Kacsa

Az ortodox egyház cáfolja a pátriárka és a pápa találkozóját

2013. november 15. 18:47
Az orosz ortodox egyház külügyi osztályának helyettes vezetője szerint csak újságírói kitaláció Kirill pátriárka és Ferenc pápa találkozója, és minden ezzel kapcsolatos feltételezés, beleértve a találkozó helyét és idejét is.

Az orosz ortodox egyház pénteken cáfolta a Kirill pátriárka és Ferenc pápa lehetséges találkozójáról szóló sajtóhíreket. Filaret kolostorfőnök – az egyház külügyi osztályának helyettes vezetője – az Interfax orosz hírügynökségnek nyilatkozva újságírói kitalációnak nevezte a Hilarion metropolita szavaira hivatkozó feltételezéseket, beleértve a külföldi híreszteléseket egy ilyen találkozó lehetséges idejéről és helyéről.

Szerdán a La Repubblica című olasz napilap arról írt, hogy a katolikus és az orosz ortodox egyház vezetője semleges területen, Bari olasz városban, vagy esetleg Bécsben, illetve Pannonhalmán találkozhatna egymással.

Összesen 23 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

A pátriárka alighanem attól tart, a két egyház egyesülése csak Róma vezetőszerepe megtartásával lehetséges,és ez számukra elfogadhatatlan. Ha Ferenc pápa meggyőzné őt, hogy nem így gondolja, nyilván benne volna a fúzióban - de a római pápák mindég csak egyedül magukat tartották Krisztus helytartójának.

Válaszok:
Csomorkany | 2013. november 18. 20:13

Ez csakugyan így van, de ez nem cáfolja állításomat. Az orosz ortodox egyház feje - akár a görög, vagy a szerb stb- megszokta,hogy önállóan dönt, nem akar maga fölé főnököt,Róma pedig ragaszkodik a primátushoz, így nem látják értelmét a tárgyalásnak.

Ennél egyszerűbb a dolog. Az orosz ortodox egyház püspökei KGB-ügynökök. Amíg Putyin nem akar Rómával bármilyen mértékben szövetkező egyházat, addig nem lesz találkozó.

Válaszok:
magnamater | 2013. november 19. 18:33

Putyin előtt, a KGB előtt se volt más a helyzet.

Válaszok:
Csomorkany | 2013. november 19. 20:21

Hát, már a cárok se nagyon akarták kiengedni a kezükből az orosz nemzeti egyházat, de azért az, hogy a püspököket a titkosszolgálat képezze ki, a Szovjetunió korának újítása volt.

Jó, elismerem, hogy nem életem legelmélyültebb hozzászólásait írtam ebben a posztban, de Kirill pátriárka sehogyse keresztény tekintély a szememben. Én KGB-ügynöknek neveztem, Te cigerettacsempésznek, és lehet, hogy mindkettőnknek igaza van. Ezek után tényleg meg kell vitatnunk, hogy neki igaza van-e abban, amit Rómáról mond?

Szóval Kirill úgy nem tekintély, ahogy amúgy pl. Karl Barth, vagy C.S. Lewis hiteles a számomra, annak ellenére, hogy mindkettő eretnek ill. skizmatikus :-) Talán legpontosabb úgy fogalmazni, hogy rájuk kíváncsi vagyok, ha újabb könyvüket fordítanák magyar nyelvre, azonnal megvenném.

Ami itt a továbbiakat illeti, azért elismerve, hogy 1204 nem a legfényesebb esztendeje volt a Katolikus Anyaszentegyháznak, Bizánc már egy évszázaddal korábban török megszállás alá kerül, ha nincsenek a keresztes hadjáratok. Nézz rá a térképre! A törökök 1097-ben már Nikaia várát is a kezükben tartották, a legfontosabb erősséget Bizánc előtt, azt a várat, ahonnan később, az 1204-es keresztes támadás után eredményesen újjászervezték a birodalmat. Ha a keresztesek ezt a várat nem passzolják vissza a bizánciaknak, és utána nem adnak egy marha nagy pofont a kisázsiai töröknek Dorlyneánál, Bizánc egészen egyszerűen nem éli meg 1204-et. A keresztesek joggal képzelték azt, hogy ezekért a szolgálatokért némi hálára számíthatnának, és némi katonai együttműxésre, de ez soha nem jött létre, mert Bizánc alapjában nem egy ország volt, hanem egy birodalom, ugyanúgy, mint a harmadik Róma, a Moszkva vezette Oroszország.
Egy birodalomnak nincsenek szövetségesei és nincsenek határai. Evvan.

Hát, Árpád, lehet, hogy döbbenetesnek fogod találni, de Lewisre és Barthra nem azért vagyok kíváncsi, hogy legyen kit bírálnom.

Lewistől a Keresztény vagyok!-at és a Csűrcsavar leveleit (egyiket a Szent István Társulat adta ki, másikat a Harmat) bárkinek szívesen a kezébe nyomom, aki érdeklődik a kereszténység iránt. A többi könyvét mondjuk nem találom ennyire kristálytisztán logikusnak, de azért én magam azokat is örömmel olvasom. És ez olvasói értékelésem, nem katolikusi.

Ami Barth-ot illeti, róla ill. tőle csak másodkézből olvastam, de Davir Prior (protestáns szerző) 1. Korintusi levélről írott kommentárja tőle idézte a Szeretethimnusz elemzését, és hát lenyűgözőnek találtam. Attól függetlenül, hogy semmiben nem fogadom el, amit Barth a katolikus egyházról mondott.

Szóval tetszik, nem tetszik, működik az ökumené. Katolikusok egyetértéssel, néha kifejezett lelkesedéssel olvasnak protestáns szerzőket, és katolikusok maradnak.

C'est la guerre. De mindezek a jelenetek kb. 50 évvel korábban lezajlanak, ha nincsenek a keresztes hadjáratok, és akkor most az lenne az ortodoxok baja, hogy a Nyugat cserbenhagyta őket.

Ja, amúgy ha nincsenek a keresztes hadjáratok, nincs magyar középkor sem. A török már kb. a XII. század végére bevette volna Budát.

Persze tudom, hogy a protestánsokat ez a legkevésbé sem zavarja, mert ők az igazi magyar hazafiak.

A tény az, hogy Nikaiát bevette. És az kb. 50 km. Bizánctól. Ha egy új tényező (a keresztesek) nem borítják föl a katonai helyzetet, mi akadályozta volna meg őket, hogy eljöjjenek Budáig?

Jó, valóban nem oszmán-törökök voltak, tehát jóval megosztottabbak, mint a későbbi török nép, ezért Buda eleste a XII. sz. végéig csak valószínűsíthető. Bizánc eleste a bizonyossághoz közeli feltevés.

Jó, jó, de pont te figyelmeztetsz, miután cigarettacsempésznek nevezted?

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés