Európában abszolút kádárizmus uralkodik, zsánerszerű holokausztfilmekkel

2015. július 18. 8:58

Nemes Jeles László
Hetek
Európa valahol egy befogott száj. A mai egy technokrata, voluntarista, kiüresedett ideák mentén felülről mesterségesen összerakott Európa.

A Saul fiával meglepte a világ filmes elitjét. Hogyan sikerült egy ilyen »első filmet« kiadni a kezéből?

Ez a teremtés misztériuma! Nem egyedül csináltam, hanem egy csapatmunka eredménye. Hosszú évek kemény előkészületei állnak mögötte. Olyan csapat állt össze, akik közül sokan nem is készítettek még nagyjátékfilmet, de olyan minőségben dolgoznak, ami nem jön csak úgy magától. Szinte egyenként kellett megtalálni a munkatársaimat. Miután egy műhely összejött, akkor azt erős kézzel kell irányítani. És harminc év felett kötelező újítani. Húsz éves kora körül az ember még imitálhat és másolhat különböző mintákat, de a harminc felett ezt nem teheti.

Igaz az, hogy míg eljutott idáig, addig volt időszak, amikor szerény anyagi körülmények között élt?

Nem szeretnék ebből mítoszt gyártani. Az tény, hogy elsősorban anyai segítséggel sikerült talpon maradni. Budapesten olcsóbb az élet, mint Párizsban. Itt könnyebb meghúzódni egy barlangban. A barlangon azt az élethelyzetet értem, amikor nincs visszajelzés, amikor azt érzi az ember, hogy egyedül van. Ilyenkor gyakran tűnt úgy, hogy minden tervem és vágyam csak illúzió. Kicsit olyan érzés volt, mint ha azt mondtam volna a családomnak, hogy megvannak a lottó nyerőszámai, de még nem húzták ki. Ez 10-15 évig tartott. A tervek a megvalósulásig csak illúziók. Ebben a szakaszban az sem volt könnyű, hogy néha én is elvesztettem a hitemet, kételkedtem, hogy jó úton járok-e. Egyedül van az ember, és senki sem érdeklődik.

Kertész Imre mondta, hogy a Kádár-rendszerben az volt számára a legnehezebb, amikor teljes csönd vette körül. Nem reagáltak rá, ezért hangtalannak érezte magát. Érdekes, hogy ön ugyanezt érezte, de már jóval a rendszerváltás után.

A filmkészítés szempontjából Európában abszolút kádárizmus uralkodik. Az külön furcsaság, hogy a magyar rendszer nem így működik. Európában ma megvannak a sémák, melyek szerint gondolkodni lehet, és ennek megfelelő tartalmú filmeket várnak el. A sémától való eltérésre pedig nem kíváncsiak. Ez utóbbit nem mondják meg, csak hallgatnak az egészről.

Ez a holokausztra is igaz?

Igen. Megvan, hogy hogyan illik erről a témáról filmet készíteni Európában.

Érték elutasítások amiatt, hogy ezzel a narratívával nem értett egyet?

Igen. Európában mindenképp.

Akkor Magyarország egy »jó hely«, mert itt a sémákból ki tudott lépni?

Furcsa ezt mondani, de igen. Egy kezdő filmesnek Budapesten sokkal több a lehetősége, ha újító projektet akar finanszíroztatni, mint Európában. Remélem, a Saul fiának a sikere bizonyítja, hogy itt megvalósult egy rizikós és merész filmterv, tehát van értelme az újításokkal való kísérletezésnek. A krematóriumot nem dolgozták fel még soha. Azzal, hogy mi ezt állítottuk középpontba, olyan filmet sikerült készítenünk, ami megmozgatta a közvéleményt. Pedig rizikós volt, hogy készül egy film Kelet-Európában, amatőr színészekkel, jiddis párbeszédekkel. A következő filmem más típusú lesz, de ott is az az alapgondolat, hogy egy emberen keresztül ismerjünk meg egy világot.

Milyen sémák léteztek a holokauszt-filmekkel kapcsolatban, amelyekkel szakítani akart?

Az európai filmgyártás egyik alfejezete, hogy valakik időről időre kitalálják, hogy készítsünk egy filmet a holokausztról. Ez az egész már zsánerszerű lett, és olyan, mintha valamilyen mágikus recept lenne. Ráadásul ezek a filmek mindig túlélési történetet mesélnek el.

Az Auschwitzot túlélő Primo Levi azt írta az egyik könyvében, hogy ő sohasem láthatta a tábor igazi mélyét, pedig ott volt, de akik látták az igazi mélyét, azok nem tudnak róla beszélni. Ez egy fontos gondolat. Nem lehet ehhez az anyaghoz nyúlni úgy, hogy a megközelítés alapja egy külső nézőpont vagy egy háború utáni nézőpont, ahol mindig valahogy happy enddel zárul minden. Mert valójában az a stratégiája ezeknek a filmeknek, hogy feloldják a feszültséget – legyünk túl rajta. De éppen az ellenkezőjét érik el ezzel, nemcsak azért, mert a happy end ebben az esetben hazugság, és megszégyeníti a meggyilkolt milliók emlékét, hanem még rosszul is vannak megcsinálva. Ráadásul a kivételt jelenítik meg, s nem a szabályt. A szabály a lágerben a halál volt – ez volt a megsemmisítő táborok lényege. A túlélés volt a kivétel. A filmben Saul túlélése belső túlélés: nem volt más tartománya Auschwitzban az életben maradásnak. Saul akaratlanul ember marad, de nem azért, mert hős.

A filmemmel az áldozatoknak kívántam igazi emléket állítani. Ezért beszélek csak indirekt módon az embertelenségről és az igazságtalanságról, hogy ennek felismerése a nézőben szülessen meg, mert a lediktálás soha nem működik. Az működik, ha az ember a saját bőrén és érzékszervein keresztül érzékeli a lágert.”

(A Nemes Jeles Lászlóval készült teljes interjú a Hetek pénteken megjelent számában olvasható.)

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 95 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Hát igen, el lehet gondolkodni azon, hogy miért is van ez a "kádárizmus" Európában. Erről nagyjából én is olyan benyomásokkal rendelkezem, mint a Jeles.

Gyanúm szerint azért a német polgár nem azt gondolja, mint amit a Süddeutsche Zeitung ír. De a francia sem.



Miért hallgatok, miért hallgatom agyon,

ami nyilván látszik és amit terepasztolon

már annyit gyakoroltak, és aminek a végén

még a túlélők is csak lábjegyzetek lesznek.

...
Eme tényhelyzet általános elhallgatását,

amihez én is igazodni szoktam,

nagy, terhes hazugságnak látom

és olyan kényszernek, amit ha sért valaki,

rögtön elmarasztalást kaphat; láttuk már, hogyan

sütnek emberekre „antiszemita” bélyeget.

Kedves Konhtalan, a következő szerintem a probléma a mondatoddal: olvastad-e Cseres Tibor Vérbosszú Bácskában című regényét?

Gondolom nem.

Ettől kezdve milyen bélyeget süssek rád? Azt, hogy magyargyűlölő vagy (nem is tudom, a "helyes" szó talán az atihungarizmus volna)?

Te simán leantiszemitázod a mandinereseket. Ami bélyeg azért a "Kádári Európában" - és ebben a megállapításban ugyancsak egyetértek egyetértek Jelessel - azért elég csúnya bélyeg.

Maradjunk abban inkább, hogy egyszerűen szellemi terroristák vagytok.

Kedves Konhtalan, a következő szerintem a probléma a mondatoddal: olvastad-e Cseres Tibor Vérbosszú Bácskában című regényét?

Gondolom nem.

Ettől kezdve milyen bélyeget süssek rád? Azt, hogy magyargyűlölő vagy (nem is tudom, a "helyes" szó talán az atihungarizmus volna)?

Te simán leantiszemitázod a mandinereseket. Ami bélyeg azért a "Kádári Európában" - és ebben a megállapításban ugyancsak egyetértek egyetértek Jelessel - azért elég csúnya bélyeg.

Maradjunk abban inkább, hogy egyszerűen szellemi terroristák vagytok.

Szeretném látni a filmjét, de most augusztusig nem tudok eljutni a moziba, pedig az eddig látottak alapján kiemelkedő munkáról van szó.:(

Az a helyzet, hogy ez egy filmtörténeti jelentőségű film. Ehhez képest a Schindler listája (Steven Spielberg, 1993) vagy a Sorstalanság (Koltai Lajos, 2005) egy szimpla giccs.
Ez a film olyan zseniálisan ábrázolja az auschwitzi halálgyár működését, mint még soha, senki előtte.
Abszolút jogos a cannes-i Grand Prix, a világsiker! (Ami pl. a Sorstalanság c. filmnet elkerülte.)

Közel 3 ezer hazai és külföldi film ismeretében (melyek közt amcsi gagyi egy db sincs! vannak viszont a filmművészet klasszikusai!) nyugodtan kijelenthetem:
bravó Nemes László!

P.S.: A filmről, filmesztétikáról szívesen vitatkoznék bárkivel, de nem olyanokkal, akik nem látták a filmet, moziban pedig a Piedone Afrikában vagy Megdönteni Hajnal Tímeát volt az utolsó "élményük". (Ezen utószó, természetesen, nem neked szólt.)

Egy 'malenkij robotra' vitt fiú találkozása hadifogoly apjával valahol az Ural környékén nem filmtéma. Ha az lenne, sem készülne belőle film. Ha mégis készülne, nem kapna semmiféle díjat.

Az a gond a filmmel, hogy bebizonyították:
Úgy, ahogy a Saul fia bemutatta, nem történhetett.
Innen kezdve, - miről beszélünk?

"Kun Béla áldásos tevékenységét Magyarország ellen az emigrációban is folytatta, a kisantant érdekében. A moszkvai Vörös Újságban Területi integritás címen írott cikkében (1921. febr. 5. és 12.) például így ír: "Nem szabad követelni, hogy a magyarság az elszakított területeken a népszavazást, az önrendelkezési jogot érvényesítse. Hasonlóképpen nincs szükség a kulturális önkormányzatra sem. A magyar nyelvű kommunistáknak kötelességük tiszteletben tartani a volt Magyarország területén alakult államok antant-imperializmus által megszabott határainak integritását..."

Amiről a Saul fia nem beszél:
"Ha Romanelli alezredes, az olasz katonai misszió vezetője tiltakozott a kivégzések miatt, ezt Kun a "belügyekbe való beavatkozásnak" minősítette. Tömeges kivégzéseknél az áldozat egyik szemét kiszúrták, s úgy kellett végignéznie társai kivégzését. Gyakran kihúzták az áldozat nyelvét, de sokszor előfordult, hogy a kínlódó embernek felmetszették a hasát, és kihúzták a beleit."

Saul fia erről sem beszél:
" Szamuely elé állították Schmidt Mátyás vasúti pénztárost, akit azzal vádoltak, hogy tűrte, és nem jelentette fel, amikor a vasútállomás közelében felszedték a síneket. A 49 éves vasutast Szamuely rögtön kihallgatás nélkül halálra ítélte. Az álla alá egy rudazókötelet csavartak, és egy körtefára felakasztották. Minthogy lélegzeni néha-néha tudott, délelőtt fél 9-től 11 óráig kínozták, míg végre meghalt. Előzőleg a fiát kényszerítették, hogy akassza fel az édesapját, de az erre nem volt hajlandó, sőt felajánlotta, hogy inkább meghal az apja helyett. Erre összeszurkálták a fiút, ki fájdalmában elájult. Majd fellocsolták, és végig kellett néznie édesapja szenvedését, végül a szemben lévő fára őt is felakasztották. Ezt viszont az apjának kellett végiggyötrődni. Az alatt a fenevadak szalonnát tízóraiztak. Sőt azt mondták a fiúnak, amikor az apja életéért könyörgött: "Felakasztjuk mi az Úristent is!" (Miklós Imre: A magyar vasutasság oknyomozó történelme. Bp. 1937. 526.)

Saul fia elfelejt ezekről érdeklődni:
"Egyik este részeg szovjet katonák betörtek Borbély Ferenc szabómester lakásába, három asszonyleányát lefogták, aztán a házban, borgőzös, rongyos, piszkos katonák reggeltől estig egymásnak adták a kilincset. Az átélt borzalmak olyan hatással voltak a kilenctagú családra, hogy másnap mindannyian öngyilkosok lettek.
Az állati csőcselék rárontott Varga György, a helybeli Kereskedelmi és Hitelbank igazgatójának a feleségére is. Az igazgató a szörnyű élmények hatása alatt vadászpuskájával agyonlőtte két gyermekét, feleségét, aztán önmagát.
Steinbacher Györgynét alig egy hónap választotta el attól, hogy életet adjon gyermekének. A vad csürhe őt is megragadta. A meggyalázott szegény zsidó asszony felakasztotta magát."

Valami hasonlókra gondoltam.
Sorozat.
A kezdetektől Auschwitzig, Saulig.
Ez a jóember Jeles mondja pl.:
"A szabály a lágerben a halál volt – ez volt a megsemmisítő táborok lényege. A túlélés volt a kivétel. A filmben Saul túlélése belső túlélés: nem volt más tartománya Auschwitzban az életben maradásnak. Saul akaratlanul ember marad, de nem azért, mert hős.

A filmemmel az áldozatoknak kívántam igazi emléket állítani. Ezért beszélek csak indirekt módon az embertelenségről és az igazságtalanságról, hogy ennek felismerése a nézőben szülessen meg, mert a lediktálás soha nem működik. Az működik, ha az ember a saját bőrén és érzékszervein keresztül érzékeli a lágert.”"

Jó, jó, nagyon jó...
De van egy kérdés, a legfontosabb, ami az emberi fajra a kezdetektől jellemző volt, ám mára az ún. politikai korrektség nevű gyalázat igyekszik - átprogramozva az evolúciót - kitörölni az elmékből:

Miért?

Válaszok:
OberEnnsinnen | 2015. július 18. 15:42

És itt a Miért? kérdése nem minősítést jelent.
Már ti. azt, hogy jogos volt-e bármi is?
Egyszerűen, amik() megtörtént(ek):
Miért? Mi vezetett ide?
Mi vezethetett ide?...

Igen, ez igaz.
Ezzel együtt magam nem örülnék, ha a hozzátartozóim (mások embertelensége miatti) halálát bárki, bármilyen indíttatásból, a valóságos történettől eltérően: kiszínezné.
Nagyon nem venném jó néven.

"Semmi se igazságos a világon. (Ezt Jézus is tudta. Azért hivatkozott a túlvilági igazságszolgáltatásra...)"
Nem történt Jézusnál ilyesmi, emlékezetem szerint.
Amit mondott: "Boldogok a lelki szegények, mert övék a mennyek országa", az érzésem szerint a szelídség (emberség) győzelméről beszél, a vadság (állatiasság) ellenében.
Igazságról pedig azért nem beszélhetünk a szó abszolút értelmében, mert mint tudjuk: az igazság Istennél van.
Mi törekedhetünk a szerintünk elképzelt igazság(unk) elismertetésére.
Ennek egyetlen feltétele pedig, a fair play.

Igen, megértem az eszmefuttatásodat.
Ebben az esetben azonban a rendező kötelessége jelezni:
bár a cselekményből semmit nem von le, de alkalmaz helyenként fikciós elemeket, a dramaturgia, vagy bármi más kedvéért.

A tudat- és ezzel összefüggésben a természetszennyezés akkora méretű már, hogy sajnos, ezzel elkéstünk.
Bár az ember csinált már csuda dolgokat.
De ha innen lenne visszaút, az tényleg maga lenne a csoda.

Jók - rosszak ez a leegyszerűsítés, túl azon: kik jók, kik rosszak, igen földi gondolatok.
Ezzel szemben, szerintem:
Ne tégy olyasmit, ami a lelkiismereted ellen van.
Ezt kaptad a Teremtődtől. Lelkiismeretet. Te és minden ember.

Lehet, hogy a lelkiismeret egyetlen tizedmásodperc alatt érvényteleníthető, sok-sok ember gyakorlatában.
Ám jelzett, s ha legyaláztad, akkor jön az, amit kiérdemeltél, már itt, a földi létünkben működik, mintegy lehetőséget adva a változtatásra...
Amiről visszatérőn beszélsz, ismétlem: "Boldogok a lelki szegények,...

Ne haragudj, inkább ezt nem kommentálom.
Csak annyi: a dokumentumfilm azért dokumentumfilm, mert dokumentumfilm.
Minden külön értesítés nélkül.

A témában egy jó film van: a Saul fia!
Kiemelkedően jó! (Nemcsak a témában, hanem az általános filmművészetben.)

Ha valaki ennyire tájékozatlan, mint te, az minek erőlteti a hozzászólásnak álcázott hülyeséget.
A Saul fia nézőszáma már a százezret közelíti. (Kötelező iskolai kirendelések nélkül!)
Már több mint 50 ország megvette. A németek nem.
Ja, és Izrael sem támogatta. (Ezt csak a te kedvedért. mert kb. ennyi jön le neked a filmművészetből.)
P.S.: Hülyékkel nem szoktam vitatkozni. Most kivételt tettem.

"Az irányelved nagyon hasonlít az én mottómra is:
"Ne tedd másnak amit nem kivánsz magadnak!""
A legenda szerint ezt mondta egy katolikus püspök, bizonyos arab fiatalembernek.
Az, amikor partra szállt a keresztény városban, elment a püspökhöz, s megkérte, hogy három nap alatt - eddig állomásozott a kikötőben a hajója - tanítsa meg neki a kereszténység lényegét, a keresztények hitét.
Erre válaszolt a püspök, - ti. három nap erre kevés lesz - az általad említett módon. A történet szerint így:
"Ne tedd azt másnak, amit magadnak nem kívánsz!"

A gondok itt kezdődnek, a "Vannak bizony kevert müfajok"-nál.
Innen már csak egy lépés: Az idegen szép.
A másság jó.
A homoszexuálisok házasodjanak stb.
Magyarul: a relativizálás, ami egy körmönfont ördögi ürülék (Ferenc pápa mondja így).
Vagy annak előterméke.

Eddig ez az interjú volt a legerősebb érv amellett, hogy tényleg megnézzem a filmet. Az interjú ugyanis korrekt. De mégis! Egy Holokausztfilm 2015-ben... (Hatalmas ásítás)

Van egy fogadásom.
Te sosem űztél semmiféle sportot.
Miért mondom ezt?
Mert ott meg lehet tanulni az alapigazságot:
ha úgy rúgod (dobod, ütöd), hogy abból gól lesz, az a gól.
Ám, ha úgy rúgod, hogy abból nem lesz gól: az NEM GÓL.
Ha pl. a nemi együttlétből születhet az új élet: az a házasság (lehetősége). Ez az opció lett lefoglalva, házasság címszó alatt. hasonlóan, mint a te neved duzur, pontosabban a valódi X. Y.
Ha nem születhet új élet két ember szexualitásából, az sok minden lehet, de: a fentiek miatt HÁZASSÁG semmiképpen.
Ennek a konzervatív életvitelhez igen kevés köze van.
Tehát: ha valaki a homók bármennyire nagy szerelmen alapuló nemi kapcsolatát házasságnak nevezi: az az ember - ne haragudj, vagy 1. nem normális, vagy 2. a tudata nagymértékben torzult-torzított, azaz: életellenes, az elemi logika alapján: emberellenes, gyilkosságpárti.

Semmi különös!
A magyar és külföldi (olasz, francia, cseh, lengyel, szerb, orosz, román stb.) filmművészet klasszikusai.
Pl. a külföldiek közül

21 Grams (Alejandro González Iñárritu, 2003)

4 luni, 3 saptamâni si 2 zile (Cristian Mungiu, 2007)

Charlie and the Chocolate Factory (Tim Burton, 2005)

Easy Rider (Dennis Hopper, 1969)

Eyes Wide Shut (Stanley Kubrick, 1999)

Family Life (Ken Loach, 1971)

Le notti di Cabiria (Federico Fellini, 1957)

Moonrise Kingdom (Wes Anderson, 2012)

Nyeszkolko dnyej iz zsiznyi Oblomova (Nyikita Mihalkov, 1979)

Otac na sluzbenom putu (Emir Kusturica, 1985)

Requiem for a Dream (Darren Aronofsky, 2000)

Samo jednom se ljubi (Rajko Grlic, 1981)

A hazaiak közül:

A ménesgazda (Kovács András, 1978)

Árvácska (Ranódy László, 1976)

Felhő a Gangesz felett (Dettre Gábor, 2002)

Final Cut: Hölgyeim és uraim (Pálfi György, 2012)

Hoppá (Maár Gyula, 1993)

Jób lázadása (Gyöngyössy Imre..., 1983)

Köszönöm, megvagyunk (Lugossy László, 1980)

Megáll az idő (Gothár Péter, 1982)

Off Hollywood (Hajdu Szabolcs, 2007)

Roncsfilm (Szomjas György, 1992)

Saul fia (Nemes Jeles László, 2015)

Szamárköhögés (Gárdos Péter, 1987)

Az idősebb nő egyszerű léte is a házasság alapcéljának - az élet létrejöttének - demonstrálása: így az ő esetükben is teljességgel helyénvaló a házasság szó, fogalom használata.
mert ismétlem, az idősebb nők léte is az ÉLETHEZ kötődik.
Amely nélkül mi nem beszélhetnénk pl. itt a Mandineren, bármennyire is haladóan buzik lettek volna a szüleink.
Ezért nem lehet az életet a nem élettel - semmilyen értelemben - összemosni.
Mert nem egyneműek.

Maga a homoszexualitás ugyanolyan mértékű, nagyjából állandó értékű mennyiség ma is, mint a történelem folyamán máskor volt.
Esetleg a családok megroppanása miatt több a lelki sérült gyermek, fiatal, aki ebbe az irányba hajlik.
Illetve a megengedő, liberális törvénykezési gyakorlat miatt bátrabbak, aktívabbak a szexuálisan aberráltak, akik ezekre a családhiányos fiatalokra lecsapnak.
De a legvalószínűbb oka az egész kérdéskör médiát-politikát-társadalmat uraló jelenlétének: az emberek általános érzelmi életének leszegényedése, frusztrációja, a pozitív jövőkép hiánya, a célokért való küzdés hiánya, a technikai "civilizáció" embert átalakító, negatív hatásai stb.
De csak egy kérdés: a saját szádból, rólad hányan tudják, hogy milyen a szexuális irányultságod?
Elmondom: annyian, amennyien rólam. tehát: senki.
Mert hogy nem beszélünk róla.
Én legalábbis, nem, remélem, te sem.
Az egész hajcihő nem más mint:
1. a liberálizmus túlhajtása, kordivat, polgárpukkasztás a jólét unalma miatt - sajnos, sok nem potenciális, érzelmileg zilált fiatalt magukkal rántva a fertőjükbe. Azután pedig megideologizálása a szennyüknek, azaz annak tisztára mosási szándéka, ezért agresszív nyomulás a politikai élettér: média minden ágán.
2. Ezt sokan mondják: a láthatatlan háttér-pénz hatalom fárasztásos, káoszképző technikájának része.
Lebutított, mesterségesen orientált emberiség mellett folytatható viszonylag biztonságosan - az ő részükről - a világ irányítása.
Ez utóbbi a teljes lezüllés felé.
Merthogy a háttér-pénz hatalom, elit gondolkodása maga a teljes lezüllés, nem tud mást adni, mint ami lényege.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés