Nem szerencsés, ha egy színházi embernek ekkora a hatalma

2015. október 25. 18:31

Bálint András
NOL
Alföldi Róbert jobban állta az ütéseket, de láttam, mit gyötrődött Jordán Tamás és mit kap most Vidnyánszky Attila – okkal, néha ok nélkül. Interjú.

Nem sokat válogatott, mikor megpályázta 1997-ben az új Nemzeti igazgatói posztját, elnyerte, majd jött a kormányváltás, és olyan helyzetbe került, hogy le kellett mondania.


A Nemzeti-történet egyrészt kudarc volt, másrészt az önismeretemet gazdagította. Nem bírtam volna az ezzel járó pofonokat. Alföldi Róbert jobban állta az ütéseket, de láttam, mit gyötrődött Jordán Tamás és mit kap most Vidnyánszky Attila – okkal, néha ok nélkül. Persze Vidnyánszkynak óriási hatalma van, a jobboldali politikusok kikérik a véleményét, az emberei ülnek a színházi bizottságban, és fontos döntéseket hoznak. Nem szerencsés, ha egy színházi embernek ekkora a hatalma, de nem példa nélküli. Mondhatnám Major Tamásét az ötvenes években, és halkan megjegyzem, a barátom, Babarczy Lászlóé is ilyen volt – rektorként a színművészetin, közben vezette az Objektív Stúdiót, igazgatta a kaposvári színházat, majd később tanszéket alapított a kaposvári egyetemen.

Ennyi év távlatából legyen őszinte: nem sértődött meg a kollégáira, hogy nem álltak ki ön mellett a Nemzeti-ügyben?

Dehogynem, úgy éreztem, elhagyott a szakma, a mértékadó kollégák, a generációm a színházból. Az első Orbán-kormány abszolút ellenem volt, nem akarták, hogy maradjak, különösen Várhegyi Attila államtitkár. Schwajda György, isten nyugosztalja, mindent megtett azért, hogy ő legyen az igazgató, és a Soroksári úti épület készüljön el, ne az Erzsébet téri. (...)

Korábban kijelentette: nem nevel ki utódot. Mégis az ön támogatásával nyert Kováts Adél. Megijedt, hogy Anger Zsolt is pályázott?

Miért ijedtem volna meg? Azt hittem, jóval többen pályáznak. Anger dolgozott itt, kitűnő színésznek tartom. Mások is kikérték az anyagot, volt, aki azt mondta, az áldásom nélkül nem lesz itt igazgató, például Vasvári Csaba. Tavaly novemberben pedig felhívott Balikó Tamás, hogy az igazgatói pályázat miatt akar velem találkozni. Megbeszéltünk hétfőre egy randevút, de szombaton – tragikus hirtelenséggel – meghalt.

Miért a színésznő mellett rakta le a voksát? Megannyi más kollégájának a nevét is lehetett hallani, például Szervét Tiborét és Rudolf Péterét is.

Sokszor gondoltam arra, ha nálam fiatalabb rendező jött hozzánk: ő lehetne az utódom. Nem szívesen mondanék neveket, mert inkább csalódások voltak. Adélt körülbelül egy éve kérdeztem meg, gondol-e az igazgatásra. És gondolt. Korábban voltak más variációk is, Szervét Tibi például előjött ezzel az ötlettel 2-3 éve, de átszerződött a Tháliába. Nem beszéltünk róla többet. Rudolf Péterrel – aki jó barátom – hosszan tárgyaltunk, ő maga bizonytalankodott. Aztán döntött, hogy mégsem akarja. Adél huszonkét éve társulati tag, gondolkodó művész. Mindig ő képviselte velem szemben a társulatot. Kicsit számonkérően, de a színház érdekében, rendszerint mély művészi meggondolásból. Komoly pályázatot írt, segítettek neki a kollégák gazdaságilag és a kommunikációs részben. Nagyon imponál, hogy szeretne egy másik játszóhelyet is a Radnótinak. Én is próbáltam, de nem sikerült. Igen, ez az amit mondtam: elapadt a harciasság.”
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 2 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés


Ajánljuk még a témában