Rendőrfotózás pipa, de messze még a nyilvánosság diadala

2014. szeptember 25. 10:53

Bakó Bea
Mandiner
Örülünk, de bőven nem a rendőrök fotózása volt a legnagyobb probléma a sajtó és a sértett érzelmű közszereplők, rendőrök, kommentelők, satöbbi harcában.

 

Montázs: Index.hu.

Nagyon örülünk az Alkotmánybíróság döntésének, amely kiiktatott egy – a médiamunkások életét feleslegesen nehezítő – idióta szabályt a sok közül, amikor kimondta: szabad fotózni az intézkedő rendőröket, és nem szükséges a hozzájárulásuk a fotó közzétételéhez.

Viszont: bőven nem a rendőrök fotózásánál kezdődnek a bajok.

A fenti, Index által készített montázsból is látszik, hogy már épp kezdte volna kreatívan kezelni az online sajtó a rendőrök arcának kitakarására vonatkozó kötelezettséget, amikor az Alkotmánybíróság váratlanul észrevette, hogy mekkora marhaság ez. A fenti montázsért is beperelték egyébként az Indexet, mert egyes érzékeny rendőröknek az is baj, ha látszanak, meg az is, ha nem. Az első fokon meg is nyerte a pert a portál, mert olyan bírót fogtak ki, akinek épp volt humorérzéke.)

A taláros testület döntése szintén az Index alkotmányjogi panasza kapcsán született, de ez nem a trollfejű rendőrök ügye, hanem egy korábbi, tüntetésről szóló beszámoló, ahol a rendezvényt biztosító rendőrök felismerhetők voltak a portál által közzétett fotókon. Az érintett rendőrök persze annak rendje és módja szerint pereltek is kártérítésért. Ugyanis általános gyakorlat volt már évek óta, hogy a rendőr nem közszereplő, ezért csak engedéllyel lehet róla felismerhető fotót lehozni. Ezt a gyakorlatot ráadásul meg is erősítette a Kúria egy 2012-es jogegységi döntése, a személyiségi jogaikban sértve érzett rendőrök pedig nem restelltek pár százezres kártérítéseket leakasztani a képüket lehozó médiumokról.

Az Alkotmánybíróság keddi határozatával ennek most vége. Az indokolás szerint a rendőri intézkedésről készült tárgyilagos felvétel a képen szereplő rendőr előzetes hozzájárulása nélkül is nyilvánosságra hozható, ha ez közérdeklődésre számot tartó eseményről – adott esetben egy tüntetésről – készült, a nyilvánosság tájékoztatását szolgálja, és a képen látható személyt nem torzítja, az ő emberi méltóságát nem sérti. A rendőri bevetés akkor is ilyen eseménynek számít, ha a rendőrök csak biztosítják a rendezvényt, de nem aktív résztvevői a demonstrációnak, ezért a rendőrök a tüntetésekről készült csoportképeken minden további nélkül kitakarás nélkül megjelenhetnek. Arra felhívja a figyelmet az Alkotmánybíróság, hogy egy-egy emberről készült fotó esetén mérlegelni kell, hogy az mennyiben szolgálja az eseményről szóló tudósítást, vagyis egy rendőrt lefényképezni és így „kiemelni” a tömegből nem biztos, hogy lehet.

A testület leszögezi: az, hogy eddig a tüntetésekről készült felvételeken, fotókon a megjelenés előtt a rendőrök arcát retusálni kellett, a tájékoztatás alapos indok nélküli előzetes ellenőrzését jelentette. „A közérdeklődésre számot tartó eseményről a felvételek általában közterületen készülnek, rajtuk emberek sokasága látható, de nem mint egyedi személyek, hanem másokkal együtt, kiemelés (például teleobjektív használata) nélkül. A képek bizonyos fokú szabad felhasználása nélkül a modern tömegtájékoztatás nem létezhetne” – állapítja meg az Alkotmánybíróság. Úgy tűnik, az AB végre kezd tisztában lenni a modern tömegtájékoztatás egyes jelenségeivel − ha az összessel nem is, lásd például a szomorú kommentügyi ítéletet.

Viszont azt azért minden örömünkkel együtt is érdemes belátni, hogy bőven nem a rendőrök fotózása volt a legnagyobb probléma a sajtó és a sértett érzelmű közszereplők, rendőrök, kommentelők, satöbbi harcában.

Egyrészt a már emlegetett kommentes ítéletben az Alkotmánybíróság azt mondta ki, hogy akár volt szűrés, akár nem, a portál felel az oldalán megjelent és nem szerkesztett, jogsértő kommentekért. Hogy ez miért nem oké, arról részletesen írtunk korábban.

Aztán ott vannak a híresen érzékeny lelkű közszereplők, Papcsák, Lázár, és így tovább. Ugyan az Alkotmánybíróság a közszereplők kritizálásával kapcsolatban egy év eleji ítéletben kimondta, hogy méltányolható közérdek nélkül is lehet őket kritizálni, de továbbra is csak az emberi méltóságuk sérelme nélkül. Ez is fából vaskarika, hiszen bármilyen kritika sérti többé-kevésbé az emberi méltóságot, így tulajdonképpen bármilyen vélemény, kritika perelhető, aztán dönthet majd az igazságszolgáltatás.

Van azonban még egy idióta szabály a Ptk-ban, ami legalább annyira fontos, mint a rendőrök arca, a kommentelők ügye, vagy a politikusok érzékeny lelke: mégpedig a „közösségek méltóságának megsértése”, ami miatt elvileg kollektíve perelhetnek a kisebbségek, pontosabban a nagyon ráérő jogvédők. Az ugyanis tényleg nonszensz, hogy valaki, aki bármilyen etnikai identitásában vagy vallásában közösségileg sértve érzi magát, akkor az egész közösséget (és nem őt konkrétan) szerinte sértő sajtóközlés miatt pert indíthat. Egy ilyen szabályt egyébként már elkaszált az Alkotmánybíróság, ennek ellenére a jogalkotó teljes nyugalommal beleírta az új Ptk-ba.

Összefoglalva tehát, a problémák:

– rendőrök fotózása: pipa;

– közszereplők kritizálása: rossz a törvény, de szerencsére a joggyakorlat viszonylag lazán értelmezi;

– kommentek: teljes nonszensz, hogy minden esetben a portál felel értük;

– „közösségek méltóságának megsértése”: a negyedik alaptörvénymódosítással ügyesen beleírták az alkotmányba, nehogy alkotmányellenes lehessen.

És ez még csak a Ptk. Az állam ugyanis ezen kívül még a büntetőjoggal üldözi a rágalmazáson és a becsületsértésen kívül a különböző önkényuralmi rendszerek bűneinek tagadását, meg a becsületcsorbító felvételek készítését is. Akárhogy is nézzük, lenne még hova fejlődni a nyilvánosságbarát jogi környezet felé.

 

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 15 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Csak óvatosan a nyilvánosság emlegetésével. Sok minden lehet nyilvános.

Válaszok:
Berecskereki | 2014. szeptember 25. 12:46

Messze még a médiahitelesség diadala

Miközben BB okfejtését olvastam az jutott eszembe; A magyar média a zárdaszüzek egyesülete, melyben Gavra a zárdafőnök.

Ugye nem arra gondolsz, hogy a magyar média egy nyilvánosház?

Válaszok:
Senye Péter | 2014. szeptember 25. 15:13

Rendőrt fotózni szabad, de bűnözőt fotózni nem!

Az már a bűnözői emberi jogok durva megsértésének számítana!

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés