A jövővel sokkal többet foglalkozom, mint a múlttal

2014. január 21. 15:36

Bukolyi Marcell
Gault&Millau
Elkészíteném a világ legjobb borát. Tudom, hogy ilyen nem létezik, de ha valahol, akkor Egerben meg tud születni.

„Bukolyi Egri Csillag jelenleg nem készül, mégis örülök annak, hogy az Egri Csillagnak és a mögé felépített marketingnek köszönhetően egyre nagyobb figyelem irányul az Egri Borvidékre. Mindennemű publicitás jót tesz a borvidéknek, muszáj, hogy történjen valami az egri bor körül, és felpezsdüljön az élet, de arra ügyelnünk kell, hogy tartalommal is legyen megtöltve a mondanivalónk.

Úgy érzem, hogy Eger ökológiai adottságai még jelentős mértékű kihasználatlan erőforrást rejtenek, amivel nem minden egri borász tud maradéktalanul élni. Ezzel együtt az Egri Csillag támogatandó törekvés, hiszen az egyébként széthúzó egri borászokat is közelebb hozza egymáshoz, és közös fellépésre készteti.

Az Egri Csillag esetében is érzek ugyan egy a bikavérhez hasonló minőség- és stílusbeli heterogenitást, azonban itt ez sokkal kevésbé szélsőséges. A bikavérhelyzetről viszont sajnos még mindig tanulmányok tömkelegét lehetne írni. Amíg nincs a termelők között megegyezés, közös akarat, és amíg az érdekek szöges ellentétben állnak egymással, addig maradnak az akciós háromnyolcvanpluszüveges bikafejes címkék a polcokon, így nincs is értelme tovább ragozni a dolgot. Stílusról is értelmetlen addig beszélni, amíg minőségben ekkora a szórás. Mi sem stílus alapján fogalmazzuk meg a bikavért.

Nálunk minden évben a legmagasabb minőségű házasítás kapja az Egri Bikavér nevet. Ez régen is így volt, és így is marad. Lehet, hogy mi is félreértelmezzük a bikavér fogalmát, funkcióját, de ezzel a döntésünkkel kártékonyak biztos nem vagyunk, sőt.”

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés


Ajánljuk még a témában