondott beszédében reményét fejezte ki, hogy a rendező személyesen mutathatja be új filmjét a Berlinalén. Az iráni filmes 2006-ban a Pályán kívül című művével elnyerte a Berlinale zsűrijének nagydíját, egy Ezüst Medvét. A rendezőt 2010-ben hazájában hatévi szabadságvesztésre ítélték és húsz évre eltiltották hivatása gyakorlásától. Büntetése letöltését ugyan nem kellett megkezdenie, de házi őrizetben tartják. A bezártság a Parde egyik fő motívuma. A Panahi és honfitársa, Kambozia Partovi által rendezőként közösen jegyzett film két számkivetett, egy férfi és egy nő találkozását mutatja be a Kaszpi-tenger partján egy elhagyatott villában. A férfi azért bujdokol, mert az iszlám vallás szerint tisztátalan állatot, kutyát tart, a nő pedig azért, mert részt vett egy illegális partin. Mindketten foglyok a házban, ahol egyszerre hallani a rendőrségi szirénákat és a tenger megnyugtató morajlását – áll a Berlinale katalógusának ismertetőjében.

A Berlinale versenyprogramja a hagyományoknak megfelelően egy sor további erősen politikus jellegű filmet is felvonultat, miként erős a keleti irányultság is. A jelenkori Kelet-Európa problémáival például a nagyjátékfilmes mezőnyben szereplő 19 film közül öt foglalkozik. A legjobb kritikákat eddig Borisz Hlebnyikov orosz rendező Dolgaja scsasztlivaja zsizny (Egy hosszú és boldog élet) című munkája kapta. Az orosz vidéken játszódó film főhőse Szása, egy fiatal gazda, aki összeütközésbe kerül a hatóságokkal, mert nem hajlandó átadni haszonbérben művelt földjét egy helyi potentátnak. A kritikusok szerint Hlebnyikov átütő erővel mutatja be a korrupt hatalom és a kisember konfliktusát. A Screen Daily című filmes szaklap például „az orosz vidék Ken Loachaként” írt az orosz rendezőről, utalva a társadalmi drámáiról ismert brit filmrendezőre.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés