Neofolk

The Moon and the Nightspirit: Számunkra a zene egy spirituális út

2015. május 12. 16:07
Középkori, pogány népzenei és komolyzenei hatásokból építkező, többek között Hamvas Béla és Weöres Sándor által inspirált zenét alkot a The Moon and The Nightspirit. A neofolk zenét játszó magyar együttes tagjai a zenélést egy spirituális útnak látják; s tavaly már ötödik lemezüket adták ki. Tavaly leszerződtek egy rangos német kiadóhoz is, legtöbb koncertjüket pedig jelenleg külföldön adják. A zenekar két alaptagját, Tóth Ágnest és Szabó Mihályt kérdeztük a The Moon and the Nightspirit eddigi pályájáról.

2014 második felében jött ki az ötödik albumotok Holdrejtek címmel. Mik voltak a célkitűzések előtte, hogyan igyekeztetek változtatni a korábbiakhoz képest, ha igyekeztetek? Ebben a fajta neofolk zenében mintha nagyobb veszélye lenne annak, hogy az ember beragad egy adott hangzásvilágba, önismétlővé válik.

Mihály: A Holdrejtek az előző albumunk egyenes folytatása. Néhány szám már a Mohalepte írása alatt elkezdett formát ölteni. Bár a Holdrejtek valamivel sötétebb tónusú és letisztultabb, mint elődei, nem történt hatalmas váltás a zenét illetően. Igazság szerint egyfajta összegzése ez a korábbi munkáinknak. 

Ágnes: Az önismétlés veszélye természetesen fennáll ebben a műfajban is, ugyanúgy, mint ahogy minden más stílus esetében. Próbálunk ez ellen tenni, és folyamatosan újabb és újabb elemekkel gazdagítjuk a már meglévő zenei világunkat. A Holdrejtek esetében például sokkal erősebb a komolyzenei hatás, mint eddig bármikor. 

Volt valamilyen kiadói elvárás? Tavaly leszerződtetek az underground legjavát (Arcturus, Alcest, Tenhi stb.) kiadó német Prophecy Productions-höz. Beleszóltak bármiként is a munkátokba?

Mihály: Nagyon nagy megtiszteltetés számunkra, hogy egy ilyen neves kiadóval sikerült tető alá hozni egy szerződést. Abszolút szabad kezet kaptunk és semmiféle nyomást nem gyakoroltak ránk. A Prophecy alapkoncepciója a művészi szabadság fenntartása és ehhez maximálisan tartják is magukat. Mindvégig mellettünk álltak és minden támogatást megkaptunk, hogy megvalósíthassuk elképzeléseinket.

Általában a művészi nyomás sem volt nagyobb rajtatok? Hiszen ez által egy szélesebb közönséghez is juthatott el a zenétek, többeknek kellett megfelelni.

Ágnes: Az igazság az, hogy a zene írásakor az elsődleges szempont az, hogy az általunk elképzelt hangulat és koncepció megvalósuljon. Természetesen fontos az is, hogy tetsszen az embereknek, de az írási folyamat alatt nem befolyásolnak elvárások. 


Hogyan látjátok a Moon and the Nightspirit fejlődését a kezdetektől: miben lett más a zene, a munkafolyamat, milyen érésen mentetek keresztül?

Ágnes: A kezdetek óta folyamatos fejlődésen megy át a zene, ahogy mi magunk is. Mostanra úgy érezzük, kialakult egy ránk jellemző hangzásvilág, megtaláltuk azt az utat, amin tovább szeretnénk haladni. Az általunk tapasztalt, minket körülvevő világ változásai, az olvasott könyvek, a hallgatott zenék mind hatással vannak ránk és egyre teljesebbé tesznek minket és a zenét is. Próbálunk mindig olyan áramlatokat/elemeket magunkévá tenni, ami által új rétegek nyílhatnak a zenei világunkban. 

Mihály: Maga a munkafolyamat, a zeneírás és a felvételek nem sokban változtak a kezdetek óta. Mivel saját stúdióban dolgozhatunk, nincs időbeli korlát, szabadon kísérletezhetünk és megvalósíthatjuk azt, amit az adott album írása előtt elképzelünk mind hangszerelésben, mind hangzásban. Ez egy nagyszerű és stresszmentes folyamat, amin a későbbiekben sem szeretnénk változtatni.

Ha már könyvek és zenék: kik voltak rátok a legnagyobb hatással, mi befolyásolt titeket személyes és kulturális értelemben, hogy a folk zene felé forduljatok? 

Mihály: Ahogy mi szoktuk mondani, a legnagyobb hatással ránk „a Négyek” voltak: Hamvas Béla, Bartók Béla, Weöres Sándor és Kodály Zoltán. Már a kezdetektől érezhető volt a zenénkben némi folkos hatás, de sohasem volt célunk a hagyományos, autentikus folkzene átvétele/felhasználása. A folk zene úgy jó és igaz, ahogy van: eredeti, romlatlan formájában. 

A második album óta magyar nyelvűek a szövegeitek: ezt inkább egy pluszt adó egzotikumként kezelik a külföldi rajongók, vagy találkoztatok már olyan véleményekkel, hogy azért jó lenne legalább egy-két angol nyelvű szám is?

Mihály: Igen, a második albumunk óta kizárólag magyar nyelvűek a számaink, és eleddig senkinek semmi problémája nem volt vele, sőt általában pozitívan fogadják. Különlegesnek, mágikusnak, tündérszerűnek tartják a hangzását, amivel mi is teljesen egyetértünk. Ez a mi nyelvünk, ezen a nyelven gondolkozunk és fejezzük ki magunkat, és teljesen természetesnek tartjuk azt, hogy a zenénkben is ezen a csodás nyelven szóljunk. Az albumaink szövegkönyvei egyébként tartalmazzák az angol nyelvű fordításokat is. 

Mennyire születnek ösztönösen ezek a szövegek? Van a fejetekben egyfajta koncepció, hogy mit próbáltok bemutatni egy újabb lemezen, vagy inkább minden szám egy-egy külön világ?

Mihály: Általában van egy lazább értelemben vett koncepció, ami az albumon végigvonul. A számok írásának megkezdése előtt már többé-kevésbé körvonalazódik a szövegvilág, a megzenésíteni kívánt hangulat, gondolat. Először az idea születik meg, és az ölt alakot később a zenében.

Milyen egyébként a közönségetek 2015-ben, kik ma a Moon and the Nightspirit-rajongók? Inkább metalrajongókból kerülnek ki, vagy előfordulnak másfelől érkező hallgatók is? 

Ágnes: Igen változatos és sokrétű a rajongótábor. Mindenféle zenei közegből érkező emberek hallgatják a zenénket, többek között metálrajongók is.

Na de mégis: játszottatok például több folk fesztiválon is; azt tapasztaljátok, hogy lenne ennek a fajta zenének egy külön közönsége? Amelyik elsősorban ilyen zenéket hallgat, és így talál rátok is.

Mihály: Igen, úgy látom, hogy van ennek a fajta zenének egy egyre növekvő közönsége. Egyre több hagyományőrző, természetközeli tematikájú fesztiválról lehet hallani, és feltehetőleg a folk-metál zenék robbanásszerű sikerének köszönhetően egyre több ember látogat el ezekre a rendezvényekre, és kezd el hallgatni akár olyan akusztikus zenét, mint a miénk.

 


Folyamatosan koncerteztek Európa-szerte, idén lesztek még Olaszországban, Németországban és Lengyelországban is. Mintha viszont itthon egyre kevesebbet lépnétek fel: ez szándékos vagy csak a helyzet hozza így? Milyenek egyáltalán a hazai lehetőségek 2015-ben, lehetséges egyáltalán egy ilyen rétegzenét elvinni ma egy vidéki városba, akár csak megyeszékhelyre?

Mihály: Szívesen játszanánk többet Magyarországon, ha lenne rá lehetőségünk. Azonban Budapesten kívül sajnos nagyon ritkán van esélyünk fellépni. Nagyon szeretünk magyar közönségnek játszani, és reméljük, a jövőben több lehetőségünk is lesz rá. Mi azon vagyunk.

Hogyan látjátok a színteret úgy külföldön, mint Magyarországon? Mennyire van választék a különböző neofolk zenékből itthon?

Mihály: Szerintem bőven van választék, ha valaki ilyesfajta zenéket szeretne hallgatni. Rendkívül erősödőnek és progresszívnak látom ezt a színteret.

Melyik országok vannak bővében az efféle zenének? Elsőre Olaszország vagy Románia jutna eszembe.

Mihály: Őszintén szólva fogalmunk sincs. A világ minden táján vannak tehetséges zenekarok.

Budapesten például többször játszottatok már a román Negura Bunget előtt, akik a black metal felől jöttek, de ma már inkább játszanak természetközeli, folkosabb, hipnotikusabb elemekkel felszerelt zenét. Vannak olyan zenekarok, akikkel jobban szerettek együtt fellépni, kooperálni? 

Mihály: Általában jól kijövünk a zenekarokkal, és bárkivel szívesen játszanánk újra. A Negura Bunget-ék is nagyon kedves és közvetlen emberek és nagy megtiszteltetés, akárhányszor velük játszhatunk.

Mennyire jellemző hazánkban, hogy zenészek vagy rajongók valamiféle ideológia miatt választják ezt a zenét? Nálatok egyáltalán nincs jelen ilyesmi, de láttunk már olyan „nemzeti rock” zenészeket, akik a punk után gond nélkül kezdtek folk zenét játszani ugyanazon gondolatvilág mentén.   

Mihály: Mindenki a maga útját járja, és ez így van rendjén. Számunkra a zene egy spirituális út, és mint magas művészeti ág, nem összeegyeztethető politikai/ideológiai eszmék hirdetésével. Mi legalábbis így látjuk.


Ági, te vendégeskedtél korábban a Thy Catafalque több számában is: ennek az együttműködésnek lesz-e folytatása? Mi fogott meg Kátai Tamás avantgárdnak is mondható zenéjében? 

Ágnes: Nagyon szeretem Kátai Tamás munkásságát már a Gire-os idők óta. Különleges és mindig újító hangja, hozzáállása fogott meg. Nagy megtiszteltetés és különleges élmény volt, hogy szerepelhettem néhány albumán, mindig szívesen segítek neki, ha kéri.

Az bennetek nem fordult meg, hogy ti is kísérletezősebbre vegyétek az irányt, mint a TC?

Ágnes: Elektronikát senki se várjon tőlünk, de a következő albumon szeretnénk valami igazán különlegeset és talán kicsit szokatlant csinálni.

Hogyan látjátok a Moon and the Nightspirit jövőjét? A Prophecyvel hosszú távra szerződtetek le, ez azt jelenti, hogy a következő években nem is kell a rajongóknak aggódniuk a csapat jövőjét illetően?

Ágnes: Nem tervezzük a lant letételét a közeljövőben. Sok van, amit még szeretnénk elmondani/elmesélni.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés