A keresztények is olyan fundamentalisták, mint a muzulmánok?

2014. január 23. 11:40
Az amerikai evangéliumi keresztények legalább olyan fundamentalisták, mint az európai muszlimok, habár e hasonlóság nem jár azonos társadalmi következményekkel egy friss kutatás szerint.

Európai és amerikai napilapok tucatjai számoltak be Ruud Koopmansnak az európai muszlimok és keresztények vallási fundamentalizmusát vizsgáló tanulmányáról, amelyet a Metazin foglalt össze.

A Humboldt Egyetem szociológusa 2008 során kilenc nyugat-európai állam összesen kilencezer muszlim és keresztény lakosát kérdezte vallási és politikai nézeteiről. A kutatást összegző tanulmány megállapítja, hogy a muszlimok háromnegyede szerint a mohamedánoknak elsősorban a Korán szabályai szerint kellene élniük. 65 százalékuk fontosabbnak tartja a vallási törvényeket az adott ország törvényeinél. 58 százalék nem szeretne meleg ismerőst, 45 százalékuk szerint nem lehet megbízni a zsidókban, 54 százalék pedig úgy vélekedik, hogy a Nyugat a muszlim kultúra elpusztítására törekszik. A vallási fundamentalizmus érdekes módon a fiatalabb muszlimok körében erősebb volt, mint az első generációs bevándorlók esetében. A keresztények körében 23 százalék gondolja, hogy a muszlimok a nyugati kultúra ellenségei, és alig több mint tíz százalék tartotta fontosabbnak a vallási előírásokat az állami törvényeknél.

A tanulmány megállapításai meglepőek, hiszen korábbi felmérések jóval alacsonyabbra becsülték a vallási fundamentalista ideológia népszerűségét az európai muszlim bevándorlók körében. Annál kevésbé meglepő, hogy a sajtó úgy tálalta a tanulmányt, mintha annak megállapításai teljességgel alátámasztanák az európai jobboldali populista pártok bevándorlás-ellenes szólamait – írja a kutatás kapcsán Cas Mudde populizmus-szakértő. Arra hívja fel a figyelmet, hogy a tanulmány a keresztények közé sorol olyanokat is, akik egyáltalán nem gyakorolják a vallásukat. Ha a vallásukat gyakorló keresztényeket állítaná szembe a hívő muszlimokkal, akkor minden bizonnyal kisebb lenne a vallási fundamentalisták aránya közötti különbség.

Nincs abban semmi meglepő, hogy a hívő muszlimok a vallási és a világi törvények fontosságát firtató kérdésre ilyen választ adnak – kommentálja a kutatást Jan-Jaap de Ruiter. Elvégre az iszlám a vallási törvények elsőségéről szól. Mindebből azonban mégsem következik a demokratikus államiság elutasítása. A European Values Survey felmérései kimutatták, hogy a demokráciát a vallási szempontból konzervatív muszlim országok polgárai is támogatják. Törökországban, ahol a melegekkel és a zsidókkal szembeni előítéletek nagyon erősek, a demokratikus állam támogatottsága nagyobb, mint Angliában. De még a nagyon konzervatív Marokkó polgárai is leginkább demokráciában akarnak élni (annak ellenére, hogy több mint 90 százalékuk nem lakna melegek szomszédságában).
 
Ami pedig az előítéleteket illeti, a zsidókkal és a melegekkel szembeni bizalmatlanság nemcsak a muszlim fundamentalisták körében magas, hanem a keresztény Európa számos államában is, köztük olyan országokban, ahol nem erős a vallási fundamentalizmus. Az oroszok fele, a litvánok 60 százaléka nem szeretne homoszexuális szomszédot. A lengyelek 15, a litvánok 26 százaléka a zsidó szomszédság gondolatától berzenkedik, állapítja meg de Ruiter. Ami mindjárt azt látszik bizonyítani, hogy a vallási és etnikai előítéletek nem feltétlenül a fundamentalizmus termékei.
 
Rachel Gillum amerikai politológus is arra hívja fel a figyelmet, hogy a muszlim vallási fundamentalizmussal kapcsolatos, első ránézésre ijesztő adatok valójában csöppet sem egyediek. A felmérésben vizsgált európai muszlimok semmivel sem fundamentalistábbak az amerikai protestánsoknál: 2006-os felmérések szerint a fehér bőrű evangéliumi keresztények 60 százaléka vallja, hogy Amerikának a Biblia alapján kellene törvénykeznie.
 
Hozzátehetjük, hogy a Pew közvélemény-kutató legfrissebb felmérése szerint az amerikaiak negyede (és a fehérbőrű evangéliumi keresztények 64 százaléka) elutasítja az evolúció elméletét. Bár az egyház és az állam intézményi tekintetben szigorúan el van választva egymástól, az amerikai közéletben mégis rendkívüli befolyása van a kereszténységnek. Az amerikaiak mindössze 6 százaléka nem hisz valamilyen túlvilági erőben. Az amerikai Kongresszusban jelenleg nincs olyan képviselő, aki nyíltan bevallaná, hogy nem hívő. Jennifer Michael Hecht amerikai író nemrég egyenesen az amerikai ateisták elnyomásáról írt, megjegyezve, hogy az atiestákkal szemben nagyobb az elutasítás, mint a melegekkel szemben: míg a meleg politikusra 68 százalék szavazna, az ateistára csak 54. Ezek az összehasonlító adatok azonban nem terjednek ki arra, hogy mi a különféle felekezetek fundamentalistáinak viszonya az erőszakhoz, s hogy ez földrészenként hogyan változik.
 

Összesen 1 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés