Helyesbítsünk?

2015. május 15. 8:18

Lovas István
Magyar Hírlap
Egy negyedszázada gúnyolódik a balliberális oldal, ha általa a nyugati médiába exportált hazugságok kiigazítására a magyar kormány helyesbítést kér.

A balliberális újságok már régóta ismételgetik, hogy nem helyesbítést kell kérni, hanem jól kell kormányozni, és imázsalakítási kísérletek helyett legjobb a tükörbe nézés. Hogy egy tükörbe nézés esetében a néhai Antall Józsefre, Boross Péterre vagy Orbán Viktorra nem mosolygott volna vissza egy „farkasfogú” vagy „bajszos” diktátor, az persze érdektelen.

Balliberális oldalról azt is hozzá szokták tenni kellő lenézéssel, hogy egy lapban megjelent cikkért vagy elhangzott műsorért csupán elmaradt, harmadik világbeli országok diplomatái kérnek helyesbítést. Kormányoldalról a korrigáltatási szándék az utóbbi időben mintha erősbödne. Április 29-én a –2009 előtt egyébként még tisztességes és valóban független, baloldali – brit The Guardian a valóság mindenfajta ellenőrzése nélkül azt hazudta, hogy Orbán Viktor miniszterelnök vissza akarja állítani a halálbüntetést, és munkatáborokat akar építtetni. ()

A kis Szingapúr a nyolcvanas és kilencvenes években ezt tette, igen szigorú szankciókat foganatosítva a leghatalmasabb nyugati médiabirodalmakkal szemben, ha a hivatalos szingapúri helyreigazítást akár rövidítve, akár szerkesztve közölték, illetőleg netán nem akartak helyt adni neki. Azóta Szingapúrról nem olvasható bírálat. Melyhez természetesen hozzájárult a kis ázsiai városállam szinte páratlan gazdasági teljesítménye, mert igen kínos bírálni egy nagyon sikeres országot, ugyanis egyeseknek a sikerrecept lemásolása juthat az eszébe.

És most egy sziklaszilárd tapasztalati alapon kimondott jóslat: ha a GDP-ben mért gazdasági növekedésünk idei üteme a 3,7 százalékot meghaladja, ami azt eredményezi majd, hogy negyedszázaddal a rendszerváltás után először a nyugati sajtó 2016 február–márciusától beszünteti ellenünk irányuló hazug, negatív sajtókampányát. De a helyesbítéseket továbbra is követelni kell.

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 31 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Nagyon jó cikk. Szükség van a helyesbítésre, még a hvg-nél is. A magyar lapokat sem kéne kihagyni a sorból.

Hogy ez a The Guardian milyen egy lap...,valamikor 2009-ben megjelent ott egy írás,amely arról szólt, hogy a közép-kelet európai bankok nem is vettek részt a nagy pénzügyi válság előidézésben...,most szóljon hozzá Lovas úr,pedig Orbán minsizerelnök úr a 2010-es választást követően világosan elmondta,hogy a magyarországi bankrendszer most már igazán részt vehetne a válság okozta károk enyhítésében,s jöttek a kemény banki különadók.

(Vicces kissé,hogy azt a cikket abban a gonosz hazudozó The Guradian nevű lapban egy akkor magyar ellenzéki vezető írta,a legnagyobb akkor ellenzéki párt főnöke...)

S persze,hogy Orbán nem akarja bevezetni a halálbüntetést,tudjuk mindannyian,hogy miért jött elő vele.

Helyesbítés kérése mellett médiafigyelő+bírósági út a lehetséges és kívánatos megoldás.
Strasbourg, vagy Brüsszel, nem vagyok jogász.
De ha nincs lépés ebben az ügyben, a provokációk folytatódni fognak, s a folyamatos provokáció a ráknál is veszélyesebb.
Úgyhogy, szerintem egy megoldás van: Per, bíróság.
Az sem baj, ha nem mindet nyerjük.
De médiatéma lesz, ami önmagában orientáló, jelzés értékű.

Más egy véleményes szidás és más ténycikket közölni a tényekkel szembe menve, nem gondolod?
Ne viccelj már.
Az 50-es évek és Strasbourg?
Ne viccelj már.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés