Végrehajtás ítélet nélkül?

Újabb magyar devizahiteles ügyben tárgyal ősszel az Európai Bíróság

2014. augusztus 11. 9:20
A Erste-ügyben a felek abban állapodtak meg, hogy a bank közjegyzői okirat alapján, úgynevezett végrehajtási záradék kiállítása útján is kérhet végrehajtást, ha az adós nem fizet. Az adós azért perelt, mert szerinte a közjegyzőnek vizsgálnia kellett volna, hogy nem volt-e tisztességtelen a hitelszerződés.

Az Európai Bíróság ősszel tárgyalja az Erste-ügyet, amelyet egy magyar devizahiteles indított, amiért a közjegyző nem vizsgálta meg, hogy tisztességtelen-e a vele kötött hitelszerződés. Az adós 2007 végén vett fel svájcifrank-hitelt, és közjegyzői okiratban kötelezettségvállaló nyilatkozatot is tett. Mikor később az adós nem fizetett, ezen irat alapján később a közjegyzőtől kérte az úgynevezett végrehajtási záradék kiállítását, aminek a közjegyző eleget is tett. Az ilyen esetekben bírói ítélet nélkül, pusztán a közjegyzői okirat alapján megnyílik a végrehajtás lehetősége.

Az adós szerint viszont a közjegyzőnek uniós szabályok alapján már a kötelezettségvállaló nyilatkozat hitelesítésekor vizsgálnia kellett volna, hogy a szerződési feltételek nem tisztességtelenek-e.

Az ügyben a Fővárosi Törvényszék előtt folyik per, de a testület az Európai Bíróságtól kért előzetes döntéshozatalt. A luxembourgi bíróságnak arra a kérdésre kell választ adnia, hogy megfelel-e az uniós fogyasztóvédelmi szabályoknak a bírói ítélet nélküli, közjegyzői végrehajtás lehetősége. Ez azért érdekes kérdés, mert a bíróságoknak kötelező tájékoztatniuk a felet arról, ha tisztességtelen szerződési kikötést találnak a szerződésben, az viszont nem egyértelmű, hogy a közjegyzőket is terheli-e ez a kötelezettség.

Az ügyben ősszel tart tárgyalást az Európai Bíróság – mondta el a Magyar Nemzetnek Lehóczki Balázs, a luxembourgi bíróság sajtóosztályának munkatársa.

Összesen 3 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Nem létezett jelzálogra alapított devizaalapú hitelszerződés olyan,amely ne a közjegyzőnél fejeződött volna be.
Addig a bank és az ügyfél között létre sem jött a szerződés,amíg a közjegyzői okirat el nem készült.
Tegye fel a kezét,aki tud olyanról,aki arról mesélt,hogy a közjegyző megkérdezte volna tőle:
"Tudja,hogy mi ír alá ?"

Nagyon lényeges elem a közjegyzői felelősség vizsgálata.

Jól fogalmazol,milyen jól: "akarva-akaratlan", s vajon nem e körül forgolódik ez az egész tregédia?

Mert bezony hogy igazad van,s ne feledjük,a "kis" banki ügyintéző se jogász,a hitelt kérő se az,viszont a közjegyző nagyon is.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés