Devizásmentés

Nem alkotmányellenes a devizás törvény

2014. november 11. 13:59
Elutasította az Alkotmánybíróság azokat a bírói indítványokat, amelyek a devizahiteles törvény alkotmányellenességének megállapítására irányultak. A törvény visszamenőleg tisztességtelennek vélelmezi az egyoldalú szerződésmódosítást, és ennek ellenkezőjét a bankoknak kellett bizonyítani. Az AB szerint ez nem sérti sem a visszaható jogalkotás tilalmát, sem a tisztességes eljárás követelményét.

A parlament által a nyáron elfogadott devizahiteles törvény vélelmezte, hogy az egyoldalú szerződésmódosítások tisztességtelenek voltak. A bankoknak az államot kellett beperelniük, hogy ennek az ellenkezőjét bizonyítsák: eddig ez a perek legnagyobb részében nem sikerült nekik. Ezen perek során több bíró is felfüggesztette az eljárást és az Alkotmánybírósághoz fordult, mivel álláspontjuk szerint a törvény a visszaható hatályú jogalkotás tilalmába ütközik és a tisztességes eljárás követelményét is sérti.

Az Alkotmánybíróság keddi döntése az elsőfokú eljárásban a Fővárosi Törvényszék által kezdeményezett ügyekre vonatkozik. Eszerint a törvény támadott rendelkezései nem alkotmányellenesek. Az Alkotmánybíróság a visszaható hatályú jogalkotás tilalmával összefüggésben azt állapította meg, hogy az egyoldalú szerződésmódosításoknak a kezdetektől fogva mindvégig korlátját képezte a jóhiszeműség és tisztesség általános törvényi követelménye. A hitelpiaci törvény speciális felhatalmazó rendelkezése nem helyezte hatályon kívül és nem is függesztette fel a tisztesség követelményét.

Az egyoldalú szerződésmódosítások tisztességességének a konkrét feltételeivel kapcsolatos jogértelmezést ugyan utólag foglalták polgári kollégiumi véleménybe, kúriai jogegységi határozatba, majd végül törvénybe, de ezek a követelmények kezdettől fogva levezethetők voltak az általános háttér-jogszabályi rendelkezésekből. A tisztességesség mércéje nem változott, pusztán a vizsgált törvényben rögzítésre került az, ami korábban is eleve követelmény volt.

A tisztességes eljáráshoz való joggal összefüggésben az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a deviza- és forinthitelezésből eredő vitás kérdések nem csupán az érintett adósok problémái, hanem azok nemzetgazdasági és így össztársadalmi jelentőségűek. Ebből kifolyólag nem oldhatók meg hatékonyan kizárólag a hagyományos, kétpólusú polgári perekben. A pénzügyi intézmények számára a keresetindításra adott 30 napos határidő nem tekinthető sem szükségtelen, sem aránytalan alapjog-korlátozásnak. Ez az idő elegendő volt arra, hogy a pénzügyi intézmények reálisan mérlegelhessék és elhatározhassák, hogy meg kívánják-e dönteni a tisztességtelenség törvényi vélelmét.

A határozathoz Juhász Imre, Salamon László és Sulyok Tamás alkotmánybírók párhuzamos indoklást, Kiss László, Lévay Miklós, Paczolay Péter és Pokol Béla alkotmánybírók pedig különvéleményt csatoltak.

A jelen ügyben lefolytatott alkotmánybírósági vizsgálatnak nem volt tárgya a deviza alapú hitelszerződéseket illetően sem az árfolyamkockázat, sem pedig az árfolyamrés alkotmányossága. Ugyancsak nem volt tárgya a most meghozott határozatnak a Fővárosi Ítélőtábla által a másodfokú perek során benyújtott bírói kezdeményezések, valamint az érintettek által benyújtott alkotmányjogi panaszok elbírálása. Ezekben a még folyamatban lévő ügyekben az Alkotmánybíróság folytatja a vizsgálatot, és hamarosan döntést fog hozni – olvasható az Alkotmánybíróság közleményében.

Összesen 12 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Vagy mas ingatlanat hasznalod es ezert fizetsz(lakbert) vagy mas penzet es ezert fizetsz (kamatot). Lehet hogy ujat mondok vele, de az utobbi nem mindig kevesebb mint az elobbi, szoval ha egyik modon nem megy, akkor a masik modon se nagyon fog...

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés