Vadüzenet – A Fehér Isten és az állatok lázadása

2014. július 11. 11:43

Békés Márton
Prizma
A kutyák a legjobb barátaink voltak, akiket elárultunk, és most mindenért megfizetnek – így lehetne összefoglalni Mundruczó Kornél filmjét, a Fehér Istent.

„A kutyák a legjobb barátaink voltak, akiket elárultunk, és most mindenért megfizetnek – így lehetne összefoglalni Mundruczó Kornél 2014. június közepén bemutatott, Cannes-ban Un Certain Regard kategóriában fődíjat nyert filmjét, a Fehér Istent.

Rögtön szögezzük le, most nem a film művészi elemzése a célunk, ugyanakkor nem tartjuk meglepőnek, hogy a formabontó alkotások között, zajos ünneplés közepette tüntették ki a magyar filmet; amely műfaját tekintve ötvözi a családi filmet, a drámát és a horrort, valamint – erre már sokan figyelmeztettek – szerkezetileg a közönség- és a szerzői filmet. A mozi ennek megfelelően csap át melodrámából illuzórikus karakterű soft ökohorrorba. Fordulat egyébként a rendező pályáján is érezhető, hiszen ezt megelőző, ötödik filmje (Szelíd teremtés – A Frankeinstein terv. 2010) után ezzel most új szakaszt látszik nyitni életművében; abban a tekintetben biztosan, hogy populárisabb kifejezésmódot használ. Hogy tehát a film többszörös műfaj-határátlépése nem bicsaklik-e meg – akár törvényszerűen – itt-ott, jogos kérdés ugyan, de ezt nem kívánjuk eldönteni. Érzésünk szerint a fontos most amúgy is az, hogy a film ötlete minőségileg milyen és működik-e. Erre a válaszunk az, hogy nagyon is, méghozzá zseniálisan

Az erények felsorolása közül feltétlenül ki kell emelni azt a filmtörténeti szempontból egyedülálló tényt, hogy 280 kutyával dolgoztak a film elkészítésekor, amelyekből néha egyszerre kétszáz is szerepelt egy-egy jelenetben. A Fehér Istenben nincs CGI, valós állati érzelmeket látunk. Az ebeket Teresa Miller kutyatréner (Cujo, Kutyám, Jerry Lee, Rex felügyelő) és Halász Árpád állatidomár (Gödöllői Kutyasport Központ) trenírozta. Éppen a hús-vér állatokkal forgatott jelenetek adják a film legerősebb képsorait, amelyek közé a fantasztikus nyitójelenet mellett (erről más összefüggésben később) a sintértelepről való megszökés, a sínek menti szaladás és a belvárosi randalírozás is tartozik. A másfél–kétszáz kutyával felvett nagyszabású jelenetek megtekintésekor érthető igazán, mire gondolt a rendező azzal, hogy főleg a színház inspirálta a mű készítése közben.

A film cselekménye két szálon fut, egyszerre mutatva be a két főszereplő, Hagen (a kutyát két arizonai shar pei–labrador keverék játssza) és Lili (Psotta Zsófia rendkívül hiteles alakítása) lázadásának kibontakozását és ellenőrzésük gyengülését Míg a kutya és gazdája egymással párhuzamosan mozognak, addig lázadásuknak és a felettük gyakorolt kontrollnak a foka egymáshoz fordítottan aránylik. A felnőtté válás némileg konvencionális meséje a kutyák felkelésének cseppet sem bevett történetével együtt bontakozik ki.”

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 9 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés