Giccs mán a király

2013. augusztus 21. 10:52

Marton Árpád
Szegedi Lap
Alföldi hajszálpontosan tudta, hogy most aztán bármit megcsinálhat. Aki csak egy szót is szól, mártírkoszorúját gyarapítja egy-egy aranyágacskával.

„A magam részéről több intelligenciát föltételeztem Alföldi Róbertról. Egyetlenegy mentsége van. Ha netán azt vette fejébe, hogy bebizonyítja: ő is képes olyan émelyítő lenni, mint Vidnyánszky a tavalyi Máriával. (…)

Ha ideológiai alapra helyezkednék, meg kellene jegyeznem, hogy ennyire antiklerikális előadást még Major Tamás sem rendezett volna. Börtönviselt egyháztörténet-professzorom, Istenben boldogult Lotz Anti bácsi mondogatta: az egyháznak mindig jót tesz egy kis üldözés. Ez esetben Alföldi az egyházat szolgálja, és épp a legjobbkor teszi, ez vitathatatlan. Vissza tehát a művészet templomába. A keresztvíz leszedésére ott is akad elég alkalmunk.

A zenés darabok előadása annál izgalmasabb, minél több olvasatát tárják elénk időről időre az alapműnek. Csakhogy kultikus rockoperánknak egész egyszerűen nincsenek olvasatai. Az egész szerzemény olyan zseniálisan letisztult, egy-értelmű, hogy mindennemű magyarázkodást ledob magáról. Ennyire áttetsző partitúrát és dramaturgiát semmi értelme fejtegetni, mert egyetlen mozdulat, és darabjaira hull az egész patetikus tünemény. Aminek pátoszát eredetileg is az ősbemutatót körülvevő társadalmi légkör táplálta nagyrészt, nem pedig a mű mint olyan. Tudomásul kell venni, hogy bizonyos alkotások elválaszthatatlanok a köréjük kerekedett kultusztól. Erre a jelenségre éppen az István a legjobb példa. (…)

Alföldi, a sértődött titán úgy határozott, leveti az álarcot. Hajszálpontosan tudta, hogy most aztán bármit megcsinálhat. Aki csak egy szót is szól, mártírkoszorúját gyarapítja egy-egy aranyágacskával. Hősi gesztusához lelkes ministránsra lelt Szörényiben, a durcás félistenben, aki évek óta nem érti, miért nem egészen az. Ha az István Alföldi mártírkoszorúja, Szörényi a bokréta rajta. Személyes sértettségük gyümölcse ez az émelyítő, magamutogató és giccses István, a király. Giccs pedig ott lészen belőle, ahol az előadás leválik a darabról, ürüggyé téve a művet és annak morális státuszát. A látszat ellenére senki se higgye, hogy mindez bátor színházi tett. Inkább hajcihőzés.”

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 170 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Volt benne jó ötlet, például Géza megjelenítése, egybefogása a regössel, a Szent Korona rácsokból felépítése, hogy mi itt azzal, hogy nem vagyunk szlávok, nem vagyunk germánok be vagyunk zárva, vagy ki vagyunk rekesztve, érdekes mondanivaló.

De az első előadás szereplőit, és az általuk alakítottakat most ócska kis magyarkodókká lefokozni ízléstelen volt.

Feke Pál végigszenvedte az előadást, ha István ilyen lett volna, akkor ma nem volna miről beszélni. Koppány sem lehetett egy siránkozós figura.

Alföldi sokat markolt és keveset fogott. Rendben, ez az ő felfogása, elfogadom. De ezzel lefokozta a darbot. Szörényi meg valami sértődöttség, vagy marginalizálódás okán elfogadta ezt.

Így jártunk azzal, hogy két világ, a nyugati és a keleti kereszténység határán telepedtünk le.

Természetes szövetségesünk nem volt, az ide, vagy oda alkalmazkodás örök megosztottságot eredményezett, és ez látszik ma is.

Ennek ellenére ezer éve államunk van ebben a cseppet sem kedvező közegben. De a megosztottság, a megoszthatóság felemészti az ebből nyerhető energiákat.

Örülök, hogy a cikk szerzője egy új fogalmat talált megfelelőnek a posztmodernre: GICCS!
Találó.
Annyit tennék azért hozzá, hogy a giccs mégiscsak hordoz valamit; érzületet, mondanivalót, még ha nagyon giccsesen is. De ez a posztmodernről nem mondható el; bár minden igyekezete arról szól, hogy valami mély, valami nagyon entellektüeles fílinget sejtessen, ám ez a törekvése soha sem teljesül; csupán a vájtfülűek, a vájtszeműek, a vájtagyúak dobják hanyatt magukat és nem azért, mert értettek valamit, hanem, mert kapnak valami torzat, valami exremitást, valami groteszket, amin azután kéjesen elvannak, mert számukra nem az érték, hanem a tabuknak tartott értékek döntögetése, a rendhagyóság a fontos.
Nem hiszem, hogy Alföldi megítélése jogomban állna, de nagyon kíváncsi lennék, hogy mit tudna összehozni egy hagyományos előadásban, ahol nem hugyoznak a színpadra, vagy ahol a fehért fehérnek láttatják és a gömbölyűt gömbölyűnek.

Hát, ez elég gyengére sikeredett. Bevallom kb. a feléig tudtam nézni.
Ha zseniális lett volna, akkor is dühöngtem volna a reklám-blokkok miatt.
(Van még vki az országban, aki ilyenkor csap a fejéhez, és alig várja, hogy megvehesse másnap a legújabb, legszuperebb tampont, sampont ?!)

Alföldi rendezése egyébként nagyon visszafogott volt. Az lett az igazi, ha mindenkit rendőr-ruhába öltöztet. (Mer1hogy diktatúra van. Amire a legjobb példa, hogy Alföldi sem lehetett a Nemzeti örökös igazgatója.)
Más is észre a Gyurcsány beszédekben megszokott hatásszüneteket? Szünet volt bőven, csak hatás nem.

Tompos Kátya és Blaskó tetszett.

Szerintem hibás személetre és hamisításra vall, aki egy adott kornak a történelmi eseményét kiemeli és egy másik, későbbi korba emeli át, hogy párhuzamot vizionáljon. Géza fejedelem és Szent István kora, az akkori körülmények, köröttünk zajló események nem hasonlítható össze a mostanival. Aki ezt megteszi, erőszakot, hamisítást követ el. Az elmúlt századok során ezt sokan sokféleképpen megtették. Beleértve az írókat és politikusokat egyaránt.

Az államalapítást Szent István király csak befejezte, mert az alapjait Géza fejedelem rakta le 972-997 években. Fejedelemségének kezdetén súlyos helyzetben volt a fejedelemség. Belső viszályok és a külső ellenségek veszélyéztették. A magyar törzsszövetség két nagyhatalom közé szorult: a Bizánci Császárságéba és I. Ottó császári jogara alatt létrejött Német-római Birodalmába. Választani kellett, hogy a fejedelemség erői ne morzsolódjanak fel és ne úgy jármunk, mint az előttünk lévő népek. A veszélyesebb – ezt a történelem is igazolta – a Német-római Birodalom volt. Ez egyben ki is jelölte a lehetséges utat. Ezt követte Szent István király is és befejezte Géza fejedelem által lerakott alapokon az államalapítást.

Ezért szerintem nincs értelme az István vagy Koppány, Koppány vagy István polémiának. Amennyiben Koppány kezében összpontosul a hatalom, valakivel neki is szövetségre kellett volna lépnie. Amennyiben nem a Német Római Birodalommal, akkor Bizánccal. Vajon mennyivel lett volna másabb a Bizánchoz való kapcsolódás?

Nem volt prekoncepcióm. Ha csak az nem, hogy egy izgalmas, érdekes előadást vártam.
De nem volt az. közepes volt.Untam.
Igaz, hogy a döbbenetes élményt én még a 80-as években már megkaptam, a városligeti Királydombon, a főpróbán!

Kinek a pap, kinek a papné.

Minden esetre már tudom, miért nem Alföldi lett újból a Nemzeti igazgatója. Ezzel kirúgta maga alól a hokedlit végleg. Talán valamelyik vidéki színházba felveszik takarítani.
Kár érte.

Válaszok:
lynx | 2013. augusztus 21. 14:03

http://youtu.be/hGjWpAoLFec

"Áldozunk most előttetek,
Tiszteljük az ősi rendet,
Hallgassátok könyörgésünk,
Vigyázzátok nemzetségünk!"

Szerintem, érdekes és elgondolkoztató volt. Éppen azért mert a mai kor jelmezébe tette.
Antiklerikális?????
Szerintem Alföldi a mindenkori nagyhatalmat ábrázolta. Akkor a pápaság és a Német-Római birodalom, de volt itt, és van, lesz török, Habsburg, német, szovjet, Észak-atlanti birodalom által "trónra ültetett" helytartók.
Nem ez a sorsa a kis népeknek???
A szereplők viszont rendelkezhettek volna jobb ének tudással is.
Én a mindenkori Koppányt nem így képzelném.
De ez más nézőpont.

A sértett pojácára nem vesztegetnék több szót, mert minek, de ez a kijelentés

"az egyháznak mindig jót tesz egy kis üldözés. Ez esetben Alföldi az egyházat szolgálja"

nagyon igaz! Isten terveinek nem lehet keresztbetenni,Ő a rosszat is jóra fordítja.:)

Erről írtál? Egy kis ízelítő a linken.

http://www.mommo.hu/media/1983..

"A Budapesti Nemzetközi Vásár elköltözése után az ottmaradt épületek bontási anyagából, törmelékeiből, illetve a Városliget rendezése során kitermelt földből építették. Akkor még Szánkódombnak hívták. Országosan ismertté 1983-ban, az István, a király c. rockopera bemutatója révén vált. Az előadást itt több mint százezren látták, az egyes előadásokon a közönség több mint fél órán keresztül állva tapsolt. Azóta nevezik Királydombnak."

Válaszok:
Berecskereki | 2013. augusztus 21. 19:24

http://www.mommo.hu/media/1983_Augusztus_20_Istvan_a_kiraly?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201911" target="_blank">http://www.mommo.hu/media/1983..

vagy;mommo.hu/media/1983_Augusztus_20_Istvan_a_kiraly
és elé írva a; http://www.

Szerintem amennyiben aktuálpolitikának szánta Alföldi az ilyen módon történő rendezést, átköltést akkor igencsak melléfogott.

Ki lenne István, Koppány és Asztrik?

- Amennyiben Orbán Viktor személyesíti meg Szent István Királyt és népét a FIDESZ, akkor csak Vona Gábor és a Jobbik lehet Koppány.
- Amennyiben Medgyessy Péter kormányfő és Kovács László személyesíti meg Szent István Királyt és az MSZP-SZDSZ az uniós csatlakozási szerződés aláírásával, akkor megint csak Vona Gábor és a jobbik maradna Koppány személye és népe.
- Vajon ki lehetne Asztrik? Alföldi Róbert csak nem saját magára gondolt?

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés


Ajánljuk még a témában