A bankok hallgatnak

2014. június 4. 8:46

Erdősi Csaba
MNO
Mi tartott ezen ennyi ideig? Mit csinált évekig a pénzügyi felügyelet? Miért kellett az ügynek még az Európai Unió Bíróságát is megjárnia?

A bank olyasmiért kért pénzt, amiért nem kérhetett volna, ezért ez az összeg visszajár. Törlesztőrészletről törlesztőrészletre át kell bogarászni az árfolyamkülönbségeket, aztán kitalálni, milyen módon számoljanak el a megkárosított ügyféllel. De mi tartott ezen ennyi ideig? Mit csinált évekig a pénzügyi felügyelet? Miért kellett az ügynek még az Európai Unió Bíróságát is megjárnia?

Káslerék cipőjében több százezer devizahiteles járhat. Számukra a mostani döntés automatikusan semmit sem jelent, de abban bízhatnak, hogy jogegységi határozatában – ez akár már június 16-án megszülethet – a Kúria a mostani ítélet szellemében határoz majd az árfolyamrés kérdésében. Ha így lesz, minden devizahiteles bizton számíthat rá, hogyha perre viszi a maga árfolyamréses szerződését, nyerni fog.

De több százezer ember mégsem mehet perre egyszerre, mert akkor biztosan megáll az élet az amúgy is túlterhelt bíróságokon. Az érintettek joggal várhatnák el, hogy a bankok, ha már egyszer olyasmiért kértek pénzt, amiért nem adtak cserébe semmit, elébe menjenek a folyamatoknak, és már most kijelentsék: amennyiben a Kúria úgy dönt, azonnal hozzálátnak a jogtalanul beszedett pénzek rendezéséhez – minden érintett ügyfelük esetében. Automatikusan, ahogy a pénzt is beszedték.

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 15 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

A végtörlesztésnél miért nem volt szükség EU állásfoglalásra? Az persze pikk-pakk ment. Azóta évek teltek el, megy az időhúzás.

Szerintem azt is meg kellene nézni, hogy a bank a havi törlesztőrészletet valóban átváltja-e devizára. Ugyanis erre hivatkozva alkalmazza a havi törlesztéskor az árfolyamot. Ha nem vesz érte devizát, akkor milyen jogon számolja át folyamatosan a törlesztőrészletet a napi árfolyammal, illetve milyen jogon számít fel átváltási kezelési költséget?
Ezt egyszerű leellenőrizni: meg kell nézni, hogy havonta mennyi törlesztőrészlet folyik be és ezért vesz-e devizát.

Könyörgöm!
Nem vagyok jogász, sem pénzügyi szakmám nincs. De.

"2001. évi LVIII. törvény: A forint jelenlegi középárfolyama 282,36 forint/euró,
amelytől a piaci árfolyam mindkét irányban
15 százalékkal térhet el,
vagyis az árfolyamsáv szélei a 324,71 forint/eurós
és a 240,01 forint/eurós árfolyamszinteknél vannak. "

Már írtam erről régebben, ugyanitt, de most
Még egyszer:
Ha a bank-hitelfelvevő szerződésében ez a kitétel nem szerepel, azzal a kiegészítéssel:
MENNYIT KELL FORINTBAN HAVONTA MEGFIZETNIE A FELVEVŐNEK
283, 284, 285, 286, 287... STB
...ÍGY TOVÁBB...
... EGÉSZEN A 320, 320, 322, 323, 324 FORINTOS ÁRFOLYAMIG,
ha nem szerepelnek ezek a sorok a szerződésekben,

A SZERZŐDÉS ÉRVÉNYTELEN, MERT ÉRTELMEZHETETLEN!

Nem értem, a jogászok miért nem látják ezt.
Nekem nincs tartozásom, nincs hitelem.
És akkor még mindig ott a következő kérdés:
Mi a helyzet 324-es árfolyamon felül?

elnagyoltan: azert mert a bank az nem a sraki Mancineni penzvalto, es nem egyenkent valtogat hanem nagytomegben (amire mar a sima penzvalto is adna kedvezmenyt), illetve swap-okkal.

Peldaul: kulfoldon bankkartyas vasarlaskor ezert tudnak kozeparfolyamon szamolni, pedig elvileg ott is devizavetel tortenik.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés