Kerényi Imre, miniszterelnöki megbízott és magánember

2013. május 24. 9:37

Balogh Ákos Gergely
Mandiner
A KISZ, az MSZMP, az MDF és a Demokratikus Charta után a Fidesznél landoló Kerényi Imre az alkotmányos gondolkodás népszerűsítése mellett a magyar kultúráért is bármikor kész életét és vérét adni.

A KISZ, az MSZMP, az MDF és a Demokratikus Charta után a Fidesznél landoló Kerényi Imre az alkotmányos gondolkodás népszerűsítése mellett a magyar kultúráért is bármikor kész életét és vérét adni. Az egykori színházi rendező a közelmúltban a Belvárosi Polgári Szalonban beszélgetett Vidnyánszky Attilával, a Nemzeti Színház hamarosan hivatalba lépő igazgatójával a színház jövőjéről.

Kerényi ezúttal sem fogta vissza magát, jól ismert stílusában, a kenetteljesség és hízelgés fúziójával értekezett Vidnyánszky küldetéséről (és persze még sok minden másról, így például a Színművészeti Egyetem állami támogatásának megvonásáról is):

Kerényi buzizása alatt Vidnyánszky feszengett és fejét csóválta, de nem reagált rá semmit, csak később adott ki nyilatkozatot, miszerint hibázott, amikor nem igazította helyre a kiszólást. Amikor a 444 Kerényit kérdezte a felvételről, ő ennyitválaszolt: „Magánemberként vettem részt a rendezvényen, színházi emberek között voltam. Abba a közegbe ez a stílus belefér, nem bántásnak szántam, amit mondtam.”

Az Én Csak Magánemberként című nóta sem különösebben karakán, a mentegetőzés másik fele viszont még csak nem is igaz: nem színházi emberek között hangzottak el az Alföldi-féle Nemzetit becsmérlő szavak, hanem egy nyilvános, bárki által látogatható közéleti beszélgetéssorozat egyik alkalmával.

Kerényi hosszú útja egészen a kezdetektől („ha a KISZ jelentkezik, Kerényi Imre és a többiek csatasorba állnak”) jól dokumentált, most csak az elmúlt bő évtizedből idéznék ide két momentumot. A Demokrata 2002-ben még így írt hősünkről: „KISZ - MSZMP - MDF - Demokratikus Charta - polgári körök. Ezek Kerényi Imre életének főbb állomásai. Érdekes, kacskaringós út. Nem árt, ha ezt szem előtt tartjuk. Ha figyeljük Kerényi Imrét. Aki egykor úgy táncolt, ahogy a kommunisták fütyültek. Aztán otthagyta őket. Segített megalapítani az MDF-et. Aztán otthagyta őket. És örült neki, hogy '94-ben elbukták a választást. Most éppen itt van közöttük. Meddig?”

Aztán később a Demokrata Videó Televízió egyik alapembere lett, így 2010-ben már felettébb megértő és előzékeny kérdésekre válaszolva fejthette ki, micsoda megpróbáltatásoknak volt kitéve a kommunisták miatt: „Egyszer csak kiszemeltek engem kádernak. Felhívtak, hogy az Aczél elvtárs azt akarja, hogy én legyek a szolnoki igazgató, és észre sem vettem, már én voltam az igazgató. A legbalosabb megyébe kerültem. Addig fogalmam sem volt, milyen a kommunizmus, akkor megtudtam. Azt mondja nekem a megyei párttitkár, hogy Kerényi elvtárs, mi adunk magának egy ótót, de rend legyen ám a színházban. Az ótó egy Dacia volt, amit nem adtak, hanem meg kellett venni, csak megengedték, hogy soron kívül fizethessek érte. Minden hónap elején be kellett menni a párttitkárhoz, állt három üveg konyak az asztalán, és italozni kellett vele, végül azt mondta, hogy most akkor jelentsek. Én meg azt játszottam, hogy nem értem, mit kell jelenteni. Két év múlva szöktem meg ebből az állásból, mert be akartam mutatni egy színdarabot, ami arról szólt, hogy a politikai hatalom birtokában az ember személyisége torzulhat. Caligula császár személyisége például annyira eltorzult, hogy kinevezte szenátornak a saját lovát. Betiltották a darabot. Aczél behívatott a parlamenti dolgozószobájába, és a beszélgetés végén a folyosóra ordította utánam, hogy vegyem tudomásul, hogy ebben a hazában csak kormánypárti művésznek érdemes lenni.″

Hősünket aztán igazán nem lehet azzal vádolni, hogy ne tanulta volna meg az Aczél-i leckét.

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 41 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Fesztivál!!! Buli van!!!
Ezeknek az almenüknek semmi értelme:D

Erről az „örömtelen eretnekek” - http://seas3.elte.hu/delg/publ.. - jelzőről mennyi bőrt lehet még lehúzni?

Mindig is kínos volt, de hát van az úgy - különösen egy olyan interpeszonális kapcsolatokra építő társadalomban, mint a magyar - hogy a régi ismeretségek, barátságok révén hozzánk csapódott ártányokat nem tudjuk levakarni.

Öregebb annál

Vidnyánszky feszengett a Kerényi buzizását hallva. Hát igen, feszengett, mert tudta, tudja, hogy azok a vizek, amelyeken ő is hajózik, azok ellenséges vizek.
Nem hiszem, hogy ne értett volna egyet Kerényi szavaival, de feszengett, mert már menet közben a tarkóján érezte az egy pillanatig sem kérdéses várható reakció fuvallatát.
Kerényit ez nem érdekli. Lehet, hogy Kerényi nem egy jellembajnok, de hol van az ő girbe-gurba pályája a politikai besúgó színikrikusétól, aki mikor kiderült a múltja, arctalanul még kérkedett is vele.
Vagy hol van a hasonló múltú, Oskar-díjas filmrendezőnkétől, akinek legalább volt annyi stílusérzéke, hogy a kitudódást követően egy darabig kussolt.
Csak két példa a kettős mércére, a liberalizmus által megszállt előadóművészi körök erkölcsi szintjéről.

Amit Kerényi előadott, az nem volt egy stílusbravúr, de minden gondolata megalapozott volt és helytálló. Az más kérdés, hogy nem tekinthető egy retorikai remekműnek, de azt hiszem, hogy nem is ennek szánta.

Javítás: színikritikus

Kerényi ezzel a társasággal tartott abban a angyon nyomasztó és nehéz nyolc évben.
Előtte volt valaki.
Ötletgazdag, tenni akaró embernek tűnik, valahogy, ahogy egyfelől nem fogadja el az öregséget a megjelenésében, mégis visszatér egy nagyon-nagyon régi érték ítélethez, megnyilatkozási formákhoz és ez nem biztos, h. nyerő.
Erre az alkotmány asztala ötletre nagyon nem rezonáltak az emberek, de különösen a Fidesz nem kevés híve átláthatná, h. ha már a 2/3-os eredmény elhozhatott és el is hozott egy új alkotmányt, melynek számos részlete sok Fidesz szavazónak a szimbolikus jelentőségű mondatoktól a nagyonis gyakorlatiasokig nyilván tetszik, pl. nekem is, nem ártana, ha szélesebb körben is ismertté válna. Jó ötlet, h. minden érettségiző kapjon belőle, mégis, ez az új alaptörvény, az állampolgári vizsga egyik tárgya. Nem rossz ötlet az alkotmány asztala az önkormányzatoknál! Magunkat becsülnénk meg azzal, ha el tudnánk fogadni, remélhetőleg belátható időn belül nem lesz új módosítás.
Jó ötlet a nemzeti klasszikusok is.
Mindehhez Kerényi modoros, pátoszos lénye, ráadásul láthatólag nem egészen van tisztában azzal, mikor, hol, mit lehet és főleg érdemes, illetve nem lehet és nem érdemes a határokat feszegetve hangoztatni, sajnos, nem segíti az elfogadást.
Minden csoda három napig tart, de jobb, ha Kerényi nem véd meg senkit, és talán jobb lenne, ha megjelenésében elfogadná a korát.
Az emberek nagy része, spec. én is, szereti, ha mikor egy közszereplő megszólal, látszik rajta, h. közben gondolkozik, önkontrollál, tartózkodik a nagyon sarkos kinyilatkoztatásoktól, stb..
Kerényi itt állt a nemzeti oldal mellett a nagyon nehéz időkben, most talán jobb lenne, ha kissé hátrább állna és közben nem nyilatkozna. Bár ki tudja, amit Vidnyánszkyval művelnek az a szokásos gyűlölet-hörgés, ezt érdekes, azok, akiknél Kerényi kivágja a biztosítékot, a kulturális élet természetes velejárójának tartják, miután ezügyben viszont nincs kifogásuk.
Nem a Kerényi meggondolatlan kijelentésein múlik, miféle időket élünk.

az Aczél elvtárs azt akarja, hogy én legyek a szolnoki igazgató, és észre sem vettem, már én voltam az igazgató.

Hogy uldoztek szegenyt, meg kell a szivnek szakadni...

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés


Ajánljuk még a témában