Csá, Alex!

2013. március 5. 14:09

Pintér Bence
Mandiner
ByeAlex kicsit sem passzolt a rengeteg fröccsöntött, értelmetlen szövegű produkció közé.

Nem mintha számítana, hogy ki képviseli Magyarországot az Eurovíziós Tánc- és Rémdalfesztiválon. Az országimázs építésének lehetősége elhanyagolható: az indulókból, de még a győztesekből is ritkán lesz nemzetközi sztár. A dalok nagy átlagban vagy iszonyatosan idióták, vagy csillogóan unalmasak. ByeAlex szombati győzelme ennek megfelelően a hazai trash-celebek között kavarta a legnagyobb port.

A fent felsoroltak ellenére évről-évre megnézem a dalversenyt, mert szinte mindig akad egy-két olyan őrült előadó, aki miatt érdemes végigszenvedni a huszonnyolcadik ugyanolyan hangú énekesnőt: ilyen volt a 2007-es ukrán induló Verka Serduchka, vagy tavaly a montenegrói Rambo Amadeus. Évek óta reméltem, hogy az MTV is fog egyszer rendes, demokratikus előválogatót tartani. Ez a vágyam tavaly teljesült: felvonult boldog-boldogtalan, a gyenge mezőnyből végül a kellemesen semmitmondó Compact Disco jutott ki, s lett majdnem utolsó a megmérettetésen. Persze megfigyelhető a Földi Bence által leírt tendencia a szimpátia-szavazói blokkokról, szóval a győzelemre, helyezésekre nem is érdemes több szót vesztegetni.

Sokkal izgalmasabb tehát az itthoni válogatót nézni: legalább is az első két műsort, mert utána ugyanazt az egy dalt adják elő a továbbjutó versenyzők még vagy háromszor. A műsor maga megüti a tűrhető szintet, Gundel-Takács tulajdonképpen a süllyedő Titanicot is biztonságos kikötőbe vezetné, Novodomszky Éva épp ezért teljesen felesleges volt. A zsűri olyan nevetséges, mint maga a verseny: Rakonczay Viktor, Walkó Csaba és Rúzsa Magdi értelmeseket is mondanak, Csiszár Jenő és Rákay Philip közül viszont nehéz eldönteni, ki az idegesítőbb. Talán Csiszár, aki a tavalyi válogatót egy könnyed leszarom-üzemmódban tolta végig; idén kicsit összekapta magát, és teljesen értelmetlen, bár szakmainak tűnő bullshitet öntött a tévénézőkre. A „lihegőben” (borzalmas egy szó) tevékenykedő Buda Márton is kellemes meglepetés volt.

Az idei mezőny sok újdonságot nem hozott: X-Faktor-Megasztár-Voice All Star, megspékelve egy-két ismeretlen vagy lecsúszott énekessel és zenekarral. Ebből a mezőnyből hamar kitűnt ByeAlex: nem azért mert olyan eszméletlen jó dalt írt volna, hanem azért, mert Kedvesem című dal, valamint előadója kicsit sem passzolt ebbe a mezőnybe. Egy hallgatható dal, egy szokatlan szöveg, egy őszinte előadó a rengeteg fröccsöntött, értelmetlen szövegű produkció között? Én szívesen láttam volna ezt a dalt a dalfesztivál színpadán, de gyorsan elkönyveltem, hogy teljesen esélytelen: ott volt a megható Pál-Agárdi duó, a jó hangú Radics Gigi, a jó pénzű Cserpes Laura, meg a többiek az unalmasabbnál unalmasabb dalokkal. Szinte mindenki esélyesebbnek látszott a szakállas fiatalembernél. A szombati döntő azonban mindenkit meglepett, még a zsűrit is, akik Kállay-Saunders Andrást hozták ki győztesnek. A hipszterkommandó elszabadult: a nézők ByeAlex produkcióját találták a legjobbnak.

Én már csak azért is köszönöm Márta Alexnek az indulást, mert győzelme teljesen elszabadította az indulatokat a magát mostanában Facebookon kifejező hazai trashceleb-szcénában. A magyar bulvár állócsillagainak egy része nyílt anyázással reagált az outsider fiatalember győzelmére, Hajdú Péter például nem érti, hogy „egyáltalán, hogy állhatott egy színpadon Radics Gigivel ás Kállay Saunders Andrással ByeAlex??? Ezt elk**ták, nem kicsit, nagyon!”. A Hajdú-családot komolyan megviselte az eset, Sarka Kata például azt írta, hogy „a sok ízléstelen ember szégyellje magát! Idén először lett volna esélyünk valamit elérni az Eurovíziós Dalfesztiválon! Két világklasszis tehetség is volt a döntőben”. A Jóban-Rosszban sorozatban pappal évődő Szabó Zsófi kisírt szemmel feküdt le aludni, Kovács Áron szerint „a zenének, mint művészetnek, vagy szakmának, (amit tényleg csak az arra hivatottak művelhetnek), 2013-ra nulla a becsülete!”

Még a mostanában leginkább adótartozásaival kitűnő Gáspár Győző is megszólalt egy kis önkritikával vegyítve bánatát: „Sikerül lejáratni majd Magyarországot az Eurovíziós Dalfesztiválon a nyertesnek nevezett énekkel, ha annak nevezhető. Iszonyat! Így én is mehetem volna!!” Megengedőbb hangok is feltűntek, Vujity Tvrtko például törökgábori magaslatokba emelkedő szöveggel: „ByAlex nyerte »A Dal« döntőjét, Ő képviseli Magyarországot Malmőben. Eddig tartott a nemzeti verseny, a zsűri és a közönség izlésével, döntésével lehet vitatkozni, ugyanakkor a végeredmény megszületett! Ez van, úgyhogy Svédországban Hajrá Alex, hajrá Magyarország!!!”

A valóság pedig az, hogy ha félretesszük a szimpátia-szavazó blokkokról szóló okoskodást, akkor láthatjuk, hogy a dalfesztivál közönsége az utóbbi időben honorálja az őszinte dalokat, jó hang ide, nagy mell oda. Márta Alexből és dalából pedig ugyanaz az őszinteség sugárzik, mint Lenából, vagy Alexander Rybakból. Aki egyrészt csak azért is magyarul fog énekelni, másrészt pedig ilyen reakciókat vált ki a magyar bulvár mély bugyraiból, az megérdemli a tiszteletet és a szurkolást. Hajrá, Alex, én veled vagyok!

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 33 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Hajrá! (De a "Csókolom" sokkal jobb szám. :-) )

Nem néztem a dal versenyt, mert nem érdekel, de a végeredményre kíváncsi voltam. Meghallgattam. Erről csak annyit, hogy küszöbnél nem nagyon sikerült magasabbra helyezni az átugrandó lécet.

Miért már beindult az uj moncsicsi kultusz az ovisoknál. Méghogy nem celeb, akkor mi a franc volt a bejátszott kisfilmek a verseny közben, mikor már ovodás videokat mutogattak egy ovistól aki feltette a felvételét, meg a gyerekek sapka kultusza. A müsorvezetők zokni meg cipő kultuszáról már ne is beszéljek.

Mellesleg a zsüri a négyes sorrendjénél hibáztak nagyot, mert Ők adtak lehetőséget arra, hogy gyöztes legyen, s már korábban is nagyon díjazták, hogy a közönség szavazta a döntőbe, ami persze nem tesz semmit.

Mellesleg tök mindegy, hogy mi van. Esetleg annyi történt, hogy esély sincs arra, hogy Magyarország rendezhesen egy Euroviziot ami inkább turisztikai és országimage szempontjából érdekes. Általában politikai döntés az, hogy éppen melyik ország a befutó. Van esély arra is, hogy még az élő adásba se jussunk be, mivel azért ez mégiscsak valahogy dal verseny és nem gondolom, hogy egy rétegközönség izlését hivatott kiszolgálni.

A lényeg az, hogy Geszti benne van a buliba. A többi nem számit. Erre ment a játék a végkifejletben. Tudjuk Geszti nélkül nincs semmi neki oda kell tolni magát mindenhova.

Ruzsa Magdi, Wolf Kati se tudott nélküle kijutni sehova, most is így történt, mivel több produkciója is utközben kiesett maradt Bay. Ezt kellett jó erős médiakampánnyal eljutattni oda, hogy a lehetőség meg legyen. A zsüri sorolhatott volna másként is, de le lett zsirozva, s utána meg mosom kezeimet. Az sms meg legyen mások gondja, hogy bejőjjőn.
Itt nem is a dal a lényeg, hanem az, hogy a nemzetközi zenei cirkuszban ott kell lenni és forgolodni. Geszti már csak tudja.

A festészetben, szobrászatban sem mindig az a művészi ha valaki tökéletesen fest, vagy formáz.
A magyar közönség aki döntött arra szavazott, hogy ez a dal a hangzáson kívül is hozott valami plusz hangulatot.
Én amikor először hallottam ezt éreztem.
Soha nem küldtem sms-t de most úgy éreztemm, kell.
Az is előfordulhat, -hogy ha ez a dal ilyen egyszerűen, magyarul szól majd- hogy az európainézők is ez fogják érezni és feladják a leckét a következő fesztiválra Budapestnek. :-))))
Hajrá Alex!!!

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés