Nem tetszik a törököknek, hogy Ferenc pápa elítélte az örmény népirtást

2015. április 13. 14:03
Rágalmazásnak nevezte Ferenc pápának az örmény népirtásról mondott szavait a Törökország római szentszéki nagykövetsége által hétfőn kiadott közlemény. A törököknek annyira nem tetszett, hogy a pápa felemelte a szavát az ügyben, hogy vissza is hívták a vatikáni nagykövetet. A Szentszék államtitkárságán nem okozott meglepetést a török reakció.

Rágalmazásnak nevezte Ferenc pápának az örmény népirtásról mondott szavait a Törökország római szentszéki nagykövetsége által hétfőn kiadott közlemény. Az olasz sajtó szerint Ferenc pápa nem Törökország ellen beszélt.

 
A Vatikánnál akkreditált török nagykövetség közleménye szerint Ferenc pápának a Szent Péter-bazilikában vasárnap bemutatott örmény misén elhangzott szavai elfogadhatatlanok; népirtásról beszélni rágalom, a misén mondott kijelentések „politikai céllal meghamisítják a történelmet”.
 
Miután Ferenc pápa a XX. század első népirtásának nevezte az örmények 1915-ben kezdődött mészárlását, Törökország visszahívta szentszéki nagykövetét. Mevlüt Çavuşoğlu török külügyminiszter bejelentése szerint Ankara további lépéseket mérlegel a Vatikánnal szemben. 
 
Ferenc pápa hétfőn reggel a vatikáni Szent Anna-házban bemutatott szentmise homíliájában az evangelizációról beszélve úgy fogalmazott: az egyháznak bátran és világosan kell beszélnie. „Nem hallgathatjuk el, amit láttunk és amit tudunk” – mondta Ferenc pápa, aki semmilyen utalást nem tett a Törökországgal kialakult diplomáciai feszültségre.
 
Vatikáni források szerint a szentszéki államtitkárságon nem okozott meglepetést Törökország reakciója. A Vatikánban ugyanakkor hangsúlyozták, hogy Ferenc pápa óvatos volt, és szó szerint annak a nyilatkozatnak a szövegét idézte, amelyet még II. János Pál és II. Karekin örmény katholikosz írt alá 2001-ben.
 
A Corriere della Sera című olasz napilap elemzése szerint Ferenc pápa az örmény népirtásról mondott szavaival a keresztényeknek a világ más országaiban jelenleg zajló üldözésére és legyilkolására akarta felhívni a figyelmet. A pápa fel akarta rázni közönyéből a nemzetközi közösséget – írta a Corriere.
 
Az újságban Andrea Riccardi történész, a Szent Egyed közösség vezetője hangsúlyozta, hogy Ferenc pápa nem Törökországgal szemben foglalt állást. Ellenkezőleg a pápa arra akart emlékeztetni, hogy eljött a törökök és örmények közötti közeledés ideje, hiszen a két nép ma nem ugyanaz, amilyen 100 évvel ezelőtt volt.
 
Az Il Messaggero című római napilap úgy látja, hogy a Vatikánnal hadba szálló Törökország befagyasztotta az Európai Unióba való belépését. 
 
A VaticanInsider című hírportál arra emlékeztetett, hogy Jorge Mario Bergoglio még Buenos Aires érsekeként emléktáblát helyeztetett el az örmény áldozatok emlékére, és már pápává választása után, 2013 júniusában népirtásnak nevezte az örmények lemészárlását. Ferenc pápa, amikor tavaly november végén törökországi látogatásáról a Vatikánba tért vissza, a repülőúton a két nép közeledésének reményéről beszélt az újságíróknak. 
 
A huffingtonpost.it internetes hírportál kommentárja szerint Ferenc pápa kimondta azt, amihez Olaszországnak nem volt bátorsága, hiszen az olasz kormány eddig nem ismerte el a népirtást, erről egyedül az olasz képviselőház hozott egy határozatot 2001-ben. Az örmények legyilkolásának 100. évfordulójára emlékezve Rómában – az olasz kormány védnökségével – most látható kiállításon sem szerepel a népirtás szó.
 
Sandro Gozi EU-ügyi olasz államtitkár úgy fogalmazott, hogy a Vatikánban „személyes vélemény” hangzott el. Matteo Salvini, a szélsőséges Északi Liga párt főtitkára kijelentette: Törökország nem méltó arra, hogy az EU tagja legyen.
 
Rocco Buttiglione filozófus, olasz kereszténydemokrata politikus szerint Ferenc pápa erkölcsi, nem történelmi véleményt mondott. A török kormány jól gondolja meg, miként reagál: ennek a helyzetnek a kezelése mutatja meg, hogy Ankara közeledik vagy távolodik-e az európai kultúrától –  mondta Buttiglione.

Összesen 47 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

És ez a Törökország a példakép??
No komment...

Lehet, hogy az eredeti elképzelés, az ellenséggel szimpatizáló örmény lakosság elkülönítése a háborús körülményekre való tekintettel, logikus volt, azonban a gyakorlati megvalósítás során bekövetkezett brutalitás és mészárlások kimerítik a népirtás fogalmát, akár tetszik a török vezetőknek, akár nem.

duzur! :) Nem volt ott alma! :)

Igen. Raj Tamás főrabbi is erre tippelt. De nincs megnevezve a gyümölcs erre céloztam.
Valamint, ha csak a történetet nézzük konkrétan, narancsligetbe nem ültetnek fügefát.
Narancsliget, fügeliget, olajfaliget, ez van ma is. Van persze almafa, akkor is volt.

Milyen csoki teremjen rajta?

Kiirtják, aki népirtásról beszél - ez bizony beismerő vallomás

Kínálta bizony, mert a gyűjtögetés, gyümölcsszedés női reszort volt, de, hogy ezért a világ Ura, Teremtője dühbe jött volna,ez a zsidók elképzelése.A legutóbbi időkig, egyes népeknél az emberhús még mindég szerepel az étlapon, és azÚr még nem avatkozott be - ezen a keresztényeknek el kéne gondolkozni.

Válaszok:
Sulammit | 2015. április 27. 19:44

Nem a zsidók elképzelése. Ők is tudják, hogy mi volt a probléma. Az ember Isten akart lenni. "Olyanok lesztek, mint Isten." Mondta a kígyó.

Válaszok:
magnamater | 2015. április 29. 15:55

Mondta a kígyó. Kár, hogy az utódok csak sziszegni tudnak,
Egy ilyen törekvésen az Úr csak röhögne.

Válaszok:
Csomorkany | 2015. április 29. 16:13
Sulammit | 2015. április 29. 20:53

A döntő az, hogy miért akar az ember olyan lenni, mint az Isten.

Mi a kelgyó érvelése a Bibliában?

Az, hogy az Isten nem megbízható. Valamit el akar titkolni! Halállal fenyeget, holott nem haltok meg, ha esztek a gyümölcsből. Vegyétek saját kezetekbe a sorsotokat, mert Istenben nem bízhattok!

Ez a kísértés lényege.

Válaszok:
magnamater | 2015. május 5. 22:37

A hit az mindig a "már" és a "még nem" feszültségében áll. "Már" megtapasztaltunk valamit, és még várunk egy beteljesülést.

Pl. a kereszténység már bekövetkezett tapasztalatként állítja Jézus Föltámadását, és még várja a személyes üdvösség beteljesülését.

Az ősbűn erre a feszültségre nemet mondani. Ádám és Éva a paradicsomban már megtapasztalta, hogy kaptak Istentől egy kulcsrakész világot, és nem fogadták el ezt, mint biztosítékot arra, hogy amit "még nem" kaptak meg - a gyümölcs megevésének a jogát - azt Isten valamiképpen a javukra fogalmazta meg.

Ahogy kordart már pontosan tudja, a mai katolikus egyház ezt természetesen nem történelemnek tekintem, hanem a valós történések jelképes modelljének, lényegében tanmesének. De akként változatlanul fontosnak és érvényesnek.

A kígyó témát, vagyis amikor azon vitatkoztunk kordalttal, hogy nincs beszélő kígyó, tényleg nincs. Gondoltam, hogy "megtetszik" neked ez a mondatom.
Ezen tényleg "csak" - nem a röhögés szót írom, mert ez tiszteletlenség, veled szemben is az lenne, ha rád, neked mondanám, pláne Istenre, hogy így írod.
A lényegben amit írtál természetesen igazad van. De "dühbe" sem jön az Isten, ez ugyanolyan, mint a röhögne, vagy beszélő kígyó.

Válaszok:
magnamater | 2015. május 6. 15:56

Te nem hiszel ezekben a dolgokban? Személyekben?
Vagyis nincs semmi hited?
Nem kell válaszolnod, ha nem akarsz!
Csak úgy eszembe jutott. Emlékszel azt sem tudtam, bár te feltételezted, hogy igen, de nem tudtam, hogy nem olvasod a Bibliát.

Csak akkor, ha a Teremtés Isteni csoda-jellegét nem ismered el. Az az Isten, aki meg tudta teremteni ezt a világot, miért ne tudna vízen járni?

Ettől függetlenül nem "miért ne?"-alapon hiszem el, hanem azért, mert kortárs beszámolók vannak róla.

A beszélő kígyóról meg nem kortárs beszámoló maradt fönn.

A keresztény élet egy kalandos élet. Ugorjál! Vesd bele magad! :)

Többféle gubanc is van itt
Isa,ki nopun emdül az gyimelcsbűl
, halálnek haláláol holsz
De nem haltak meg aznap, se másnap, csak nagyon sokára, mire megöregedtek.
Illett volna Istenhez, hogy becsapja őket? Ám a hordavezérhez, aki tabuval védte kedvelt gyümölcsfáját,nagyon is illett. És az ősök el se csodálkoztak, jé, nem haltunk meg..
Olyanok akartak lenni.A gyerek a szülőre akar hasonlítani - mi baj van ezzel?
Egyébként hasonlítanak is, hiszen saját képére teremtette őket.
Egyébként Isten csakugyan sok
mindent eltitkol előlünk, de a Tízparancsolatban nincs olyan tilalom, Isten titkait tilos kutatni .-És a tudás fája.Ha már értelmet adott,mért tiltotta volna, hogy használjuk azt?
srb...

Válaszok:
Csomorkany | 2015. május 6. 16:33
Sulammit | 2015. május 7. 11:36

Kedves Sulammit,nem olvastam Kordaltal való vitádat,de a Genezist már diák koromban alaposan kielemeztem.Nem gondolom, hogy a Jóisten megsértődne rám,ha azokra se haragudott meg, akik feltételezték,hogy egy gyümölcs /vagy bármi más/miatt bosszút állt az ősszülőkön és az emberiségen, és csak akkor bocsátott meg, mikor Fiát kegyetlenül megölték.
Nagyon ráfeledkeztél ígéretedre, kíváncsian várom, mi van a 42. és 50. oldalon.

Válaszok:
Sulammit | 2015. május 6. 16:27
Sulammit | 2015. május 6. 16:28
Sulammit | 2015. május 6. 16:33
Sulammit | 2015. május 6. 16:34
Sulammit | 2015. május 6. 16:56
Sulammit | 2015. május 7. 11:10
Sulammit | 2015. május 12. 18:33

Nem feledkeztem el! DE! Ó tényleg elfeledkeztem!
A manóba! Az a helyzet, hogy más könyvéből tudok csak idézni, mert egyszerűen nem találom, az Agyagtáblák ... c. könyvemet.

Isten nem bosszúálló. Ha így lenne, elég lenne neki egy pöccintés, vagy ilyesmi és már repülnénk is a semmibe, vagy valamibe. Ugye?
A gyümölcs egy szemléletes példa, a lényeget sajnos eltakarja. "Ha esztek belőle, olyanok lesztek, mint Isten!" Remélem, hogy jól idéztem. Bábel tornya is ezt jelképezi. Építsünk olyan magasat, hogy ...

Képzeld, pont tegnap beszéltünk rólad! :)
Az illetőnek panaszkodtál egyszer, hogy olyan rosszak a lábaid, nem bírnád a gyaloglást, pedig úgy szeretnél sétálni a Várban. Akart küldeni neked egy képet, hogy akkor mivel menj, de, nem merte, nehogy még jobban fájjon a szíved. Mondtam, hogy pedig biztos örültél volna neki. Megpróbálom átküldeni neked, mert nekem elküldte. Nagyon szép kép. Amennyiben nem sikerül, akkor, majd este, amikor hazajön elküldi neked. Jó lesz?

http://www.hegyhathodasz.hu/vi..

Úgy tűnik, hogy az embernek Isten teremtő szándéka szerint legföljebb annyira kellett volna megízlelnie a halált, amennyire a katolikus dogmatika szerint Mária "elszenderült" és testestül-lelkestül fölvétetett a mennybe.

De ehhez a fajta "elszenderülés"-hez egy olyan eredendő bizalom kellett volna Isten iránt, amit a kezdet kezdetétől megtagadtunk tőle, és ez a bizalmatlanság ma már emberségünk része.

Az első emberpár története ezt meséli el a szimbólumok nyelvén.

Megpróbálom megint. Ha nem sikerül, akkor este nyisd ki. Majd meglátod, hogy ki küldi.





http://www.hegyhathodasz.hu/vi..

Sikerült! Nyisd ki! Potyka küldi neked. :)

"A halál egyetemessége természetes síkon következik emberi mivoltunkból. Minden élő test előbb-utobb felbomlik.
A halál egyetemessége teológiailag is magától értetődő igazság"

"A hagyomány szerint Szűz Máriával kapcsolatban is ismeri a vitát, hogy menybevitele a halál közbejöttével történt-e, vagy azt megkerülve.
A Munificentissimus Deus dektrétum, amellyel XII. Pius a dogmát kihirdette, csak annyit mond, hogy "földi életének befejezése után, testi-lelki valóságban felvételt nyert a menybe." A halál kérdését, tehát nem akarta eldönteni. Itt lehetne arra gondolni, hogy az áteredő bűntől való mentesség következtében elkerülte a halált. De a halált tekinthetjük úgy is, mint Krisztus sorsában és áldozatában való részesedést. Krisztus maga a "bűn testében" jött el és át akart menni a halálon, s az nála érdemszerző tett volt. Ezért nem valószínű, hogy a Krisztushoz való hasonlóság törvénye alól, bárki is kivétel lenne."

Dr. Gál Ferenc Dogmatika 2. 237. oldal. A halál egyetemessége

Válaszok:
Csomorkany | 2015. május 6. 18:57

Olvastam, de eléggé gnosztikusnak találtam egy olyan exegézist, hogy az Ádám-Éva történetben az amúgy tényleg fura "bőrruhába öltöztette őket"-kitétel arra vonatkozna, hogy addig valamiféle angyali testben éltek.

Ami számomra nyilvánvaló, az az, hogy az Isten teremtő szándéka szerinti édeni állapot abban biztosan különbözik az örök üdvösségtől, hogy az édeni állapotot el lehetett veszíteni, hiszen elveszítettük, az örök üdvösség viszont tényleg örökkévaló.

A különbség magyarázata a Hitvallásunk azon ágazata, hogy "[Jézus Krisztus] országának nem lesz vége."

Az örök üdvösség örök kapcsolat Jézus Krisztussal, akinek keresztje mindörökké megmutatja nekünk Isten legvégső titkát.

Az édeni állapotban viszont Krisztus keresztje még nem volt látható, ezért Isten mindig gyanúsítható volt azzal, hogy valamit eltitkol előlünk.

Válaszok:
Sulammit | 2015. május 6. 19:15

Igazi testük volt és nem szűzi, vagy angyali életet éltek. Hanem, mint férj és feleség.

Válaszok:
Csomorkany | 2015. május 7. 13:16

Egy kicsit az Édenről. Hosszú lett, de nem baj ugye?
Isten az embert az Éden kertjébe helyezte, hogy művelje és őrizze. Vagyis már akkor is dolgozott az ember. Éden kertje egy zárt, védett terület, Isten védelme alatt álló, a nyugalom, a szépség, gyönyörűség az asszony teremtése után, pedig a GYÖNYÖRÉ is. A szó héber jelentése, GYÖNYÖRT is jelent és olyan idilli, mint az Énekek énekében (4,12-15, 6,2-3) ahol a vőlegény Sulammitot hasonlítja egy gyümölcsöző, életteli zárt kerthez. (15)
Az embernek ezt a szép kertet, művelnie és őriznie kell, vagyis gondozni és vigyázni rá. Igaz, hogy ajándékba kapta, de mindennek abszolút és szuverén Ura, azét Isten maradt. "Őrizze" (2,15) összhangban van Káin Istennek adott válaszával, "talán őrzője vagyok testvéremnek?" (4,9) Nem másvalakitől kell őriznie, még egyedül van az ember, hanem felelősséget kell érte vállalnia, amint az Káin válaszából kitűnik. Vigyáznia, óvnia kell, akár önmagától is. (3,11; 4,8) "Ez azonban - mint Szent Ágoston megjegyezte, - nem fáradságos munkát jelent, hanem az emberi tevékenység jótékony és örömteljes kifejezését."

Mindennek kiinduló pontja az Éden kertje, az élet kertje volt. Harmónia boldogság, öröm, Istennel, egymással, önmagunkkal, a nekik és értük teremtett világgal. A kertben a bűn következtében,megjelent a halál, bekövetkezett a kiűzetés, ami távolság Istentől távolság mindentől, ami ezt a békét szimbolizálta.
Az ember Isten képmása, s mint ilyen személyes, szellemi mivoltának következtében szabad akarattal rendelkezik. Ez egy kétélű fegyver, mert szembe is fordulhat Istennel. Az emberi élet drámája ez a kettősség, mert magába hordozza az örök üdvösség, de a kárhozat lehetőségét is.
Bepillantást kaptunk Isten elgondolt és teremtett világába, amit az ember Isten elleni lázadásával elveszített, de mindig megmaradt a vágya, hogy egyszer oda visszatérjen.
Ezt a bőség, boldogság utáni vágyat és Isten válaszát a próféták jövendölései jól érzékeltetik, ezért a kert ESZKATOLÓGIKUS értelmezést kapott.
"Azt mondják, majd: Ez az elpusztult föld, olyan lesz, majd, mint az Éden kertje." (Ez 36,35) Ezeket nem idézem. Ha érdekel kikeresed.
(Jer 31,12), ((Iz 51,3), (Jel 2,7b)

"A Biblia azt tanítja, hogy Isten maga nyújt a megpróbáltatás keménységéhez mért belső megerősítést és lelki támaszt, segítséget, hogy aki benne bízik, a szenvedését olyan lelki fejlődőssé alakíthassa, amely sokkal mélyebb és tartósabb örömöt ad, mint amit ebben az átmeneti időszakban nélkülöz"
Giovanni Martinetti SJ A mai hit észérvei 68.

"Teremtsünk embert, képmásunkra, magunkhoz hasonlóvá"
(1,26-28)
A teremtés rendjének csúcspontja,az EMBER, nem a férfi a teremtés koronája, ahogy ezt szeretik büszkén hangoztatni, hanem maga az ember. Isten neki érte teremtett mindent.
"Teremtsünk - alkossunk embert, aki a mi képmásunk, aki hozzánk hasonló, magunkhoz hasonlóvá"
(celem lóhém) ami az ember világban betöltött szerepére vonatkozik, nem az Istennel való egyenlőséget jelenti NEM KÜLSŐ HASONLÓSÁGOT! Mert nem az ember, hanem istenképiségéből fakad és ezt a bűnbeesés után sem vesztette el. "Teremtsünk embert, készítsünk embert" (náásze adam) "Alkossunk készítsünk" - Kihez szól Isten? - "pluralis deliberativus"-ról van szó. "Ők uralkodjanak"itt a (rode) szó szerepelennek jelentése, GONDOSKODVA URALKODNI. Felelősséggel, de azt is jelenti, hogy nem istenítem, nem veszem körül kultikus tisztelettel, mint azt látták, tapasztalták a babiloni fogságban, - de már jóval előbb is - Izrael fiai. A Teremtéstörténet, megfosztja az egész természetet szakrális isteni jellegétől.
"Isten megteremtette őt" itt a (bárá), teremteni szót találjuk, mert Isten az egyetlen, aki a semmiből valamit (jés méájin) képes létrehozni.

Ez válasz az Isten apa a Szentlélek anya filozofálgatásodra is.

Aki a "bőrruhát" gnosztikusan értelmezi, az nyilván az "oldalborda"-műtétet érti szimbolikusan, és ehhez képest az "egy testté lesznek" szimbolikus értelmezése már nem is akkora kanyar :-)

De igazad lehet abban, hogy ez egy eléggé erőltetett szövegmagyarázat :-)

Ami számomra nehézség, az az a dogma, hogy Ádám és Éva Isten eredeti teremtő szándéka szerint halhatatlanok voltak. Ez csakis Szűz Mária elszenderülésének az analógiájával értelmezhető számomra, vagyis, hogy az édeni állapotból Isten eredeti szándéka szerint félelem- és fájdalommentes átmenet várt volna rájuk (illetve tényleges eleinkre) abba az örök dicsőségbe, amit már soha nem lehet elveszíteni.

De amit elveszítettek, az nem az üdvözültekre váró örök dicsőség, hanem annak valamiféle előszobája, amit jobb hijján "édeni állapot"-nak nevezhetünk, és a Biblia képeivel közelíthetünk meg.

Válaszok:
Sulammit | 2015. május 7. 13:24

"ehhez képest az "egy testté lesznek" szimbolikus értelmezése már nem is akkora kanyar :-"

Ezt nem értem.
Miért szimbolikus? Nem egyek vagytok a feleségeddel.
Eggyé váltok a szeretkezés alatt is. Nem "csak" a házasságkötés szavainál. Van olyan mondás is, hogy "Úgy szeretlek, majd megeszlek" És ez így is van.

A többit, majd később.

Válaszok:
Csomorkany | 2015. május 7. 14:22

Nem vettél észre egy "ha valaki... akkor..." szerkezetet a kommentemben.

Ha valaki szerint Ádám és Éva a "bőrruha" fölvételekor öltöztek testbe,

akkor szükségképpen nem szexuális aktusnak, hanem valami szimbolikus izének értendő számára az "egy testté lettek".

Miután én nem vagyok "valaki", tehát nem osztom ezt a szövegmagyarázatot, nem is kívánom különösebben védeni :-) Csak megemlítettem, mint érdekességet.

Válaszok:
Sulammit | 2015. május 7. 16:43

Igen, nem vettem észre.

Nem találtad az Agyagtáblák meséi c. könyvedet és most én sem az enyémet.
Amiből idézek az a 1974-es kiadás.
Arról írtam neked, hogy Isten az emberre bízta a földet, kertet annak művelését. Az ókori mítoszokkal szemben, amikor az istenek azért teremtették az embert, hogy az szolgáljon nekik.
Akkor írtad, hogy "dicsérik Mardukot és Istár pokolra szállását" és, hogy mi közöd van neked ezekhez.
Mert nálad ezeken az oldalakon ilyen verseket találtál. Erre írtam, hogy majd kiírom neked, hogy én miről beszéltem. Akkor írom a verseket.

"(Kingut)megkötözve vitték Éa elé,
büntetésből fölvágták ereit, véréből gyúrták az embert.
Istenek szolgálatát bízva erre - elbocsátották az embereket.
Ekként, embert teremtvén, az isteneket Éa megmenté.
Ember tiszte és kötelessége az ember szolgálata."
42. old.

"Uzumában ég s föld határán megöljük a két Lagma-istent.
vérüket a földre folyatjuk s ebből az istenvér- sarából formáljuk az ember testét.
Az istenek szolgálatára népesítse be az ember a földet."
50. old.

Ez olyan hosszú vers, hogy nem írom végig. Ebből meg tudod találni te is.

Ha adósod vagyok még valamilyen ígéretben szóljál, jó?

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés