Érvényesek a hitelszerződések

Kúria: A devizahiteleseknek kell viselniük a kockázatot

2013. december 16. 14:15
Meghozta jogegységi határozatát a devizaalapú hitelszerződésekkel kapcsolatban a Kúria polgári kollégiuma. A jogegységi határozat kötelező érvényű a bíróságokra nézve. A döntés szerint nem ütköznek törvénybe a devizahiteles szerződések, azokért alapvetően a hitelfelvevő viseli a kockázatot.

A döntés szerint a devizahitel-szerződések olyan szerződések, amelyeknél az adós devizában adósodott el, és ő viseli az árfolyamkockázatot. Ez a szerződés nem ütközik jogszabályba. A döntés azt is kimondja, hogy ha egy pont érvénytelen a szerződésben, a szerződés továbbra is érvényes. A terhek későbbi egyoldalú eltolódása nem lehet oka az érvénytelenné nyilvánításnak, illetve a pénzügyi intézményeknek tájékoztatniuk kellett a várható terhekről az ügyfeleiket. Emellett, ha a bíróság a szerződés érvénytelenségét állapítja meg, akkor az érvényessé nyilvánításra kell törekednie.

A bírói szerződésmódosítás pedig egy-egy konkrét szerződés esetében orvosolhatja a szerződést, de nem alkalmas arra, hogy tömegesen változtasson szerződéseken. A jogegységi határozat célja az volt, hogy elősegítse az ügyek azonos szempontú elbírálását. A bírák teljes mértékben átérzik a devizahitelesek helyzetét, de döntésüket csak a jogszabályok szerint hozhatták meg – közölte a Kúria. A Kúria csak jogot értelmezhet, jogot nem alkothat – tették hozzá.

A jogegységi indítvány hét elvi kérdést vetett fel, így többek között azt, hogy a devizahiteles szerződések érvényesek-e, vagyis jogszabályba, nyilvánvalóan jó erkölcsbe ütköznek-e, tisztességtelen, uzsorás, avagy színlelt, megtévesztés, tévedés folytán kötött szerződések-e. Az indítvány szerint a Kúriának állást kell foglalnia arról is: milyen jogi lehetőségei vannak a bíróságoknak arra, hogy orvosolják a szerződéskötés után bekövetkezett körülményváltozások hatását, illetve az érvénytelenség törvényi jogkövetkezményei – például érvényessé nyilvánítás, eredeti állapot helyreállítása – közül melyiket, mikor indokolt alkalmazni. 
 
Megoldandó kérdés az is, hogy az egyes érvénytelenségi okok az egész szerződés érvénytelenségét, avagy részleges érvénytelenséget eredményeznek-e, és az utóbbinak mik a jogkövetkezményei, illetve a pénzintézeteket milyen tájékoztatási kötelezettség terhelte szerződéskötéskor, annak elmulasztása milyen jogkövetkezménnyel jár – foglalja össze a Hvg.hu.

Összesen 275 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Ha ezt a kormány hagyja, eldőlt a választás.

Válaszok:
Gombóc XVI. Artúr | 2013. december 16. 15:15

Orbánnak le kellene mondania. :( Nem tudta megvédeni a többszázerer katasztrófális helyzetben lévő család érdekeit. De stadion az lesz dögivel.

Szerinted a stadionokban fog majd edzeni a jövő ifjúsága? Azoknak tornatermek, uszodák, felszerelések és sporttelepek kellenek. A stadionokat kik fogják használni a focistákon kívül? Maximum az atléták.

Senki nem remélte, hogy nem kell visszafizetni a tartozást. De az már igazságtalan, hogy pl. hat év után, duplájára nőtt törlesztőrészlet mellett a felvett 5 milliós tartozás 8 millióra nőtt.

Válaszok:
hátakkor | 2013. december 16. 16:11
hátakkor | 2013. december 16. 16:12

Így van ahogy írod. A hiteles forrásból táplálkozó HVG azonban a "Döntött a Kúria: nem segítenek a devizahiteleseken" címmel azt sugallja, mintha a Kúria szubjektív döntésén múlna és nem a jogi előírásokon a döntés.
Amennyiben ellenkezően dönt és az egyes perek a Nemzetközi Bírósághoz kerülnek és a bíróság megsemmisíti a magyar bíróságok ítélet a szerződések semmisége tekintetében és az eljárási költségek, az esetleg még kártérítésre is kötelez, akkor meg ez lenne a probléma.

Megint elő kerül a politikai PR kártya.

Na ne. Ha forintban veszed föl, akkor nem növekszik a tőkerész a futamidő alatt. Az elején kevésbé a vége felé pedig nagyobb arányban csökken. Nem a kamat itt a lényeg.

Margit normális vagy?

Na, ja! A forint árfolyama nem befolyásolja a törlesztő részletet, ha forintban kell befizetni. ;-)

Más.

Kimutatható, hogy nemcsak az árfolyam változás növelte forintban a törlesztő részleteket, hanem az egyoldalú %-os kamatváltoztatás (növekedés) is.

Természetesen ettől azonban az alapszerződés még érvényes, legfeljebb egyes pontja nem. A Kúria döntésének is ez a lényege.

Szerintem itt nincs semmi meglepetés: maga a devizaalapú hitelezés nem volt törvénytelen, mégha a bankrendszer hibázott is abban, hogy felelőtlenül (a negyedéves bónusz bűvöletében nyilván) szórta ki a hiteleket. Szerencsétlenül alakult a dolog; az akkori állam valóban tehetett volna valamit, hogy józanabb keretek között maradjon az egész.

Az egyoldalú szerződésmódosítás kérdésére még visszatérnek.

Válaszok:
Berecskereki | 2013. december 16. 15:04

Igen.

Máskülönben egy kicsit tágabban is körülnéztem a nemzetközi jogban és az a véleményem; a Kúria döntése szinkronban van vele. Amennyiben másként döntenek a Nemzetközi Bíróság elmarasztalná őket.

Nem lett volna ekkora a probléma, ha ahogy a kormány ígérte a 2002-es kormány átvételekor, az eurót bevezetjük. Azt kellett volna őszintén nyilvánosságra hoznia a kormánynak, hogy a bevezetésre nincs lehetőség és így az árfolyam változás miatt nagy a kockázat. Ennek figyelembvevételével 2006-ban le kellett volna állítani a devizalapú lakásvásárlási hitelezést, ahogy ez 2010-ben megtörtént. Ezért azonban a hitelező és a hitelfelvevő sem hibáztatható.

Válaszok:
Berecskereki | 2013. december 16. 15:05
gross | 2013. december 16. 15:50
hátakkor | 2013. december 16. 16:49

Csakhogy, aki forintban vette fel és pl. 5 év múlva eladta az ingatlant, allor nem kellett neki a felvett hitelnél 40%-kal többet visszafizetnie, ha kevéssel is, de csökkent a tőke.

"Az egyoldalú szerződésmódosítás," miatt csak akkor marasztalhatók el a bankok, ha a szerződésben nincsen benne, hogy a kamat változó és nem fix. További probléma lehet a kétszeri átváltási jutalék felszámítása, s amennyiben ezután is számoltak kamatot.

Igen. Továbbra is igaz, ha 2007-ben euróval fizetünk, akkor 2009-ben más helyzet van és sokkal gyorsabban kikerülünk a gödörből.
Szerintem a devizaalapú hitelezést pedig azért nem állították le, mert a lakásépítés befullad, az építőipar egy része csődbe megy és az államháztartás hiánya jóval 10 % fölé emelkedik. A GDP pedig már 2006-tól mínuszba kerül és az unió felfüggeszti a támogatásokat. A pénzpiac nem finanszíroz, az állami beruházásokat le kell állítani. Ez pedig azonnali csődöt és a balliberálisok bukását jelentette volna. Ezt az uniónak is látnia kellett, de valamiért sumákoltak.

Válaszok:
hátakkor | 2013. december 16. 16:56

Hát nem lennék most a Kúria helyében...

Hát közgazdaságot aligha tanultál...

LOL
Látom sikerült felfedezned a spanyolviaszt. Nagy liberális pénzügyi guru lehetsz. ;-)

Abban már nem vagyok biztos, hogyha Szász marad másként alakul.

Miután pedig Magyarország jogállam és nem diktatúra, bizony a bíróságot is csak a jogszabályok kötik és nem a közösség igazságérzete...

Az üzletkötők a devizahitelek esetében jóval nagyobb jutalékot kaptak, mint a forinthitelek esetében. A bankok már akkor látták, hogy nekik ez egy aranybánya. Ezt kellene vizsgálni.

Válaszok:
Berecskereki | 2013. december 16. 16:00

Talán Önhöz is méltatlan, hogy bármilyen téma kapcsán a "fideszmajmok" és a "náci magyarok" kifejezések jutnak azonnal az eszébe.

Most kb azt mondod, hogy
a zsido esernyoarus esot csinalt hogy jo dragaert eladhassa az esernyoket, aztan meg elzarta az esot a nyomorult!

Nem értek veled egyet abban, hogy a hitelfelvevők nem voltak tisztában azzal, hogy a forint romlása egyenes arányban növeli a törlesztő részleteket. Több, mint száz személlyel beszéltem és mindegyik tisztában volt vele. Aki mégsem, az akkor került vele tisztában, amikor az első árfolyam romlás után megkapta az új elszámolást. A probléma az esetükben nem ez volt, hanem az; nem gondolták, hogy az árfolyamban és jövedelmekben hirtelen olyan romlás következik be, mint amilyen bekövetkezett. Nem gondolták azért, mert a kormányzat azt kommunikálta; minden rendben van, a költségvetés jól érzi magát, dübörög a gazdaság és mindenki bennünket irigyel. Elhitték, hogy kiváló gazdasági szakemberek vannak a minisztériumokban, olyanok mint Vörösrézgyűjtő János, Pogácsás Erika, Kóka János, Bajnai Gordon, csak a kiemelkedőket megemlítve. Természetesen nem megfeledkezve a mindenhez értő Gyurcsány Ferenc miniszterelnökről, aki az országot qrva országgá minősítette.

Ez van fórumtársak, ennek tessék örülni, vagy azon lenni; soha ne kerüljenek kormányzati pozícióba ezek az urak és a velük haszonszőrűek.

:D
Szerintem is az lenne az igazságos, ha az erlauer mentalitású egyénekkel lenne kifizettetve.

A nemcsak néző, hanem látó egyén már 2006 tavaszán tudhatta, hogy be fog következni, ami bekövetkezett.

Így van. Ezt pedig az is bizonyítja, hogy a HVG cikke ezt a címet adta; Döntött a Kúria: nem segítenek a devizahiteleseken

Ködösítés, tologatás.
Már csak a hiteles videofelvétel hiányzik. Sebaj, amíg előkerül a HVG-nél megiszom a kávémat. ;-)

Persze, azt moingid is tudtuk, hogy mennyire megdöbbentően felelőtlenek voltak a kormánypártok. De legalább a szakmának, elsősorban az MNB-nek sokkal erőteljesebben fel kellett volna szólalnia.

Igaz; mindenesetre egy konzervatív tervező (az MNB-re gondolok elsősorban, mint az ország pénzügyi/bankrendszerének stabilitásáért felelős szervezet) nem indulhatott ki abból a hagymázos álomból, hogy biztosan bevezetjük majd az eurót néhány éven belül. Ez nagy felelőtlenség lett volna!

Válaszok:
gross | 2013. december 16. 15:51
gross | 2013. december 16. 15:52

(remélem, nem érti félre senki a 'konzervatív tervező' kitételt :))

És ezzel egyáltalán nem Járait vagy Simort akarom szidni, hanem az MNB egészét.

Válaszok:
hátakkor | 2013. december 16. 16:25

Pont a Monetáris Tanácsnak ebben nemigen volt szerepe.

Válaszok:
Berecskereki | 2013. december 16. 16:05

A jutalék kulcsa azonos volt mindegyiknél. Alapja a kifoglyosított hitel volt.
A bankoknak - mint ahogy a vállalkozások is - mindaz aranybánya ami megtérül és aminek kicsi a kockázata. Jelen esetben is erről van szó. A forint árfolyam romlásából eredő veszteség teljes egészében az adóst terheli, s mivel nem működött a magáncsőd intézménye, a hitelfelvevő a teljes vagyonával felelt. Így a bankoknak alig volt kockázatuk. Azt is láthattuk, hogy az érintett országok az adózók pénzéből hogyan segítették a bankokat.
A hitelezés politikában azonban már felelhetők hiányosságok. Ilyen az adósminősítés a hitelszerződés megkötésekor, a minimális, vagy nulla önerő elfogadása. Pedig a banki kockázatelemzőknek látniuk kellett a magyar gazdaság hanyatlását, a kockázati tényezőket és a válság bekövetkezését. Ennek ellenére változatlanul folytatták a hitelezési politikájukat. Erre a pénzügyi felügyeletnek és az MNB-nek is nagyobb gondot kellett volna fordítani.

Válaszok:
zenebono | 2013. december 16. 16:03
OberEnnsinnen | 2013. december 16. 17:45

jaj nem erted te ezt, a bankok nem gonoszsagbol akarnak Jozsi bacsival kitolni, ez az alapveto celjuk, ezert lettek letrehozva, ez a letezesuk legfobb mozgatorugoja!
Mint a vulkan a lavat a pokolbol, ugy szivattyuzzak es lovellik a bankok a gonoszsagot Izraelbol a nepre! Nem tudtad?

A bankok, amikor adták a hitelt, 1% alatti kamattal juthattak volna hozzá a frankhoz, akkor ugyanis ennyi volt a CHF kamata. Ők 4-5%-ra adták, aztán még jócskán emeltek is rajta. Eszméletlen nyereségük volt/van ezeken a hiteleken. És bár az MNB kamat folyamatosan csökken, eszükben sincs csökkenteni.

Válaszok:
Berecskereki | 2013. december 16. 16:14
Berecskereki | 2013. december 16. 16:18

Az igaz, hogy közvetlen nincs szerepe a Monetáris Tanácsnak, de közvetve bizony van. Sokkal több lehetősége van, mint amit igénybe vettek. Pontosabban a gyakorlatban semmit sem vettek igénybe, csak azt kommunikálták, mintha minden rendben lenne és szerintem elvtelenül alájátszottak a kormánynak. Ez sem véletlen, mert valahol a személyi vonalak egy ponton összefutnak.

Válaszok:
gross | 2013. december 16. 16:27

A bankoktól elvárható volt, hogy értsenek hozzá, a hitelfelvevőtől pedig nem. És akkoriban az üzletkötők azzal hülyítették az embereket, hogy max. 4-5 forinttal javulhat a CHF. És a többség, aki nem értett hozzá, elhitte.

hosszú lejáratnál mindig a hitel többszörösét fizeted ki, ezt zsinórmértéknek tudni illene.

Válaszok:
zenebono | 2013. december 16. 16:14

"Senki nem remélte, hogy nem kell visszafizetni a tartozást."
Na, pl. végtörlesztés volt egy lehetőség visszafizetni egyben, adómentesen.

Válaszok:
zenebono | 2013. december 16. 16:13

"A svájci jegybank 2008 október 8. óta 250 bázisponttal, drasztikusan 0.25%-ra csökkentette az irányadó rátáját"
Svájcban 1% alatti volt akkor is a betétekért fizetendő kamat, és ott a marzs nem 4-5%.

Szerinted mi indokolja a CHF hitelek kamatainak emelkedését? Mert Svájcban nem emelkednek a kamatok.

De az is vissza lett fizetve, nem lett elengedve.

Válaszok:
hátakkor | 2013. december 16. 17:52

De a tőkerészlet nem nő!

Válaszok:
hátakkor | 2013. december 16. 17:54

Azt nem vitattam, hogy a bankoknak a nyereségük nem volt kedvező. Éppen azért szorgalmazták, mert kedvező volt. A százalékok azonban mások, de ez ebben a témakörben nem lényeges, mert abban az időben a forint hitel költségeinél így is jóval alacsonyabb volt.
A problémát az általad most felvetetteknél abban látom, hogy a bankok a hosszú lejáratú hiteleket rövid lejáratú forrásokkal biztosították és ennek más a forráskamata. A svájci jegybanki kamat és az EKB euró kamata irányadó kamat. Ettől lényegesen eltér a forrásszerzés kamata.
Nézzél csak utána az interneten, hogy most mennyi a forint jegybanki kamata és mennyi a kereskedelmi bankok betéti kamata, vagy a forráskötvények kamata. Ehhez hozzá kell adni az MNB letéti tartalék összeget, a felmerülő banki üzemeltetési költséget és a bank által elvárt profitot.

Válaszok:
zenebono | 2013. december 16. 16:19

aki csak a reklám alapján lép, ráadásul súlyos ügyekben, millókban, húsz évre - az felelőtlen. Amikor olvasom, hogy pl. minden mobiltelefon NULLA forint, az is csalás ezek alapján. mert lehet a telefon épp nulla forint maga, de , hogy bőven fogsz fizetni, abban ne kételkedj!

Nem a lényegről beszélünk. Egy normál hitelnél például, ha a havi törlesztőrészlet 100.000 Ft, akkor az első hónapban a kamattörleszés 90.000, a tőketörlesztés pedig 10.000 Ft. AZ utolsó évben ez megfordul. De már az első hónap után a tőketartozás 10 ezerrel kevesebb!
A CHF esetében pedig, 6 évnyi törlesztés után is 40%-kal növekedik a tőkerész.

Válaszok:
hátakkor | 2013. december 16. 18:53

" Olcsó hitel majd csavarunk az árfolyamon "
hogy? nagyon sok devizát kell adni, venni ahhoz, hogy árfolyamon tudjál csavarni.

Józan paraszti ésszel:

A CHF alapú hitel kockázatvállalása:

1. Ha a svájci jegybank növeli az alapkamatot akkor kiszmálható a törlesztő részlet emelkedése.
Ezt vállalta a hitelfelvevő.

2. Ha a svájci jegybank csökkenti az alapkamatot akkor kiszámolható a törlesztő részlet sökkenése.
Ezt a banknak kell állnia. Ez az ő kokázata.

3. Ha árfolyam emelkedik akkor kiszámolhatóan emelkedik a törlesztőrészlet.
Ezt a hitelfelvevő vállalta.
4. Ha az árfolyam csökken akkor kiszámolhatóan sökken a törlesztőrészlet.
Ezt a banknak kell állni. Csak megjegyzem, hogy a bankok ezt megelőzték mert 250 Ft/CHF-nél leállították az alapú hiteleket.
5. A jelzálogba felajánlott ingatlannak a hitelfelvételkori ára kell hogy érvényes legyen.Fedezni kell nem fizetés esetén.
Az ingatlan árfolyam veszteségét a banknak kell állnia.

Egy szerződés legyen szent. Tehát azt tilos utólag egyoldalúan megváltoztatni.

Azt gondolom, ha ezek teljesülnek akkor a hitelesek is megnyugodhatnak.

Nem kell ide kúria. A parlament hozzon egy törvényt ezekre.

Az MNB-nek egy fő feladata van, a pénzromlás akadályozása. Mostanában igen sikeres.

Válaszok:
gross | 2013. december 16. 16:33

Ezt sejtem én is.
Simorék azért tartották magasan a jegybanki alapkamatot még 230Ft/Eurónál is.
De erre gondolni kellett volna.
Ez ellen nins jogorvoslat.

Lehetséges; annyi biztos, hogy nagyon sok kárt okozott az előző kormány. Csak harmatgyenge hangokat hallottunk anno, hogy talán túl sok lesz ebből a devizaalapú hitelezésből. Értsd: egy-két közgazdász elmondta a véleményét egy interjúba ágyazva a Figyelő 58-ik oldalán.

Írtam, hogy a marzs kevesebb, mint 4-5%, tehát a hitelkamatra értettem.
2008-ban a banki alapkamat Svájcban 0.5% volt. Nézz utána, én megtettem.
http://index.hu/gazdasag/magya..
A svájci irányadó kamat meredeken zuhant, míg az itteni devizahiteleké meredeken emelkedett.

2007-ben a különbség 1 % volt, ez felment 2011-re 5%-ra. Semmi sem indokolta.

Válaszok:
Berecskereki | 2013. december 16. 16:34

Lakásvásárlási hitelről van szó. 2002 évben a kormányváltáskor lakásvásárlási devizaalapú hitelállomány nem volt, csak szabad-felhasználású devizaalapú hitel. Az első Orbán kormány idejében államilag támogatott lakásvásárlási forinthitelezés volt. A devizaalapú hitelezés akkor került előtérbe, amikor a Medgyessy kormány csökkentette az állami támogatást, majd a Gyurcsány kormány megszüntette 2004 évtől. Ettől kezdve növekedtek a lakásvásárlási devizaalapú hitelek.
Ami pedig Járayt illeti jegybankelnökként ő is hibázott, mert hitt a kormány ígéreteinek - ahogy az unió is - amelyet soha nem tartottak be. Ezt a hibáját Járay is elismerte.

Mondom én, hogy veled és a hasonlókkal kellene megfizettetni, mert mindenkit félrevezettek.

Ne feledkezz meg a pénzügyi stabilitásról és a Kormány gazdaságpolitikájának támogatásáról, persze az elsődleges cél veszélyeztetése nélkül.

"3. § (1) Az MNB elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása.
(2) Az MNB elsődleges céljának veszélyeztetése nélkül támogatja a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának fenntartását, ellenállóképességének növelését, a gazdasági növekedéshez való fenntartható hozzájárulásának biztosítását és a rendelkezésére álló eszközökkel a Kormány gazdaságpolitikáját."

Válaszok:
hátakkor | 2013. december 16. 19:05

Tudod mi a CDS felár? Szerinted a refinanszírozási forrást ugyanannyiért adja a jegybank, mint amennyi az irányadó kamat?
Nemcsak azt kell nézni, hogy mennyi a jegybanki kamat, hanem azt is a pénzpiacon mennyi a forráskamat és milyen a CDS felár.

Válaszok:
zenebono | 2013. december 16. 16:39

"kormányok rossz gazdasági politikája és ebben Orbánék a fő ludasak. Romló forint, bóvli gazdaság, korrupció."
Orbánék mennyiben ludasak a kormányok rossz gazdasági politikájában?
A forint bő két éve a top háromban van, mint legjobban teljesítő deviza ( ami persze nem annyira a kormánytól függ). Bóvli a hitelminősítőknél van, az államkötvényeket nagyon szépen veszik, túljegyzik. Korrupció meg a gyengék fegyvere és a törvény üldözi. Csak nehéz ott, ahol két szereplős a történet.

Igen. Ez is az egyik módszer.

2007-ben is volt a kettő között különbség, ez természetesen jogos. De azóta ez mitől nőtt meg ennyire? Ha az országkockázati felár miatt, azt miért az adósok fizessék meg?

Válaszok:
Berecskereki | 2013. december 16. 17:18

A banki alapkamat volt 0,5%. A hitelkamat pedig 2%. Mert ott nem 5% a különbség a betéti és a hitelkamatok között, hanem 1,5%.

Válaszok:
zenebono | 2013. december 16. 16:47

Azt, hogy hosszú lejáratú hitelnél a felvett összeg többszörösét fizeted, az a föniciaiak találmánya óta ismert TÉNY. Ha ez csalás, akkor adj kölcsön 1 millát, hatszázezret adok vissza, jó?

ha csalás, akkor könnyű lenne pert nyerni. de nem tudod bebizonyítani a csalást.

http://www.deltastock.com/engl..
A Svájci jegybanki alapkamat 2008 decemberében 0,5% volt.

aki kormányígéretek alapján vesz fel milliókat évtizedekre, az minimum felelőtlen.. Kormánygarancia, pár évre - az más.

Kedves ember vagy, kedves barom. (x)

"Továbbra is igaz, ha 2007-ben euróval fizetünk, akkor 2009-ben más helyzet van és sokkal gyorsabban kikerülünk a gödörből."
Mi lett volna.. Koránt sem biztos ez. Lsd. görögök, portugálok, spanyolok, olaszok. Miért is kerülnénk előbb a gödörből, ha mondjuk Euróban fizetünk?? Egy monetáris eszközzel kevesebb a fegyvertárban..
Épp, hogy lehetne játszani az árfolyammal mondjuk - ha nem lenne 100 ezer család megszorulva. UK, svédek, norvégok megtartották a nemzeti pénznemüket.

Mivel nem vagyok pénzügyi-banki szakember, ezért nem szeretném a mindent tudó okostojást eljátszani.

A szükséges szakértelem helyett csak érzéseim vannak, s azok sorában is az első az együttérzés a deviza károsultakkal. Valóban szabadon dönthettek a tehervállalásról, olvasták a szerződéseket, s azt is tudták, hogy a felvett hitelt, jogosan, vissza is kell fizetni.

Azt már senki sem szereti felidézni, hogy milyen hangulati környezet és intézményes állami asszisztencia, sugallat, a folyamatelemzés hiánya szülte azt a légkört, amelyben tömegek sorjáztak élni ezzel a lehetőséggel.

Tény, hogy Róna Péter is talán megkésve beszélt arról, hogy ez egy rossz banki termék, s az érintett kormány sem ismerte fel - vagy nem is akarta ezt megtenni - a milliókat érintő csapda helyzetet.

Azt lehetett olvasni közgazdászoktól, hogy súlyos milliárdokkal csapolták meg az országot,a pénzügyi műveltség igencsak alacsony fokán álló embereket. De nem volt senki sem, aki szakmai, vagy morális, vagy mindkettő érvek alapján felkiáltott volna.

Családomat nem érinti a dolog, mert nálunk alapelv volt mindig, hogy addig nyújtózkodjunk, ameddig a takaró ér. Ezzel együtt nem tudok érzéketlenül elmenni a súlyos emberi sorsok, tragédiák mellett.

Mindenki politikai megoldásért kiált. Magam semmilyen értelmes megoldást nem tudok javasolni, de valamiképpen kezelni kell ezt a ketyegő bombát. Hiszen milliókról van szó, amennyiben a családokra vetítjük ki a problémát.

Talán nem kellene kárörvendezni sem, elég baj az, ami ezekkel az emberekkel történt.

A másik érzésem pedig az, hogy ezzel a problémával a baloldali kormányok egy olyan terméskövet tettek az ügyben ártatlan Fidesz hátizsákjába, amely azt a mélybe húzhatja, elbukhatják a választásokat.

Persze nagyon szeretném, ha nem a Szabó Tímea félék, a régi, erkölcsileg és szakmailag többször is alkalmatlannak bizonyult baloldali-liberális erők jönnének vissza, mert az lenne az igazi terméskő.

Válaszok:
zenebono | 2013. december 16. 17:02
Berecskereki | 2013. december 16. 17:42
hátakkor | 2013. december 16. 19:31

Ásotthalmon ennyi a hiteles?

Nálam már elbukták. 1994 óta a Fideszre szavaztam, ettől a döntéstől tettem függővé 2014-et.

hitellel miért járnál jól? Akkor jársz jól, ha jobban műxik tartósan a sefted, mint a banké. Kik rontották le az árfolyamot?? A svájci frankról pont tudható, hogy erős pénz, legalábbis a múltban az volt. Jövőről meg csak spekulálni lehet. BTW az igazi forinthitelesek arányaiban nagyobb szarban vannak..

"Ismerek olyat, aki beállt a pertársaságba és leállt a törlesztéssel, az elmaradó részletekre való pénzt pedig egyszerűen elkölti. 19-re húz lapot, ahogy akkor is, amikor felvette."
Minden elismerésem az ismerősödnek! Egy igazi "Gazdálkodj okosan" nyerő ember.. ;)

általában is: aki eladósodik, az egyfajta gyámság alá kerül. mennyivel nyugodtabb volt mindenki, amíg az ország, az állam adósodott el. Ahogy a saját bőrén érzi, az vhogy másképp éli meg..

nem vagyok zuglói, de részben meg kell védjem a zuglóiakat. van valóban egy masszív kommer része, de vannak becsületes polgárai is Zuglónak szép számmal.

A törvényhozókon a sor, különben az emberek fognak "rendet" tenni.

Nemcsak a CDS felár miatt. Azt nem tudjuk, hogy az adott hitelszerződés mögött milyen forrás van, s ennek mekkora a kamata. Biztos, hogy nem annyi, hanem jóval több, mint a jegybanki kamat. A svájci jegybank mostani kamatát pedig nem lehet figyelembe venni, mert a válság kapcsán a svájci frank menekülő pénz lett.

Magyarországi helyzet. A pénzintézetek aktív és passzív ügyleteket folytatnak. A passzív ügyletek közé tartozik a forrásgyűjtés, köznapiasan a betétgyűjtés. Ebből akkor van hasznuk, ha magasabb kamatért tudjuk elhelyezni, mint amibe kerül. Mivel az MNB-nél magasabb volt a kamat és nem tudtak, vagy nem akartak hitelkihelyezést indítani az MNB-nél helyezték el. Az MNB-nek viszont nem volt rá szüksége, de kötelező befogadni, ezért az irányadó kamatot levitték. Így már nem éri meg a bankok, de a betéteseknek sem, mert alacsonyabb a kamat. Ezért a betétesek kiveszik a bankból a pénzüket és államkötvényt vásárolnak. Így a költségvetés a rövidlejáratú kiadásaihoz szükséges forgóeszköz forrását forint hitellel tudja finanszírozni, melynek nincs árfolyam kockázata.
Ehhez hasonlót tett a svájci jegybank is. Ez azonban nem befolyásolja a pénzpiacon beszerzett források kamatát, így a kihelyezett hitelét sem. Megjegyzem a jegybanknál akár mínuszba is mehet a kamat. Ettől azonban a hitelkamat még nem lesz mínusz.Ha kitalálod és leírod, hogy miért mehet mínuszba, kapsz tőlem három lajkot.
A kamat pedig abból tevődik össze amit leírtam és ami a portfolio.hu írásában van.
Amennyiben ennyiből nem érthető, akkor kár vele foglalkozni, mert úgysem fogod megérteni.

"Ez elore lathato volt.Ugy tunik a kormanynak/okn ak fontosabbak a bankok,mint az emberek kihuzasa a szarbol"
Ma nem a kormány lépett, hanem a Kúria. Mindenki teszi a dolgát a maga helyén.

Dolgoztam kereskedelmi bankban és több mint 10 évig voltam pénzügyi tanácsadó. Ennek során cégeket képviseltem és megbízásukból hitelt és pályázati ügyeket intéztem. Mindenkinek elmagyaráztam, hogy milyen kockázatok vannak és a kezükben adtam egy táblázatot, amely érthetően bemutatta, hogy milyen árfolyam változás mellett, miképpen növekszik a hitel tőke és kamatrésze, a törlesztési kötelezettség. Azt is megjelölt, hogy hol ér el egy kritikus pontot, amikor el kell gondolkozni a változtatáson. Ez a kritikus pont 2006 második felében bekövetkezett. Ekkor a volt ügyfeleim többsége visszafizette a teljes hitelállományát. Mindezt részben hitelből, vagy összeszedték a rokonság megtakarításit. Ezek az emberek több milliót nyertek és megtanulták azt is, hogy miképpen kell gondolkodni és cselekedni.
Rónai Péterrel sok mindenben egyetértek, de sok mindenben nem. Alapvető problémám az, hogy utólag ő is okos tud lenni, de amikor ott lenne az ideje akkor hallgat. Ezért nem csodálkoztam azon, hogy az LMP-hez csatlakozott. SA-al majd jól megértik egymást.

A Kúria-döntés 3. pontja:
"3. A pénzügyi intézménynek tájékoztatnia kellett az árfolyamváltozás lehetőségéről és annak a törlesztőrészletekre gyakorolt hatásáról."
Ez számomra annyit jelent, - mivel a devizában kihelyezett hitelre évtizedek óta nem volt példa, a hitelnyújtó banknak a szerződésen kötelező jelleggel szerepeltetnie kellett volna, felsorolásszerűen tájékoztatva a hitelfelvevőt a deviza/forint árarány változásokról, egészen az abszurditás határán belül.
Az abszurditás esetünkben a
400 CHF/HUF-ig,
azaz mennyit fizet a hitelfelvevő 400 Ft-os Svájci frank esetén.
Mivel ezt a bank - tudomásom szerint - nem tette meg, a felelősséget ezért nem háríthatja a hitelfelvevőre, mert mellőzte a szerződés kulcsfontosságú pontjának elismertetését a hitelfelvevővel,
ezáltal a bank veszélyeztette a szerződés betartását, végrehajtását.
Tehát: a szerződés be nem tartásáért ily módon a felelősséget mindenekelőtt a hitelnyújtó bank viseli.
És akkor a - mindkét szerződő fél számára - tisztességes üzleti magatartásról még nem is beszéltünk.

Válaszok:
Berecskereki | 2013. december 16. 18:10
hátakkor | 2013. december 16. 19:48

melyik rendes országban takarította el a népharag a Kúriát??

vágom. Aki elengedésben utazik, annak fordítva is ezt kivánom! Adjon kölcsön pl. 10 millát, azt' engedje el! megyek!
adakozásnak hívják ezt..

nem tudom, nem vagyok érintett. egy indexált tőkerészlet sztem nőhet, csökkenhet, ezért indexált.

Ne hordjál össze minden zagyvaságot. Egyetlen állami szervezet sem mondta, hogy minden devizaalapú hitelest egyformán kell kezelni. Azt sem mondták, hogy mindenkinek állami segítséget kell nyújtani az adózók pénzéből. Azt viszont mondták, hogy minden adóst külön-külön kell kezelni, mert nem azonosak a lehetőségek, körülmények megoldások. Az sem mondta senki, hogy nem kell figyelembe venni, hogy önhibájából, vagy önhibáján kívül került abba a helyzetbe amiben van. Választási lehetőségek is vannak. Van akinek semmit sem kell változtatnia. Van akinek elég egy átütemezés, vagy az árfolyamgát figyelembevétele, a törlesztési idő meghosszabbítása, forint hitelre váltás, az önkormányzatok felvásárolják bérlakásként, vagy a törlesztő részleteket neki fizetik, stb...

Tehát van választás és mindenki saját maga döntheti el, hogy melyiket válassza. Csak a hőzöngök azok akik másként magyarázzák, ködösítenek, csúsztatnak, sárt dobálnak.

A forint hitelnek pedig semmi köze hozzá. A 12 éves szociálliberális kormányzás és az oly sikeres válságkezelés után, amikor minden mutató drasztikusan csökkent, az a csoda, hogy az ország talpon van.
Sebaj, majd a mákos lecsók gondoskodnak, hogy az ország újra a csőd útjára kerüljön, s akkor majd mindenki bennünket fog irigyelni és leszünk a 10 millió koldus országa, ahol se mák, se lecsó. Az ország államformája pedig Mákos Lecsó Demokratikus Köztársaság lesz. Másvilág lesz.
Szebb Jövőt!

PONTOSABBAN; A devizabeáramlás (lakossági hitelfelvétel+IMF hitel) erősítette a forintot, a kiáramlás (tőkekivonás), a visszafizetés meg gyengíti.

Amit írsz lehet, hogy úgy van, lehet hogy nem. Ezt szerződésekként kell megnézni. Amely szerződéseket én láttam azokban ez rögzítve volt és a hitelfelvevő aláírásával elismerte. Ez azonban nem jelenti, hogy minden egyes szerződésnél ez fennáll. Ettől függetlenül a szerződés még érvényes, legfeljebb ez a pontja vitatható.

Válaszok:
OberEnnsinnen | 2013. december 16. 18:43

Sok embernek rontotta el a karácsonyát a Kúria.

Nem értem, pontosan mi volt rögzítve és mit ismert el a hitelfelvevő az általad látott szerződésekben:
Ha azt, hogy
...195 ft-os HUF/svájci frank esetén
...215 ft-os HUF/svájci frank esetén
...270 ft-os HUF/svájci frank esetén
...335 ft-os HUF/svájci frank esetén
...375 ft-os HUF/svájci frank esetén
ennyit meg ennyit (pontos Ft-összeg "fillérre")
akkor felteszem a kezem.

Válaszok:
zenebono | 2013. december 16. 18:48
Berecskereki | 2013. december 16. 19:46

Láthatóan nem sokat értettél abból, amit leírtam. Vagy nem akartad érteni. Sajnálom, így nem tudok neked mit mondani...

Szerintem, ha a szerződésekben benne is volt, hogy az árfolyamkockázat az adósé. akkor sem jelentheti azt, hogy az árfolyamromlás mértékénél jobban növekedjen a törlesztőrészlet. És ez történt. A 40%-os árfolyamváltozás mellett a törlesztőrészlet duplájára emelkedett, a tőkerész pedig 70%-kal.

ha 6 év után a tőkerész 40%-al növekszik, azt a szerződést nem írom alá. Vagy csak, ha 80%-os egyéb seftem van..

Honnan lehetett ezt akkor tudni? 6 év törlesztés után 70%-kal több a tőketartozása a húgomnak, mint amit felvett.

Válaszok:
hátakkor | 2013. december 16. 19:53

"Nezd csak meg a 2002 utani hirdeteseket,legkulonfelebb szorolapokat.Jovedelemigazolas nelkul,eloleg nelkul boldog boldogtalan kaphatott hitelt,jelzaloggal terhelten. "
És? ma is láttam "Minden mobiltelefon 0 forint!" hirdetést. Józan emberben ilyenkor megszólal a józan ösztön azért. pedig egy mobil max 300eFt.

Így van. Felvett a húgom 5 milliót, törlesztett 2 milliót és tartozik 8,5 millióval.

tudok róla.. én az elsődleges célról írtam. 74 óta nem volt ilyen árstabilitás, lassan deflációs veszély van, abból sem könnyű kikecmeregni. Japán bő 20 évre befagyott a deflációjával.

Válaszok:
gross | 2013. december 16. 19:25

"1. aki devizahitelt vett fel, hihette, hogy hamarosan EUR-ral fizetünk itthon is"
hihette, de arra van más intézmény. Nem látunk a fejükbe, tartok tőle, hogy csak az járt a fejükben, hogy másnap a számlán legyenek a milliók, vagy kigurulhasson a szalonból az autóval és az első egy-két havi törlesztés ne legyen túl vad.
Elég régóta lehet Euróval is fizetni sok helyen ( jó árfolyamon..) itthon, nem értem miér vesz fel valaki ezért hitelt, bármilyet.

törvényes csalás??

Kedves Horst Tappert!

Ön a Kúria döntésével értett egyet. Higgye el, hogy nem provokálni akarom, de akkor most kire hallgasson egy átlag állampolgár. Önre, vagy Rogán,vagy Schiffer álláspontjára. Schiffer ugye úgy fogalmazott, hogy: " ..a bankok csalárd módon ne fosztogathassák tovább az embereket..". Rogán valami olyasmit mondott, hogy a Kúria a bankok oldalára állt.

Akkor hol az igazság? Van egyáltalán igazság?

A Jobbik az utcára akarja vinni az embereket, a Fidesz-párti Lánchíd Rádió mai betelefonálós műsorában is többen javasolták az utcai tüntetések megszervezését.

Akkor radikalizálódnak az emberek?

Válaszok:
gross | 2013. december 16. 19:22

Egy jótanács: magyarpolitikusra az ember SOHASEM hallgat.

Deflációs veszély azért nincs Magyarországon, ahogy és amikor kifut a rezsicsökkentés, visszaáll egy 'normális' infláció. A deflációs helyzet azt jelentené, hogy az emberek azért nem költenek és ruháznak be, mert alacsonyabb árakra várnak ill. a gyenge hazai kereslet lebénítja őket - illetve a hiteltörlesztés egyre nagyobb terhet jelentene.

Szerintem Magyarországon ez a veszély nem fenyeget. A háztartások szeretnének fogyasztani, nem pedig megtakarítani; a beruházások meg az uniós pénzekkel és az exportpiaci kereslettel stabilizálódnak.

Válaszok:
Berecskereki | 2013. december 16. 20:02

"Családomat nem érinti a dolog, mert nálunk alapelv volt mindig, hogy addig nyújtózkodjunk, ameddig a takaró ér. "
ez a helyes! egyénileg, családilag, önkormányzatilag, országosan, globálisan.
Egyedül a lakhatósággal vagyok kicsit megengedőbb. Az, hogy mikor lesz új autód, LCD TV-d, egyéb csecsebecséd, az mindegy. Az, hogy mikor tudsz vhol lakni, az nem mindegy, hogy 20, 30 vagy 70 évesen. A művelt világban a zöm bérel, akár 50 éves koráig. Ami szintén, vhol bankolás. Miért kér ez a szemét főbérlő ennyit, meg annyit?!
Gazdálkodj okosan!

A Kúria "odaállt" ahova kell. Jogállam van. Meg kell még szokni. Emberi sors az egy lopott regény címe. NEM a Kúria ítélt adősrabszolgaságra ezreket.

Ilyen nem volt benne és erre szükség sincs, sőt ez előírva sincs.
A pontos szövegre nem emlékszem, de a lényege az volt, hogy az árfolyam változás függvényében újra számolják a törlesztéseket.
Továbbá benne volt, hogy változó kamat. Tehát nem fix kamat a futamidőre.

Úgy látom zenebono és te sem ismered az annuitással számított hitel törlesztéseket. (Az internet segítségével informálódhatsz, ha a keresőbe beírod az annuitás hiteltörlesztés szavakat.) Ahhoz, hogy megértsed miért emelkedhet a törlesztő részlet nagyobb mint az árfolyam romlás mértéke ismerned kellene ezt a módszert. Erre van egy program, melyben beírod a kamat %-át, a fennálló tőke tartozást és a futamidőt, a törlesztő időpontokat és másodpercek alatt kihozza az új törlesztő részleteket tőke és kamat tekintetében. Ez egyben az adott időpontban történő elszámolás. Ebből mindent lehet látni és tudomásom szerint ezt az elszámolást a hitelfelvevők is megkapták. Amely szerződések megnézetem azoknál ez megvolt.
Ilyen programom nekem is volt, mert a tanácsadáshoz, az üzleti tervek készítéséhez szükségem volt rá.

Az annuitással számított törlesztés esetén legalább két fontos dolgot kell tudni. Minden törlesztési időpontban azonos a törlesztő részlet, ha a kamat és az árfolyam nem változik. A másik; a törlesztések csak fokozatosan csökkentik a tőkerészt, mert először nagyobb része kamatjóváírásra történik. Én ezért is mondom, hogy hibás termék, mert ezeket a rövidlejáratú - 1-2 éves futamidejű - hiteleknél kellene csak alkalmazni és nem a hosszú lejáratú hiteleknél, mivel ez nagyon megdrágítja a hitelt.

Válaszok:
OberEnnsinnen | 2013. december 16. 20:45

" a hitelnyújtó banknak a szerződésen kötelező jelleggel szerepeltetnie kellett volna, felsorolásszerűen tájékoztatva a hitelfelvevőt a deviza/forint árarány változásokról, egészen az abszurditás határán belül.
Az abszurditás esetünkben a
400 CHF/HUF-ig, "
ezt a számítást inkább a hitelfelvevőnek kellett volna lefolytatnia szerződéskötés előtt.

No, no! A defláció nem egészen ezt jelenti, mert ellentétes az inflációval, vagy a kereslet csökkenése miatt az árak csökkenek. A kereslet csökkenésnek pedig többféle oka van. A legtöbbször előforduló ok, a pénzhiány. A probléma akkor van, ha ez tartós és az árak a költségszint alá csökkennek, mert ekkor tömeges csődök következnek.
Magyarországon a múltban azt tapasztaltuk, hogy a termelők, szolgáltatók a fogyasztás csökkenést árnövekedéssel ellensúlyozták. Jelenleg ez kisebb. Deflációról nem beszélhetünk, legfeljebb egyes áruk esetében. Ezért nem valós az a számolás, amikor az inflációt nem veszik figyelembe a rezsicsökkentés hatásának a kiszámításánál. Ugyanis jelenleg is van inflációs hatás, s amennyiben nem lenne a rezsi csökkentés még nagyobb lenne. Erre a különbözetre mondhatjuk, hogy ennyivel csökkent a háztartások terhe. Ez is csak átlagban igaz, mert különböző a háztartások fogyasztása.

Szerintem egy ideig a háztartások óvatosabbak lesznek és inkább takarékoskodnak és sokkal kisebb mértékben fogják a hitelt igénybe venni.Pár éven belül nem várható, hogy a belső fogyasztás ugrásszerűen megnő. Így csak az exportra számíthatunk. Azokra az országokra, ahova exportálunk, vagy exportálni akarunk.

Olyant kérdezel tőlem, amire te is tudod, hogy nem tudok hitelt érdemlően válaszolni, hiszen nincs módomban, hogy az összes esetet ismerjem, megismerjem. A szótáramban pedig a valószínű és nyilvánvaló szavak ilyen esetekre nem szerepelnek.

Azt tudom nyilatkozni, hogy aki tőlem kért tanácsot, akinek az ügyét abban az időben vállaltam mindent elmondtam, megmutattam és együtt kiszámoltuk. Valamivel több volt, mint amit te most leírtál. Az elmúlt időszak pedig azt bizonyította, hogy megértették. A többiről nem tudok nyilatkozni.

Azt lehagytam, hogy a saját készítésű programom még több mindent figyelembe vett. Többek között azt is amiről te írsz. És azt is minősítette, hogy az adós jövedelme, esetleges változása - az ismert ágazati konjunkturális indexek alapján - milyen kockázatot hordoz, mekkora összeg az aminek még elviselhető a kockázata.

A pénzintézeteknél ezt a kockázatelemzés, adósminősítés helyettesítette. Ilyen programom is volt. Természetesen nem a banki mutatókkal, mert azok titkosak és nem ismerhettem. Mivel voltam bankos saját magam is ki tudtam ezeket alakítani, meg tudtam határozni. Ez 6-10 részmutatóból tevődik össze, melyet pontozni lehet.

Nos, amiről én beszélek, az, hogy 1945 óta bizonyosan nem volt devizaalapú hitelkihelyezés Magyarországon. Következésképp a fogyasztóknak erről semmiféle tapasztalata nem lehetett.
Ezért kellett volna minden banki hitelszerződésben szerepelnie az árfolyamváltozások minden Ft-nyi eltérése esetén fizetendő összegeknek, tételesen, tegyük fel, legalább 400 Ft-os svájci frank átváltási árfolyamon.
Én ezt tartom döntőnek.
Ha ez a szerződésekben nem szerepel, a szerződés érvénytelen.
Miért?
Azért, mert a szerződő nem köteles ismerni a pénzügyi mozgások hatását, ezt vele ismertetni a termék előállítója köteles, mintegy a termék kötelező használati utasításaként.

Kecskére a káposztát,mért kellett ezt a kúrára bízni, forradalmat akarnak kirobbantani?

Válaszok:
magnamater | 2013. december 16. 21:15
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés