Ahogy (nem) tetszik

Otthagyja a Nemzetit Eperjes, mert nem ért egyet egyes darabokkal

2014. július 22. 13:38
Közös megegyezéssel távozik a Nemzeti Színház vezérigazgató-helyettesi posztjáról Eperjes Károly. A színész maga kérte felmetését, melyet a Magyar Teátrumnak azzal indokolt, hogy lelkiismeretileg nem ért egyet bizonyos produkciókkal, illetve számára nem mindig és nem mindig jól jelentek meg a színpadon azok az értékek, amelyeket a pályázatban megfogalmaztak.

Közös megegyezéssel távozik a Nemzeti Színház vezérigazgató-helyettesi pozíciójából Eperjes Károly augusztus 31-i hatállyal – közölte a teátrum kedden az MTI-vel. Eperjes egy éve volt a teátrum vezérigazgató-helyettese, a Nemzeti Színház vezetői tisztségét akkor átvevő Vidnyánszky Attila kérte fel a posztra.

A Nemzeti Színház köszönetet mond neki az elmúlt évadban végzett színészi munkájáért és sok sikert kíván a Kaposvári Egyetemen kezdődő osztályvezető tanári, a Veszprémi Petőfi Színház művészeti tanácsadói és minden más rendezői és előadóművészi tevékenységéhez” – olvasható a színház közleményében.

Eperjes Károly a Magyar Teátrum weboldalán olvasható nyilatkozatában így fogalmazott: „Az igazgató úrtól azt kértem, a jövő évadtól mentesen fel határozatlan idejű vezérigazgató-helyettesi munkakörömből, elmondtam neki az indokaimat. Lelkiismeretileg nem tudok egyet érteni bizonyos produkciókkal. Nem szeretnék visszakerülni a kórházba, erős gyógyszereket kellett szednem. A pályázatunkban leírt értékek számomra nem mindig és nem mindig jól jelentek meg  színházban. Ez nem összeveszés közöttünk, hiszen azon színészek közé tartozom, akik már beregszászi színházi korszakában is játszottunk nála, egyik legfontosabb produkciómnak, az Álszentek összeesküvésének is ő volt a rendezője.”

 

Összesen 26 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Ezt most elegánsan csinálják.
Így is kell.

1.Jó emberek és szakemberek között is lehetségesek ellentétek . Még a Szent Családban is volt vita / 12 éves Jézus és a szülei / .
2. Eperjes a szinházi szakma egyik "lelkiismerete" , viszont az is igaz , hogy a lelkiismeret is téved néha , s a legyőzhetetlenül téves lelkiismerettel is cselekedni kell .

1, Túl közismert-elismert Eperjes szinészi kvalitása és életműve ahhoz , a "ripacs" jelző ellen külön védeni kellene .
2. Eperjesben semmi "nagy kegyesség " nincs , egyszerűen az átlagoshoz képest jóval erősebben érzékelteti az emberlét transzcendens-szakrális hátterét . A Szinház nem véletlenül - ősi idők óta - "szentély".
3. A jó szinész tehát - Eperjes ilyen . mindig csak a kötelességét teljesíti , ha életünk prózai közegében felmutatja azt , amiért élni érdemes .

Válaszok:
gwrf | 2014. július 22. 17:40

1.Az előadást nem láttam , ezért nem ahhoz szólok hozzá .
2. Érdekes probléma , hogy milyen mértékben lehet eltérni a szerzői szándéktól , hogy ne a darab meghamisítása történjék .
3. Másrészről , ha ugyanazt játsza el a szinház , ami már eddig is volt , akkor minek az ÚJ bemutató ?

http://www.nemzetiszinhaz.hu/n..
A Nemzeti Magazin nyári számában olvasható az új évad műsor-terve.
Igen érdekesnek ígérkezik!

a jó színész Latinovits, Básti, Bessenyei - akik minden műfajban, számtalan különféle karaktert képesek eljátszani, hitelesen, tökéletesen.

Eperjes a zilált, a megháborodás szélén egyensúlyozó, idétlenül grimaszoló és szaggatottan beszélő karaktert hozza minden szerepében, legyen az Tutti vagy Széchenyi. Nincs különbség.

Válaszok:
péterx | 2014. július 22. 17:54

1. Ez észlelés és megítélés kérdése : magam emberileg és szinészként is tisztelem Eperjest , de az Ön leírásában - túlzásában is - találok igazságot .
2. Más kérdés , hogy szinte minden szinész egy kicsit maníros : egyszerűen végesek vagyunk . Még a legjobbak sem tudnak kibújni a bőrükből : Latinovits , Básti , Bessenyei szinész-óriások , de voltak nekik is tipikus , kissé - félve írom , mert nem akarok igazságtalan lenni velük szemben - sablonos , visszatérő hatáseszközeik . Az is igaz , hogy a legnagyobbaknál mindig volt/van egy olyan originalitás , ami áthatotta/áthatja az egész szerepformálásukat .

Válaszok:
gwrf | 2014. július 22. 18:10

lehet esetükben is nyugodtan manírról beszélni. Bizonyos mértékben természetes velejárója a színésznek. A mértéken van a hangsúly.

Amíg a manír, vagy "visszatérő hatáseszköz" csak a színész egyedi ismertetőjegye, addig nincs baj. Ha átveszi az uralmat a játéka felett, az már nem jó.
Eperjes nem sokarcú színész. Egy lelki alkatot hoz minden szerepében. Sajnos egyre többen ilyenek. És sajnos ha a mai felhozatalt nézem, akkor még én is a jobbak közé helyezem Eperjest. De nagy színésznek nem tartom.

1.Igaza van : minden "izmus" veszélyes , mert egyoldalú , mert hanyagolja az árnyalatokat .
2."A" humanizmus pedig ott is téved , hogy rengeteg emberi önértelmezés van : a szocialista humanizmustól az egzisztencialistán keresztül egészen a liberálisig .

Válaszok:
péterx | 2014. július 22. 19:50

Bocsánat : a címzett gandras .

Válaszok:
péterx | 2014. július 22. 19:51

Na három a magyar igazság : Ángyán a valódi címzett . Elnézést .

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés