Honnan lehet megismerni a gyűlölködő bejegyzést?

2013. augusztus 7. 19:11

Tokár Géza
A Szótlan Szemtanú
A sok hatásvadász jelzőről, a csapongó érvelésről, a valós mondanivaló hiányáról és a tények torzításáról.

1. Sok hatásvadász jelző

Olvassuk el a bejegyzést. Ha nagyon idegesek vagyunk a végére, akkor olvassuk el még egyszer és gondoljunk bele, miért. Nagy valószínűséggel a jelzők miatt, ugyanis a gyűlölködő bejegyzések tele vannak manipulatív jelzőkkel, szélsőséges esetben jóval több a jelző, mint az alany és az állítmány. Ezek a jelzők nem csak egyszerű minősítések, általában vulgárisak, személyeskedőek és az indulatok kiváltására szolgálnak. (…)

2. Mumusok és csapongó érvelés

A gyűlölködő bejegyzéseknek folyamatos gondolatmenete nincs, bár a szerzők szeretnek kérkedni azzal, hogy van. A fő gondolatmenetet meg-megszakítják az oldalsó vágások, amelyek egy régi sérelemre utalnak, hogy azért az olvasó tudja, kikkel van dolga. A mumus kategóriájába különböző ízléstelennek vélt alakok kerülnek kezdve Orbánnyal és Gyurcsánnyal, aztán a felvidéki magyar panteon Berényivel, Bugárral bővül (ne felejtsünk jelzőzni!), a rasszizmus, antiszemitizmus, kommunista, liberális vagy náci ideológia, különösen ízléstelen esetben az érintett valamilyen személyes tulajdonsága. (…)

3. A valós mondanivaló hiánya

A gyűlölködő bejegyzésekkel könnyen el lehet játszani a lecsupaszító játékot. Vegyük az írást, kezdjük belőle kihúzni azokat a mondatokat, amelyeknek nincs köze a tárgyhoz és azokat a jelzőket, amelyeknek nincs köze a mondatok tartalmához. Így megkapjuk az érdelmi tartalmat és mondanivalót, ez pedig a legtöbb esetben nagyon rövid, két-három mondatban összefoglalható. A valós mondanivaló hiánya abban csapódik le, hogy az olvasók nem reagálnak a tartalomra, hanem maguk is személyeskedni kezdenek. Általában esélyük sincs a megértésre, mert az érdemi tartalmat úgy kell kihalászni. Kedvencem megint csak Barak László egyik legutóbbi zsengéje, amellyel kapcsolatban már nemzetközi kódfejtők vizsgálódnak, hogy kitalálják, miről is szól. A gyűlölködő bejegyzések önérzetes szerzőit fel lehet bosszantani egy rövidített verzió közlésével. (…)

4. Tények torzítása

Az alternatív valóságértelmezés megjelenik a gyűlöletcikkekben is, de a jelzőkön és a csapongó érvelésen kikészülő olvasósereg általában már nem is szokott odáig eljutni, hogy a torzított és valótlanul bemutatott tényeken háborodjon fel. A Szótlan Szemtanú egyetlen tevékenysége a gyűlöletcikkek alatt egyébként pont az eltorzított tények helyrerakása szokott lenni, mivel a hármas pont, a valós mondanivaló hiánya miatt nehéz érdemi vitát folytatni a gyűlölködő bejegyzésről – a szerző, az olvasók és a cikkben szereplő áldozatok anyukájáról, nemi és politikai orientáltságáról annál inkább. Az alternatív valóságértelmezés már veszélyesebb dolog.”

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 13 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

" A valós mondanivaló hiánya abban csapódik le, hogy az olvasók nem reagálnak a tartalomra,"
Ez a kommentelőkre fokozottan igaz.
Főleg a fizetettekre, akik minduntalan - a témával való foglalkozás helyett - "meg akarják téríteni", más esetben el akarják riasztani, le akarják dermeszteni a nemzeti oldal képviselőit.
De ezektől piszkosabb dolgok sem esnek nehezükre.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés


Ajánljuk még a témában