Nemzetközi Népismereti Filmszemlét tartanak a kalotaszegi Sztánán

2014. augusztus 27. 12:16
Először rendezik meg a Nemzetközi Népismereti Filmszemlét Erdélyben, a Szilágy megyei Sztánán. A pénteken kezdődő eseményen 18 film versenyez a díjakért.

Először rendezik meg a Nemzetközi Népismereti Filmszemlét Erdélyben, a Szilágy megyei Sztánán. A pénteken kezdődő eseményen 18 film versenyez a díjakért – tájékoztatta az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) Kultúráért Felelős Államtitkársága az MTI-t szerdán.

 
A Kós Károly (1883-1977) néprajzkutató szülőhelyén tartandó rendezvényt Cseri Miklós, az Emmi kultúráért felelős helyettes államtitkára nyitja meg.
 
A szemlére a budapesti székhelyű Kós Károly Néprajztudós Közhasznú Alapítvány a Nemzeti Együttműködési Alap támogatásával írt ki pályázatot négy kategóriában. Az alkotók a tárgyi néprajz, a szellemi néprajz, a néprajzosokat bemutató portré és az élő néprajz Kalotaszegen témakörében küldhették be alkotásaikat – olvasható az összegzésben.
 
A drkoskaroly.hu honlapon megtalálható információk szerint a tárgyi néprajz kategóriában olyan filmeket vártak, amelyek népi építkezésről, eszközökről, használati tárgyakról, mesterségekről készültek. A szellemi néprajz témakörében beküldhettek az alkotók filmtanulmányokat egy településről, valamint népszokásokat, hagyományokat feldolgozó műveket.
 
A portré kategóriában néprajztudománnyal foglalkozó személyiségeket bemutató filmekkel lehetett nevezni, míg az élő néprajz Kalotaszegen témakörben a kalotaszegi fiatalság által bármilyen eszközzel – telefonnal, fényképezőgéppel, videokamerával – rögzített képsorokat vártak ma is élő hagyományos eseményekről, megmaradt tárgyi emlékekről.
 
A pályázatra csaknem hatvan alkotás érkezett a környező országokból, ezek közül választotta ki a szakmai zsűri azt a 18 – kilenc román és kilenc magyar – filmet, amelyek részt vesznek a versenyben.
 
Kós Károly posztumusz Ybl Miklós-díjas építész, grafikus, író, könyvkiadó, politikus, Erdély politikai és művészeti életének jelentős alakja volt. Építészként a kalotaszegi és székely népi építészet felhasználásával sajátos stílust alakított ki, amely a szecesszióhoz kapcsolódott. Könyvet is írt Erdély népének építőművészete címmel. Tervezett templomokat, lakóházakat, restaurált középkori építményeket. Főbb épületei: Budapesten a Városmajor utcai iskola (Györgyi Dénessel), az óbudai református parókia (Zrumecky Dezsővel), a zebegényi templom (Jánszky Bélával), a sepsiszentgyörgyi Leánygimnázium és Székely Múzeum, valamint ő tervezte a kispesti Wekerle-telepet is.
 
Irodalmi műveinek tárgyát legtöbbször Erdély múltjából merítette. Számos értékes tanulmányt tett közzé a magyar művészetről: A lakóház művészete, A székely nép építészete, Falusi Építészet. 2013-ban Sztánán felavatták szobrát, amely Gergely Zoltán szobrászművész alkotása.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés