A Saul fiával nevezünk az Oscar-díjra

2015. június 11. 8:57
A Magyar Nemzeti Filmalap filmszakmai döntőbizottságe egyöntetűen úgy döntött, hogy Nemes Jeles László Saul fia című filmjét jelöli a „legjobb idegennyelvű film” kategóriában az Oscar-díjra.

Nemes Jeles László Saul fia című, cannes-i nagydíjas filmje képviseli Magyarországot a 2015. évi „legjobb idegennyelvű film” kategóriában az Oscar-díjra nevező bizottság szerdai döntése értelmében – közölte a Magyar Nemzeti Filmalap csütörtökön az MTI-vel. A bizottságban Andy Vajna filmszakmai kormánybiztos felkérésére a Filmalap filmszakmai döntőbizottságának öt tagja – Goda Kriszta, Havas Ágnes, Kálmán András, Kovács András Bálint, Andy Vajna – mellett Deák Krisztina filmrendező és Máthé Tibor operatőr foglalt helyet. A héttagú bizottság egyhangúan döntött – áll a közleményben.

A Saul fia májusi világpremierje alkalmával a 68. Cannes-i Filmfesztivál hivatalos versenyprogramjában elnyerte a Nagydíjat (Grand Prix), a filmkritikusok nemzetközi szövetsége FIPRESCI-díját, a Francois Chalais-díjat, továbbá Zányi Tamás a legjobb hangmérnök Vulcain-díját. 

Amerika és a világ leghíresebb filmes megmérettetésén az országok hivatalos nevezései közül az Amerikai Filmakadémia képviselői választják ki január elején az öt jelölt játékfilmet, amelyek végül a legjobb idegennyelvű filmnek járó Oscar-díjért versenyre kelhetnek. Magyarország azon magyar nyelven forgatott játékfilmek közül nevezhet egyet, amelyek 2014. október 1. és 2015. szeptember 30. között jelennek meg a hazai moziforgalmazásban. A jelöltek listáját 2016. január 14-én hozzák nyilvánosságra, az Oscar-díjak ünnepélyes átadása február 28-án lesz a Los Angeles-i Dolby Színházban. 

A magyar film nemzetközi forgalmazási jogainak értékesítésével a Filmalap által megbízott párizsi székhelyű Films Distribution több mint 50 ország filmforgalmazójának értékesítette a Saul fiát Cannes-ban, köztük a Sony Pictures Classics vezető amerikai forgalmazónak. 

Mint a Filmalap közleménye emlékeztet, az alkotás az auschwitzi Sonderkommando egyik elképzelt magyar rabjáról, Ausländer Saulról szól. A csoport tagjait arra kényszerítették, hogy összegyűjtsék a gázkamrában megölt emberek tetemeit, elégessék és a hamvaikat szétszórják. A tábor perifériáján, a krematóriumokban élő csoport tagjai elszigetelten, a borzalmas titok őreiként néhány hónapig dolgoztak, mielőtt őket is kivégezték. Saul a krematóriumban megtalálja egy kisfiú holttestét, és mivel saját gyermekét véli benne felfedezni, lehetetlen tettre vállalkozik: megpróbálja titokban eltemetni a fiút, megmentvén ezáltal a krematórium lángjaitól. A Sonderkommando felkelésre készül, Saul azonban elfordul lázadást tervező társaitól. Megszállottan egyetlen célt próbál megvalósítani: megadni a végtisztességet fiának, akiről életében nem tudott gondoskodni. 

A Saul fiát 321,6 millió forinttal támogatta a Magyar Nemzeti Filmalap. Nemes Jeles filmje a Laokoon Filmgroup gyártásában és a VisionTeam koprodukciójában készült a New York-i Claims Conference közreműködésével. 

A forgatókönyvet Nemes Jeles László és Clara Royer írta. A filmet a magyar készítőkön kívül több nemzetközi alkotó is jegyzi: Erdély Mátyás operatőr, Matthieu Taponier vágó, Rajk László látványtervező, Melis László zeneszerző, a sound design-t pedig Zányi Tamás készítette. 

A főszerepben Röhrig Géza New Yorkban élő amatőr színész és költő, a további szerepekben többek között Molnár Levente, Zsótér Sándor és Urs Rechn láthatóak. 

A 30 napos forgatás nagy része egy budapesti helyszínen és a Mafilmben zajlott. Korabeli fotók és történészi kutatómunka alapján, Rajk László tervei alapján készült az Auschwitz-Birkenau-i koncentrációs tábor mára megsemmisült épületeinek reprodukciója.

Nemes Jeles László első egészestés filmje a holokauszt talán utolsó tabutémáját dolgozza fel azzal, hogy a Sonderkommandót állítja a középpontjába. Sault követve megismerjük a tábor gyárszerű működését, Erdély Mátyás operatőr feszültséggel teli képeinek és Rajk László látványtervező munkájának köszönhetően pedig a néző már-már dokumentarista hitelességgel láthatja, pontosan hogyan szervezték meg több millió ember megsemmisítését – emeli ki a Magyar Nemzeti Filmalap.

A Saul fia csütörtöktől látható a magyar mozikban a Mozinet forgalmazásában.

Összesen 113 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Akkor a Sorstalanság, a film miért nem nyert semmit!?

Az a helyzet, hogy Magyarország antiszemita ország a "művelt" Nyugat szemében. Viszont ezt a filmet mégiscsak Magyarországon készítették.
Akkor talán a "művelt" Nyugat is elgondolkodhatna, hogy tényleg olyan nagy-e itt az antiszemitizmus. (Amit egyébként a rendszerváltás hajnalán dobtak be valakik a magyar köztudatba. Mert előtte nem volt téma senkinek a vallása, nemzetiség!)

Ez nagyon konzervatív gondolkodás.
A Magyar Nemzet újságírói is (Kristóf Attila kivételével!) büszkén hirdették Kertész Nobel-díja után, hogy eddig sem olvasták a Sorstalanságot, ezután sem fogják.
De "véleményük" azért volt!

Nézd meg a filmet, aztán írjál!
Egyáltalán nem szokásos témaválasztás, pláne nem szokásos holokauszt giccs!

Nem, nem normális!
De az internet névtelensége mindig is kedvezett a hülyeségnek. Meg régi magyar jellemző, hogy magyar ember magyar filmet nem néz meg.
Cseheknél, lengyeleknél, szerbeknél stb. a hazai film kapásból siker.
Nálunk meg...a Megdönteni Hajnal Tímeát!

Figyelj! Te ritka jó fej vagy! Az egyik kedvencem!
De én egy film kapcsán "csak" a filmről szeretek beszélni.
Ez a film pedig mind tartalmában, mind formájában filmtörténeti jelentőségű - magyar siker!
...és szerénytelenül mondhatom, hogy több száz (közel 3 ezer!) film megtekintése után, van némi jártasságom a filmművészetben.

Kristóf Attilának nagyon tetszett, Önnek lehet, hogy nem.
Nincs ezzel semmi probléma.
A probléma azokkal volt/van, akik úgy mondanak "véleményt", hogy nem ismerik az adott művet.

Én is azok közé tartozom, akik mindig is előnyben részesítették az európai mozit! Pláne, a közép, kelet-európait!

Az a helyzet, hogy egy filmrendezőnek (a jó rendezőnek!) a képi világa kell, hogy erős legyen, és nem verbális.
Ha jó dumája lenne (és semmi más), akkor pl. a DK elnöke is lehetne!

Mondom én, hogy ritka jó fej vagy!
...és - szokás szerint - értem, sőt, megértem, amit írsz!

De ennek a filmnek elkészítését Izrael mégsem akarta támogatni. Aztán meg, ugyan már több mint ötven ország megvette azt a filmet, de a németek nem!
Azért ez a két dolog mégiscsak arra utal, hogy nem a szokásos hollywoodi giccsről van szó!

Izrael szerint ez a film nyilván nem illik bele a szokásos polkorrekt bullshitbe.
Úgyhogy a rendező, a magyar fiú büszke lehet. Jó úton jár, hiszen támadják minden oldalról.
Az meg neki nyilván elég, ha "csak" a filmművészethez értők dicsérik munkáját.
Olyan elismeréseket kap, amiről a Sorstalanság készítői álmodoztak. (De nem kapták meg!)

Én a Sorstalanságról is azt hittem.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés


Ajánljuk még a témában