Beleszólhat a jogalkotó?

Alkotmánybíróság előtt a devizahitelek

2014. január 28. 11:04
Megkezdte az Alkotmánybíróság a Kormány indítványának tárgyalását, amely a devizahiteles szerződések alkotmányellenességének és utólagos jogalkotási úton történő megváltoztatásának kérdését veti fel.

A kormány november végén benyújtott indítványa tulajdonképpen arra irányul, hogy utólag, jogalkotási úton lehet-e orvosolni a devizahiteles problémát. A kormány ezt az árfolyamkockázat adósokra hárítása, az egyoldalú hitelezői kamatemelés és az árfolyamrés miatt tartja szükségesnek, továbbá azért, mert a devizaalapú kölcsönök törlesztőrészleteinek növekedése a társadalom széles rétegeinek nehézséget okoz, és elengedhetetlenné teszi a devizahitelezésből adódó problémák végleges rendezését.

A kormány indítványa felveti a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés kérdését is, és ezzel összefüggésben a fogyasztók számára egyoldalú, jelentős hátrányt okozó szerződési feltételek alaptörvény-ellenességét, továbbá, hogy milyen feltételekkel módosíthatók fennálló szerződések jogszabály útján.

A testület szintén most tárgyal egy, a végkielégítések 98 százalékos különadójával összefüggő ügyet.

Összesen 6 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Kivancsi leszek hogy mire jutnak, de arra biztos nem hogy a devizasoknak az adofizetok vegyenek hazat.

"hogy milyen feltételekkel módosíthatók fennálló szerződések jogszabály útján."

Például olyannal mint 1991-ben amikor a szocializmusban 3%-os kamatra felvett hitelek kamatait az OTP felemelte 30%-ra
Oszt jónapot

Pont a solyom vezette Alkotmánybíróság mondta ki 1991-ben az OTP ügy kapcsán hogy az államnak igenis joga van magánjogi szerződésekbe beleirnia

A magyar jogrendszer lehetőséget ad arra, hogy a jogszabályok módosítsanak a hatályos szerződések tartalmán. Ezt a következő jogszabályhely szabályozza:


Ptk. 226.§ (2)

"Jogszabály a hatályba lépése előtt megkötött szerződések tartalmát csak kivételesen változtathatja meg. Ha a szerződés megváltozott tartalma bármelyik fél lényeges jogos érdekeit sérti, a fél kérheti a bíróságtól a szerződés módosítását, vagy - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a szerződéstől elállhat."

Az Alkotmánybíróság 1991-ben kimondta (a 32/1991. AB határozatban): a rendszerváltás eléggé kivételes ok, hogy jogszabállyal módosítani lehessen hatályos szerződéseken. A határozat szerint a kivételesség akkor teljesül, ha "a szerződéskötést követően beállott körülmény folytán a szerződés valamelyik fél lényeges jogos érdekét sérti, a körülményváltozás nem volt ésszerűen előrelátható és túlmegy a normális változás kockázatán, továbbá a beavatkozás társadalmi méretű igényt elégít ki".

Mármost a "deviza-alapú hitelek" mind a 3 felsorolt tényállást teljes körűen kimeríti

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés