Nincs univerzális megoldás

Darák: A Kúria ennyit tudott tenni

2013. december 18. 11:38
Mindent megtett a Kúria a devizaadósokért, amit bíróság egy jogállamban megtehet – mondta Darák Péter, a testület elnöke. Hangsúlyozta: tömegesen nem avatkozhatnak be a szerződésekbe az egyik fél hátrányára.

Mindenki átérzi, hogy méltánytalan, esetenként rendkívül nehéz helyzetbe kerültek a devizahitelesek, elsősorban az árfolyamkockázat miatt. A kialakult helyzetre a jog elsősorban a szerződésmódosítás lehetőségét kínálja, aminek alapvetően háromféle módja lehet: a felek, azaz a hitelezők és az adósok közötti megegyezés, a bírói út és a jogszabályalkotás – fejtette ki Darák Péter az MTI-nek adott interjújában.

A jogegységi határozat egyértelműen leszögezi: a bírói szerződésmódosításnak az a rendeltetése, hogy egy-egy konkrét szerződés esetében orvosolja a felek között a szerződéskötés után bekövetkezett kedvezőtlen változások hatásait, ám arra nem alkalmas, hogy szerződések tömegénél csak az egyik fél számára hátrányosan avatkozzanak be.

A Kúria elnöke elmondta: az utólagos szerződésmódosítás egy másik módja a jogszabályalkotás, és az azzal járó politikai felelősség vállalása, és a harmadik lehetőségre – a felek közti megegyezésre – is vannak példák a fejlett jogállamok gyakorlatában.

Ehhez nyilván konszenzuskereső, kompromisszumkész társadalmi, közéleti közegre van szükség, ahol az ilyen mechanizmusoknak már jól bejáratott gyakorlata van, az abban részt vevő intézményekben pedig bízik a társadalom. A hazai közéletben is felvetődtek már olyan vélemények, hogy a balul sikerült devizahitelezés nyomán felmerülő terheket meg kellene osztani a bankok, az ügyfelek és a kormány között. A bíróság azonban nem jogosult semmiféle ilyen jellegű döntés meghozatalára, ez nem annyira jogi problémák bírói megoldását, hanem sokkal inkább társadalmi problémák politikai kezelését kívánja meg – mutatott rá Darák.

Hozzátette: jelenleg Magyarországon hiányoznak a jogi eszközök, nemcsak a jogszabályok, de még a bírói gyakorlat is. Devizahitelekkel kapcsolatos korábbi magyar ítélkezési gyakorlat alig van, de a fejlett jogállamok bíróságai sem igazán találkoztak ezzel a problémakörrel, hiszen ez a pénzügyi termék Nyugat-Európában sokkal szűkebb körben terjedt el, mint Magyarországon.

A Kúria mindazt megtette, amit jelen helyzetben egy jogegységi eljárás keretei között meg lehetett tenni, és nagyon tudatos volt a tekintetben, hogy mi az, amiről nem határoz - hangsúlyozta az elnök. A Kúria azokkal az elvi kérdésekkel foglalkozott, amelyek az egyes ügyek vizsgálata nélkül megválaszolhatók, „előkérdését” jelentik a konkrét perek eldöntésének.

Darák Péter megjegyezte: a hétfői döntés első sajtóvisszhangjaiban kisebb figyelmet kapott az a lényeges momentum, hogy a Kúria a devizahiteles szerződések érvénytelenségét egy bizonyos megközelítésben vetette el. Azt mondta ki, hogy ez a szerződéstípus önmagában az adóst terhelő árfolyamkockázat miatt nem tekinthető jogszabályba vagy jó erkölcsbe ütközőnek, illetve uzsorás vagy színlelt szerződésnek. 

A főbíró kiemelte: a jogegységi döntés nem tette okafogyottá a sok ezernyi konkrét pert, melyek jelentős része az érvénytelenség kérdését veti fel, hiszen több tucatnyi pénzintézet által kidolgozott több mint száz különféle szerződéstípusról van szó, melyekben eltérő feltételek, kikötések szerepelnek. Darák Péter hangsúlyozta, hogy ezek a jogviták csak a konkrét ügyben vitatott szerződés vizsgálatával dönthetők el. A jogegységi határozat után is nyitott marad az egyoldalú szerződésmódosítások tisztességességének megítélésére vonatkozó kérdés, amelyről az Európai Bíróság fog dönteni a Kúria korábbi megkeresése alapján. Az egyoldalú szerződésmódosítás tisztességtelenségének kérdése egyébként jogi értelemben ugyan jelentős elvi kérdés, pénzügyi hatásait tekintve azonban kisebb súlyú mint az árfolyamkockázat – mutatott rá Darák.

A hétfői jogegységi határozat a jogkövetkezményeket tekintve arra az álláspontra helyezkedik, hogy amennyiben valamilyen okból mégis érvénytelen egy devizahiteles szerződés, az érvénytelenség elsődleges jogkövetkezménye – ha ez lehetséges – a szerződés érvénytelen elemeinek kiküszöbölése útján a szerződés érvényessé nyilvánítása. Csak ha ez nem lehetséges, akkor merülhetnek fel az érvénytelenség más jogkövetkezményei. 

Arra a felvetésre, hogy sokak szerint ellentmondó ítéletek születtek a devizahiteles perekben, Darák Péter kiemelte: ez javarészt alaptalan felvetés. A hétfői az első olyan jogegységi határozat, amely alapvetően a joggyakorlat továbbfejlesztése céljából született, és nem azért, mert ellentmondó lett volna a bírói gyakorlat. Igaz ugyan, hogy a bírák hol az adósok, hol a hitelezők javára ítéltek, de többnyire egységes jogelvek, értelmezés alapján jártak el. Az eltérő döntések oka javarészt az volt, hogy eltérőek voltak az adott ügy körülményei, így például a vitatott szerződés tartalma.

Összesen 78 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Nocsak, egy intelligens ember. Hogy kerulhetett ilyen magas polcra?

A kúria megszünt magyarnak lenni.

Itt az ideje eltörölni a kötelező banki átutalást a fizetéseknél és a nyugdíjjaknál. Meg kellene teremteni a törvényi hátterét a közösségi hitelezési formának. Vagyis magánszemélyek alapíthassanak olyan társaságot, amely a tagjainak adhasson hitelt. Egyszerűbb legyen mint a takarékszövetkezet.

Be kell vezetni a Drábik féle fehérpénzt.

Válaszok:
bookmark | 2013. december 18. 12:20

Ja és garantálni kell, hogy ha az ingatlan vagy a hitel tárgya elvételre kerül, akkor a hitel szünjön meg.

Válaszok:
oskar | 2013. december 18. 12:31

Az egyoldalú utólagos szerződés módosításról is mondhatott volna valamit.
A politikánál van a labda.
Hozzanak olyan törvényt, hogy az egyoldalú szerződésmódosítás Magyarországon nem megengedett.

Egyébként meg mindenki olvassa el a szerződést és csak akkor írja alá, ha számára megfelelő.

Azt is mondhatta volna, hogy pl. az aki 10 milliót vett fel és 20 milliót kell visszafizetni, ami uzsoraprofit a bankoknak, a hitelfelvevők is módosíthatják a szerződést a nem várt árfolyamemelkedés miatt.

Az USA-ban így van.
Ott vállalják ezt a kockázatot a bankok.

OK a megoldás az az, hogy ki kell vetni egy egyszeri adót a bankokra, pont amennyi a devizahitel állományuk. Az így befolyt összegből egybe végtörleszteni az összes devizahitelt. A hitelesek pedig tisztességes kamattal fizetnék vissza az államnak a hitelt.

Tudom, hogy utópia.

Micsoda képmutató szöveg:

"nem avatkozhatnak be a szerződésekbe az egyik fél hátrányára."

De ráteszi a becsétjét a másik fél hátrányára folytatott gyakorlatra. A másik fél hátránya, amely fél maga a társadalom, és éppenséggel annak a védelme lenne a köletessége.

Szabad kezet ad nem csak az eddigi uzsorásoknak, de példát állít minden csirkefogónak, aki más megkárosítására törekszik.

Ez jogszerű? Ez jogállam?

Kik ezek a "bírák"?

Ha nem tévedek a bankok is olyan társaságok, amelyek a cégbíróságon vannak bejelentve. Meg kéne nézni, hogy minden törvényt betartottak-e a működésükkel kapcsolatban, mert ha nem hát törölni kell a cégbejegyzésüket. Ciao

es visszamenoleg mindenkinek folyositsanak egy hazra es egy autora valo hitelt, amirol mondjak ki hogy nem kell visszafizetni.

ugy van, hozzanak torvenyt hogy Magyarorszagon minden zembernek jar egy ingyen haz meg egy ingyen auto, es ezt a bankok meg a multik kotelesek megfizetni es nem terhelhetik a zemberekre.
Fizessek ki a sargarepak, vagy a marslakok.

A Soproni pénzt már Pesten is elfagadják több boltokban is.

A kuria szerint ha valakinek elárverezik a házát és még mindig tartozik egy ház árával az törvényes. Főleg pedig nem erkölcsbe ütköző, viszont ha a kormány változtatni próbál a törvényen, mert akkor onnantól az lenne a törvényes, akkor meg támadnak vadul Brüsszelből.

Vagyis ne gyere azzal, hogy mi a törvényes.

Ennyit tudtak tenni, és remekül tudnak mosakodni.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés